Egy hosszú hétvégén érdemes felkeresni a magyar történelem jelentősebb helyszíneit – például azokat, amelyek a Hunyadi-sorozatban is feltűntek.
Képzeletbeli utazásunkat kezdjük Szendrő (Smederevo) településén, Belgrádtól 45 kilométerre. A ma Szerbiához tartozó városban a Jezava és a Duna torkolatánál álló várat maga Brankovics György építtette. A szerb despota 1428-ban fogott hozzá a vár megépítéséhez: a szabálytalan háromszög alakú, 21 toronnyal rendelkező várban töltötte gyermekéveit Brankovics Mara, majd ide tért vissza, miután II. Mehmed elbocsátotta. Brankovics udvara a világ minden tájáról vonzotta a látogatókat: egymás mellett, békében éltek itt törökök, bizánci görögök, szerbek és magyarok.
A szendrői vár
A vár sokszor gazdát cserélt a történelem folyamán. A törökök többször is elfoglalták, tőlük pedig hol a Habsburgok, hol a szerbek próbálták meg visszaszerezni. A vesztes rigómezei csata után, 1448-ban Brankovics György itt tartotta fogva Hunyadi Jánost, és Szendrő egyik ostrománál vesztette életét Kinizsi Pál hadvezér is. Az első világháború idején a várban hadifogolytábort hoztak létre, a második világháborúban pedig lőszerraktárként használták. 1941-ben óriási robbanás rázta meg a várat és a környéket: a felrobbant lőszerek lerombolták a több mint 500 éves erődítmény, valamint Szendrő település nagy részét, több ezer ember halálát okozva. A vár napjainkban felújítva várja a látogatókat, és népszerű turisztikai célpont a Szerbiába látogatók körében.
Nándorfehérvár, a mai Belgrád
Ha maradunk Szerbiában, a hajdani Nándorfehérvárra, azaz a mai Belgrádba látogatva feltétlenül tekintsük meg a várat. A Kalemegdán-erődként (Beogradska Tvrdjava) is emlegetett várból csodás panoráma nyílik a Száva-Duna-torkolatra, valamint a két folyó által körbeölelt Nagy Hadi-szigetre (Veliko ratno ostrvo). A magyar utazók számára elsősorban az 1456-os nándorfehérvári diadal miatt történelmi jelentőségű a festői helyen épült vár, de a legendák szerint Attila sírja is a Száva és a Duna találkozásánál fekszik, a vár alatt.
A nándorfehérvári diadal 70 évre tudta feltartóztatni a törököket; 1521-ben végül az Oszmán Birodalom ezt a várat is elfoglalta, és Szerbia török uralom alatt maradt egészen 1867-ig. A törökök távozása után újjáépítették az ortodox templomot, parkosították a környéket, de a világháborúkban az erőd falai jelentősen megrongálódtak. Napjainkban a vár Belgrád első számú turisztikai célpontja: az erőd és a Kalemegdan park számos sport-, kulturális és művészeti rendezvény helyszíne, ahol a történelem iránt érdeklődőknek sem kell csalódniuk: a középkori kínzóeszközökön és kazamatákon kívül az oda látogatók megcsodálhatják a római kutat, a török türbét vagy a szerb hadtörténeti múzeumot is.
Celje, Szlovénia
A Cillei-család ősi fészke ma Szlovénia harmadik legnagyobb városa. Cillei Ulrik horvát-szlavón bán egykoron Magyarország egyik leggazdagabb, legnagyobb hatalmú és legnagyobb befolyású földbirtokosa volt, aki, miután 1443-ban nem nyerte el II. Tvrtko bosnyák király megüresedett trónját, engesztelhetetlenül gyűlölte a Hunyadiakat: törekvéseiben ugyanis éppen Hunyadi János akadályozta meg. Később V. László gyámjaként mégiscsak a hatalom közelébe került, de Nándorfehérvár ostroma után a Hunyadi-hívek megölték Cillei Ulrikot, s ez vezetett Hunyadi László halálához is.
