Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nyakunkon a fröccs szezon, de szerencsére nem bűn a jó bort fröccsösíteni, sőt: csak jó bort szabad szódával meglocsolni. Úgy látszik, a balatoni borokra nem gyakorolt semmilyen hatást az eltűnt német turizmus, sőt, megjelentek a wellnessborok is. Tizenkilenc balatonboglári pincészet kínálta nedűit május 5-én a Mezőgazdasági Múzeumban tartott borbemutatón, ahol megismerkedünk a Wellness Selection-sorozattal is.
Ha én itt mindent végigkóstolok, akkor négykézláb megyek haza. Márpedig mindent végig fogok kóstolni – mondom suttyomban a kollégának, amikor a bejáratnál a kezembe nyomják a borospoharat. Olyan érzés uralkodott el rajtam, mint a prepubertás kisgyereken a vurstliban, aki tudja, hogy ma mindenre fel fog ülni. Az első utunk a Szt. Kristóf Pincészet asztalához vezetett, ahol megkínáltak minket a Zenit nevű kiváló borukkal. Megtudtuk, hogy a családi vállalkozás 7,5 hektáron tevékenykedik, a pincészet pedig idilli környezetben, Zamárdi legöregebb és legszebb pincesorán épült - itt található a borpince, a feldolgozó, valamint a borkóstoló pince is.
Bűn fröccsösíteni?
Két korty között feltettük nekik a kérdést, hogy szerintük milyen hatással van a balatoni borokra a német turisták eltűnése? „Nekünk nem ők a célközönségünk, hanem a hazai borturisták – meséli Bacsa András borász. Évről évre szebb boraink vannak, és leginkább a minőséget kereső hazai turisták találnak meg minket.” Mindig is érdekelt egy borász véleménye a bor és a szóda nászáról, azaz mennyire számít szentségtörésnek minőségi bort fröccsösíteni. „Mi, borászok is szeretjük a jó borból készült fröccsöt. Ehhez viszont kell egy megfelelő boralany. Erre vannak a jó kis rozék és a könnyű fehérborok - felelte Bacsa.”
A rozéfröccs a szakértők szerint is okés
A magyar ember nem azért iszik bort, mert magyar, hanem mert a bor jó – írja Parti Nagy Lajos a Lugas időtlen c. kiváló prózájában. Az üzenettel teljesen egyet értünk, különösen amikor balatonboglári csúcsborok csordogálnak az orrunk előtt.
Amikor megérkeztünk a Pócz Pincészet asztalához, újra feltettük a kérdést: tapasztalnak-e bármilyen visszaesést a borászatban a német turistaáramlás csökkenése miatt? „Viszonylag sok német vásárlónk van, úgyhogy első kézből cáfolhatom meg ezt a hírt – mesélte Pócz József. Ugyanakkor a német vásárlók sosem domináltak nálunk. Leginkább a magyar vevőkör a meghatározó. Mivel magyarok vagyunk, borainkat elsősorban magyaroknak kínáljuk.” Az előbbi fröccsös kérdést is elővettük Pócz úrnak, azaz: bűn-e a jó bort fröccsösíteni. „Ez nem igaz, sőt: csak jó borból szabad fröccsöt készíteni. Sokan azt hiszik, hogyha bármilyen bort felspriccelnek szódával, akkor abból egy jó dolog lesz. De a tapasztalat szerint a rossz borból csak rossz fröccs lesz. Nyáron nagyon jól csúszik egy kellemes rozéfröccs vagy egy könnyű, napernyős, beszélgetős fehérbor.”
Balatoni borünnep
Tizenkilenc pincészet kínálata reprezentálta május 5-én azt a sokszínűséget, amely a Balatonboglár központú borvidéket jellemzi. A Vajdahunyadvárban lévő Mezőgazdasági Múzeumban először tart borbemutatót a Balatonboglári borvidék. A pezsgőkkel, száraz fehér- és vörösborokkal, de természetesen édes kései szüretelésű fajtákkal egyaránt jelentős eredményeket elért vidék nem kevesebbet mondhat el magáról, mint hogy az elmúlt öt évből háromszor került ki innen az Év Bortermelője, az elismerések sorát pedig legutóbb egy Borászok Borásza cím koronázta. Abban a három érintett (Garamvári Vencel, Konyári János és Légli Ottó) is egyetért, hogy a sikertörténet korántsem véletlenek sorozata, s a titok nyitja egyaránt rejlik a szaktudásban, az évezredes gyökerekben, és az évről-évre fejlődő borkultúrában.
