Ő az oka, ha ideges vagy a plázákban: az építészről pszichológiai jelenséget is elneveztek

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ma már csak Gruen-hatásnak nevezzük azt, melyet leginkább a bosszantó és idegesítő érzéshez hasonlóan érzünk, ha plázákban bolyongva nem találjuk meg, amit épp keresünk. A nevet adó építészről film is készült, sokan mégsem tudják, hogy ki az, aki miatt rendre eltévedünk a bevásárlóközpontokban.

A plázákban fellépő Gruen-hatás oka három tényezőre vezethető vissza. Az épület elrendezésének bonyolultságára, ennek impulzusvásárlást kiváltó következményeire és az általa kapott közösségi élményre. Pedig Victor Gruen egyáltalán nem így teverzte egykor...

Victor Gruen, a múlt század neves, bécsi építésze a modern városépítészet ősatyja, akinek a gyalogos övezetek kiemelten fontosak voltak munkássága során. Ő volt az első, aki az osztrák fővárosba plázát tervezett, amolyan modern formában, ahol majd órákig bolyonghatnak az emberek, hogy ruhát, sampont, élelmiszert és játékot is vehessenek. Persze nem egy helyen, és nem is egyértelmű  útvonalon bejárva az épületet. 

A plázák után a boltok is átvették az építész koncepcióját
Fotó: Luis Alvarez / Getty Images Hungary

Bosszantó a plázákban korzózni de nem véletlen az épületek kialakítása

Victor Gruen még a második világháború előtti Bécsben látta meg a napvilágot, majd Amerikába emigrált. Később visszatért szülőhazájába, ahol komoly szerepet vállalt az autómentes övezetek kialakításában. Az 1950-es évek során nagyszabású bevásárló városokat épített Amerika kertvárosaiban. Célja az volt, hogy az európai városközpontok mintáját követve megkönnyítse az épületek tervezése által

Idézőjel ikon

a kereskedelmi és a szociális terek vegyítésével a kertvárosban lakók társas kapcsolatait.

Mivel az általa tervezett épületekről kiderült, hogy sokkal többet költenek a látszólag céltalan kószálás, és a hosszas üzletkeresgélés közben az emberek, épületei modellként szolgáltak a gazdasági érdekek kiteljesedéséhez is. Az 50-es években az általa tervezett épületek már modellként szolgáltak a modern plázák kialakítása, majd az egyes üzletek belső elrendezése során is.

A látszólag logikátlan kialakítás − természetesen a hatékony bevásárlás szempontjából − segítette azt, hogy sokkal több időt töltsenek az emberek ezekben a boltokban, mint azt a megvenni kívánt áruk mennyisége és összetétele feltételezte volna. Az ezzel járó következmények, az eredetileg a kapcsolatépítésre szánt épülettervek, és a fogyasztói társadalom szolgálatába állított megvalósításuk azonban éles ellentétben állt egymással.

Gruen élete végéig hangsúlyozta, hogy terveit eredeti szándéktól eltérítették. 

Ha kíváncsi vagy arra, milyen volt az első magyar pláza, ezt a cikkünket is olvasd el. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.