Meggyőződésből, lelkiismereti vagy egészségügyi okokból, esetleg csak kíváncsiságból egyre többen próbálják ki a vegetáriánus életformát. A növényi alapú étrend népszerűségét az is jól mutatja, ha összehasonlítunk egy korábbi és egy mostani étlapot, vagy ránézünk egy receptes oldalra, vagy a szupermarketek polcain. A Veganuár elnevezésű kezdeményezés ráirányította a reflektort a vega életmódra, és ezzel együtt a kihíváshoz csatlakozóknak sok kérdésük van. Ezekből válogattunk, amelyekre a Diéta Tanoda dietetikus, gyermekdietetikusa, Tibay Rózsa válaszolt.
Mi a Veganuár?
Egyre szaporodnak a közösségi oldalakon a #veganuar(y) bejegyzések: ételfotók, receptek, bevásárlókocsik képei. De mi is ez, és mire jó?
„A Veganuary, vagyis magyarítva a Veganuár egy kihívás, amelyet egy brit nonprofit szervezet működtet, amely a veganizmust népszerűsíti és oktatja azáltal, hogy az embereket a vegán életmód követésére ösztönzi január hónapban. Az esemény 2014-es kezdete óta a részvétel minden évben növekszik.”
Vega vagy vegán?
Hétköznapi szóhasználatban vegetáriánusnak mondjuk, aki nem eszik húst, és előszeretettel használjuk a vega kifejezésre a vegánt egyfajta szinonimájaként. De akkor hogy is van ez?
„A veganizmus említése esetén előfordulhat, hogy valaki összekeveri a vegán és a vegetáriánus kifejezést. Egy vegán táplálkozású, növényi alapú ételeket eszik, és nem fogyaszt húst, halat, tejterméket, tojást és mézet, míg egy vegetáriánus a húst és halat zárja ki csak az életéből.”
Szemi-, lakto-, ovo-, vegán – mik ezek?
A fenti szavakkal is gyakran találkoznak azok, akik belevetik magukat a vegetarianizmus témába, és az irányzatok között elsőre talán könnyű elkavarodni.
„Alapvetően a húsmentes életmódnak több fajtáját különböztetjük meg. Vannak fokozatok, beszélünk vegetáriánus étrendekről, ezen belül szemivegetáriánus (halat, baromfit, tojás és tejterméket fogyaszt a növényi étrend mellett), lakto-ovo vagy ovo-lakto (tojás és tejterméket fogyaszt), laktovegetáriánus étrendről (tejterméket fogyaszt a növényi étrend mellett), ovovegetáriánusról (tojást fogyaszt), szemivegetáriánus (halat, csirkehúst alkalmanként fogyaszt). A Veganuár kihívásban is szereplő VEGÁN étrend kizárólag növényi eredetű táplálékok fogyasztását jelenti. Idetartoznak a gabonafélék, hüvelyesek, zöldség-főzelék-félék és a gyümölcsök. Kevés vagy minimális feldolgozott növényi ételt, pl. kenyérfélét esznek. Szélsőséges irányzat a makrobiotikus étrend vagy a nyers koszton élőké.”
Milyen előnnyel jár, ha kipróbálom a Veganuárt?
Vajon a vega táplálkozásnak milyen előnyei lehetnek, mire lehet jó egy hónapig, vagy éppen hosszabb távon? Sok ehhez hasonló kérdés kering a neten.
„Számos kutatás vizsgálja a vegetáriánus és vegán étkezés rövid és hosszú távú egészségügyi hatásait. Főképp a vegetáriánus táplálkozásra vonatkozóan álltak korábban rendlelkezésünkre adatok. Az újabb trendeknek köszönhetően a vegán étrend felé tolódott a fókusz. A növényi alapú étrend kedvező hatásai: csökkenti a szív-érrendszeri megbetegedések, a diabétesz, az elhízás, magas vérnyomás, csontritkulás, a köszvény és a daganatos megbetegedések kockázatát hosszú távon. A növényi alapú étrend egyes tumoros megbetegedések esetében terápiás hatással is rendelkezhet. Rövid távon növeli a fittséget, ezzel elősegítve az étrend vagy egyes elemeinek megtartatását, vagyis az életmód-változtatást.”