A 200 éves pince titka
Megismerkedtünk a Hujber Pincészettel, és kaptunk egy kóstolót a Chardonnay-jukból. Élénk savtartalommal rendelkező, zamatos, rendkívül testes borfajta ez, melynek bársonyos ízét a tölgyfahordós érlelésnek köszönheti. Kicsit arrébb a Veszprémi Családi Pincészet állt, akik a boraikat a korszerű technikát is igénybe véve alapvetően hagyományos technológiával készítik, pincében fahordóban és tartályban érlelik. A régebbi pincét - mely kb. 200 éves, eredeti állapotában felújított és régi borászati eszközökkel, bútorokkal berendezett épület - palackos bor tárolására, értékesítésére használják.
Misebor: egy igazán szent pia
A Balla Pincészetnél díjnyertes misebort kóstolhattunk, melynek minden cseppje maga a szentség volt. A misebor fajtájával már többször szemeztem egy-egy hipermarketben, de nem mertem megvenni, mert nem ismertem. Most kóstolót kaphattam a 2010-es Sauvignon Blanc-ból is mellé, és az első korty után valahogy a "gyümölcsös napsugár" képzavar támadt fel bennem, de gyorsan visszanyeltem. Apropó köpés-nyelés: kóstolás után a profik kiköpik a bort az asztalokon álló köcsögökbe. Nem tudom, milyen szabályt szegtem meg, de én bizony elfogyasztottam azt a kiváló folyadékot, amit egyszer már a számba vettem, mert sajnáltam eldobni - egy ilyen nemes cucc épüljön csak be szépen a szervezetbe.
Dübörögnek a wellnessborok
Megismerkedtünk a Katona Borházzal, akik egyenesen wellnessborokként kínálják portékáikat, ugyanis hisznek abban, hogy boraik a vendégek elégedettsége mellett egészségi állapotuk megőrzéséhez, javításához is hozzájárulnak. Megtudtuk, hogy a Balaton által nyújtott egyedi klímának köszönhetően a vidéken termett borokra jellemző a finom szőlőillat, csakúgy, mint a kellemes aromák és a kiegyensúlyozott, szép savak. A legjobb fekvésű dűlőkön (pl.: Banyászó, Bánom hegy) erőteljes terméskorlátozás mellett kiváló minőségű borok születnek. Megkóstoltuk a 2009-es Irsai Olivért - intenzív illatú, üde, friss, ropogós fehérbor. Kellemes zamata, tiszta íze jól illeszkedett a hozzá kínált sajthoz.
A Wellness Selection-sorozat azért wellness, mert a természetes körülmények között termesztett szőlő gyökere mélyebben hatol a földbe, ezáltal több vizet és a helyi körülményekre jellemző több ásványi anyagot képes felvenni onnan, ezáltal eredeti, helyi ízt biztosít a bornak. A technológia lényege a növény immunrendszerének stimulálása, erősítése természetes anyagokkal. A módosult szerkezetű ipari Pí-vízben oldott Akane nevű anyag a talajba jutva megváltoztatja a termőföld víztartó képességét.
Van még magyar pezsgő a Törley-n kívül?
Van bizony. A Garamvári család 1996-ban vásárolta meg az 1897-ben alapított Palugyai pincét, amelyet a hagyományos pezsgőgyártáshoz már a korábbi tulajdonosok is eredményesen használtak. A pince - amelynek felújítása több mint 3 évig tartott - egy olyan termelő üzemmé vált, ahol közel 5.000 nm pezsgő érlelése és mintegy 30.000 hektoliter bor tárolása zajlik. Ehhez mindazokat a technológiai berendezéseket is beállították, amelyek ma a borászatban és a pezsgőgyártásban a legjobb minőséget reprezentálják. Kaptunk egy hosszú kortyot a Chateau Vincent Extra Brut című pezsgőből, ami szinte 100%-ban Chardonnayból készül, mely szőlőt a leggondosabb módon termesztették, mérsékelt mennyiségben terhelték és kiváló minőségben szüretelték. Emiatt az alapbor önmagában is finom, élvezhető, fajtára jellemző illatú. Az erjesztés és érlelés után ez a pezsgő nem részesül expedíciós likőrözésben, hanem úgy kerül forgalomba, ahogy megszületett: abszolút szárazon.
Kifelé tartva, kellemesen kóvályogva, még kértem egy búcsúkortyot a Szt. Kristóf Pincészet asztalánál abból a kiváló Zenitből, majd prospektusokkal felpakolva végleg elhagytam a helyszínt.
