A sport, a művészet és a tudomány területén is bebizonyították honfitársaink, hogy méltán lehet rájuk büszke az egész ország. Szubjektív válogatásunkban 6 példát sorolunk fel, egy fontos történelmi eseménnyel az élen.
Nem is kell olyan régre visszamenni a történelemben, amikor például nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára, hiszen a 20. és a 21. században is történtek olyan sportesemények, díjátadók, ahol a legjobbak sikerét egy kicsit a magunkénak is éreztük. A sort azonban mégis egy sok évszázados eseménnyel nyitjuk, hogy aztán az elmúlt évtizedek történései következzenek.
A nándorfehérvári diadal
Amikor a keresztény világban déli 12-kor megszólalnak a harangok, valójában a hit összetartó erejéről és a magyarok diadaláról emlékeznek meg, amely 70 évre megállította a terjeszkedő Oszmán Birodalmat. A történet úgy szól, hogy sok országba hamarabb érkezett a nándorfehérvári diadal híre, mint a déli harangszót elrendelő pápai bulla, és ennek ellenére megkongatták a harangokat.
1456 júliusában Szilágyi Mihály és maroknyi serege hősiesen védte a várat az alig 21 éves II. Mehmed szultán és a túlerőben lévő törökök ellen. Július 14-én Hunyadi János áttörte az oszmánok hajózárát, és csatlakozott sógora, Szilágyi seregéhez, majd Kapisztrán János 35 ezer keresztesével közösen július 22-én legyőzték a törököket.
A sors szörnyű fordulata, hogy a csata után pestisjárvány tört ki; augusztus 11-én meghal Hunyadi, majd október 23-án Kapisztrán János is.
Zsinórban háromszor lett olimpiai bajnok a magyar férfi vízilabda-válogatott
2000. október 1-jén nyerték meg az olimpiai döntőt Sydney-ben Oroszország ellen a Kemény-legények, majd két újabb ötkarikás játékon állhattak a dobogó legfelső fokára; 2004-ben Athénban és 2008-ban Pekingben is.
Hatan voltak – Kemény Dénesen kívül –, akik mindhárom viadalon részt vettek, és így bekerültek – 2016-ban hivatalosan is a kaliforniai Santa Clarában – a vizes sportok halhatatlanjai közé. Ők Benedek Tibor, Biros Péter, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Molnár Tamás és Szécsi Zoltán.
A tavalyi évben került a mozikba a csapatról szóló film, a Nemzet aranyai, amelynek ötlete valójában már 20 évvel korábban megszületett, ám amikor 2020 nyarán, tragikusan fiatalon elvesztették a csapatkapitányt, Benedek Tibort, eldöntötték, hogy a mozit le fogják forgatni. A dokumentumfilmben nemcsak a csapat tagjai és a szövetségi kapitány, de a nagy ellenfelek is megszólalnak a magyar vízilabda 2000-es évekbeli aranykoráról.
Kisföldalatti, amely megelőzte egész Európát
1896. május 2-án maga Ferenc József császár nyitotta meg Európa – rekordidő alatt épült – első motorkocsis üzemű földalatti vasútját. A vonal megnyitásakor a műszaki színvonalat tekintve az egész vasút, benne a járműpark messze megelőzte korát, hiszen, bár Londonban már 1863 óta járt a metró, ám az még gőzhajtású volt. Az 1800-as évek második fele Budapest történelmében meghatározó; 1870-ben hagyta jóvá az Országgyűlés a földalatti megvalósítását.
A terv 1894-re készült el, ám a Közmunkatanács csak azzal a feltétellel fogadta el, hogy 1896-ra a millenniumi ünnepségekre el kell készülnie a földalatti vasútnak. 1896. május 2-a óta szolgálja a budapesti közlekedőket.
Az eredeti állomások a Gizella tér – a mai Vörösmarty tér –, a Deák Ferenc tér, a Váczi körút – ma Bajcsy-Zsilinszky út –, az Opera, az Oktogon, a Vörösmarty utca, a Kodály körönd – amely akkor még Körönd névre hallgatott –, a Bajza utca, az Aréna út – ma Hősök tere –, az állatkert – amely felszíni állomás volt és megszűnt –, illetve a Széchenyi fürdő, akkor Artézi fürdő néven. 1973-ban hosszabbították meg a vonalat egészen a Mexikói útig. A műemléki állomások későbbi belső felújítása korhű módon, az eredeti burkolatokkal és kialakítással történt. A millenniumi földalatti az Andrássy úttal együtt 2002 óta a világörökség része.
6:3 – Az Aranycsapat legendája
Aki addig nem, az 1953. november 25-e után biztosan tudta – éljen is bármely részén is a világnak –, hogy ki az a Puskás, Grosics, Bozsik, Hidegkuti vagy éppen Buzánszky. A legkisebb görög faluban is Puskás Ferenc nevét emlegetik, ha megtudják, hogy Magyarországról érkezett a turista, nem beszélve Spanyolországról, ahol a madridi Bernabéu Stadionban szobrot is kapott a legendás futballista. A magyar futballválogatott a Wembley-ben történelmet írt, hiszen a hazai pályán 90 éve veretlen angolokat győzték le. Bár a magyar csapat már korábban is a legjobbak közé emelkedett – akkor már több mint 3 éve nem tudták megverni őket, a helsinki olimpián 52-ben aranyérmet szereztek, és egy évvel később a közép-európai bajnokságot is megnyerték –, ám az évszázad mérkőzéseként emlegetett angol–magyar tette legendává az Aranycsapatot.
Hollywood aranykora – és az alapító Adolf Zukor
1949-ben, amikor Adolf Zukor, azaz Cukor Adolf átvette az életművéért járó Oscar-díjat, elismerték azt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kis faluból származó fiút, aki 18 évesen hajóra szállt, hogy az Egyesült Államokban valósítsa meg az álmait. Először kárpitosnak állt, majd szőrmekereskedőnek, és hamarosan megnyitotta saját szalonját.
30 éves korára aztán annyira beindult az üzlet, hogy úgy döntött, beszáll a filmgyártásba. 1913-ban Los Angeles mellett kibérelte egy farm épületét, és megvalósította saját filmstúdióját, amelyet később úgy ismert meg a világ: Paramount Pictures.
Egy évvel később már 30 filmet forgatott, így nem csoda, hogy őt tartják a játékfilmek atyjának és Hollywood egyik megteremtőjének. Zukor azon kevés magyar között van, aki a hollywoodi hírességek sétányán csillagot kapott.
Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja
2023. december 10-e talán az idők végezetéig piros betűs ünnep lesz a magyar tudomány történetében: ezen a napon két magyar is átvehette a Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól. Karikó Katalin az amerikai Drew Weissmannal megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat. Krausz Ferenc fizikus pedig két francia tudóssal, Pierre Agostinivel és Anne L'Huillier-vel megosztva, az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért vehette át a fizikai Nobel-díjat.
Karikó Katalinnal kapcsolatban a legfrissebb hír, hogy Ferenc pápa felvette az Életvédő Akadémia tagjai közé. A testület hetven tagból áll, és 5 évre szól a kinevezésük.
Ha kíváncsi vagy egy kőbányai fiú történetére, aki egészen a hollywoodi álomgyárig jutott, olvasd el ezt a cikkünket is.