Celje várát ma 70 000 látogató keresi fel évente, a falakról kivételes kilátás nyílik a környék gyönyörű hegyeire.
A meredek, sziklás hegyfokon álló vár szinte bevehetetlennek számított a középkorban.
A hegytetőre épült erődítményben már a cilleiek idejében is leginkább csak a katonaság tartózkodott, a grófok a városba, az alsóvárnak nevezett épületegyüttesbe költöztek. Az évszázadok során építőköveit elhordták, teteje beomlott, a 19. század végére gyakorlatilag romos állapotba került. Felújítása a második világháború után folyamatosan zajlott, és a 2010-es évek elejére lezárult. Ma Szlovénia egyik legfőbb turisztikai látványossága.
Vajdahunyad vára
Erdély leglátványosabb, szinte teljes egészében épen maradt várát valószínűleg senkinek sem kell bemutatni – annál is inkább, mivel Budapesten is áll egy másolata a Városligetben. Luxemburgi Zsigmond a 15. század elején adományozta Kenéznek, Hunyadi János apjának a hunyadi birtokot, de a vár nagyszabású építkezési munkálatai csak az 1440-es években kezdődtek. Hunyadi és felesége, Szilágyi Erzsébet pazar otthont teremtettek maguknak: a vár falait megerősíttették, bástyákat és külső tornyokat emeltek, a várkápolna ajtaja fölé a kőbe faragott hollós címer került, a Kapisztrán-toronyba pedig a zergét ábrázoló Szilágyi-címer. Hunyadi halála után özvegye, Szilágyi Erzsébet tovább bővítette a várat; ekkor épült például a Mátyás-loggia.
A vár az 1600-as években az iktári Bethlen családhoz került, ekkor valamennyire átépítették.1818-ban tűzvész sújtotta, és a 19. század végén már nem lehetett tovább halogatni a felújítást. A munkálatok Steindl Imre és Schulcz Frigyes irányítása alatt zajlottak, akiknek köszönhetően, ha ellátogatunk Vajdahunyadvárra, szinte teljes pompájában csodálhatunk meg egy felújított középkori várkastélyt. A várba a Zalasd vizén keresztülívelő fahídon át lehet bejutni, és szinte minden része megtekinthető, a lovagteremtől kezdve a kápolnáig.
Drinápoly (Edirne)
Végezetül, ha megengedhetjük magunknak, hogy messzebbre utazzunk, az egykori Hadrianopolis és Drinápoly, azaz a mai Edirne is bővelkedik látnivalókban. A bolgár-görög határ közelében, Törökország északnyugati szegletében található várost ma 180 000-en lakják. A történelem során az ókortól kezdve kiemelkedő jelentőségű település a 14-15. században az Oszmán Birodalom fővárosa volt, de több magyar vonatkozással is bír: itt készítette el például Orbán magyar ágyúöntőmester 1453-ban a Konstantinápoly ostromához használt óriáságyút; majd a 18. században a II. Rákóczi Ferencet törökországi emigrációjába követő Mikes Kelemen is innen keltezte néhány levelét.
Edirnében találjuk a Törökország legmagasabb minaretjével és monumentális kupoláival rendelkező Szelim-mecsetet. Az épületet a török építészet kimagasló alakja, Mimár Szinán tervezte, akinek az lett volna a célja, hogy a mecset monumentalitásában túlszárnyalja a konstantinápolyi Hagia Sophiát. (Végül ez nem sikerült: az edirnei mecset kupoláinak átmérője 20 centiméterrel marad el a Hagia Sophia méreteitől.) A város másik látványossága az I. Szulejmán uralkodása alatt építeni kezdett Eski-mecset, amelyhez II. Murád uralkodása alatt épült a minaret. Edirnében ezenkívül találunk sétálóutcát, hamisítatlan török bazárt, régészeti múzeumot és számtalan fesztivált is, amelyek közül kiemelkedik a minden évben június végén megrendezésre kerülő hagyományos török olajbirkózó verseny.
Ha kíváncsi vagy még hasonló úti célokra, ezt a cikket ajánljuk.