Mire kell figyelni?
A vitaminpótlás kulcskérdés, igaz, talán azokat kevésbé érinti, akik csak a januári időszakban tartják a vegán életmódot.
„A vegán étrend választásakor fontos az odafigyelés, a tudatosság, az alapos tájékozás. A rosszul összeállított étrend ugyanis súlyos hiányállapotokhoz, úgynevezett malnutricióhoz vezethet. Ez persze nem jellemző azokra, akik az egy hónapos kihívást teljesítése után visszatérnek vagy részben térnek vissza korábbi étrendjükre. A rosszul összeállított étrendben könnyen kialakulhat kalcium-, vas-, cink- és fehérjehiányos állapot. Fontos figyelni a B12-, a D-vitamin, az Ómega 3- és jódbevitel pótlására individuálisan dúsított élelmiszerek vagy étrend-kiegészítők alkalmazásával. Érdemes az étrend megkezdésekor vegán táplálkozásban jártas szakember (dietetikus, orvos) segítségét kérni. A kihíváshoz csatlakozva sok tanácsot kaphatunk, olvashatunk a témában, melyet hozzáértő dietetikusok lektoráltak.”
Kinek érdemes kipróbálni a húsmentes életmódot?
A Veganuár keretein belül sokan nem is feltétlenül a vegán életmódot próbálják ki, de az is kérdés, kinek javasolják a növényi alapú étkezést.
„A vegetáriánus vagy vegán életmód elsősorban egészséges egyéneknek javasolható. Abban az esetben, ha valamilyen krónikus betegség (magas vérnyomás, cukorbetegség, csontritkulás stb.) vagy daganatos megbetegedés áll fent, mindenképpen szakemberrel kell felkészülni rá. Ennek az életmódnak a választása nagy körültekintést igényel, fontos kikérni hozzáértő szakember, orvos, dietetikus tanácsát. Kezdetben különösen jó, ha van szakértői segítség az étrend összeállításához.”
Honnan tudhatjuk, hogy ez nekünk való?
„Az étrendválasztásnál elsődleges szempontként talán a saját jó(l)létünk a fontos érv. Csak olyan vágjon bele, aki hajlandó tudatosan megtervezni, átgondolni a saját étkezését. Kezdetben, de akár későbbiekben is, ez az életmód egy tanulási folyamat, melyre időt kell szánni. A fentebb sorolt hiányállapotok csak a helyesen és kellően kreatívan, változatosan összeállított növényi alapú étrenddel kerülhetők el. A vegán étrend hosszú távon sokat javíthat az egészségi állapoton.”
Érdemes-e figyelni arra a jelzésre, ha a szervezetünk nagyon kívánja például valamelyik állati eredetű ételt?
Sokan eltöprengtek azon, mennyire könnyű az átállás, egyesek meggyőződése, hogy a szervezetének szüksége van állat eredetű ételre.
„Általános hit, hogy ha valamilyen ételt kívánunk, akkor a szervezetnek szüksége van az abban lévő valamely tápanyagra. Például ilyen hit, tévhit, hogy az ember azért kívánja a húst, mert szüksége van a benne lévő fehérjére vagy vasra stb. Ez nem így működik. Alapvetően az ember mindenevő, ami nem jeleneti azt, hogy kellő odafigyelés melett ne lehetne pl. a húst kihagyni vagy mérsékelni az étrendben.”
Kiknek nem javasolt?
Betegség vagy más ok miatt előfordulhat-e, hogy nem jó ötlet a Veganuár vagy a vega életmód?
„Várandós nők és csecsemők esetében egyelőre kis esetszámú és ellentmondásos kutatási anyag áll rendelkezésre arra vonatkozóan,hogy a vegán étrendnek milyen hatásai vannak a magzatra, illetve a csecsemőre. Ezért mai tudásunk szerint ennek a két csoportnak nem javasolhatjuk a vegán életmódot. Amennyiben az édesanya mégis ilyen életmódot folytat, fontos, hogy az étrendjéről dietetikussal konzultájon a várandósság és a szoptatás ideje alatt. Kisgyermeknél (1–6 éveskor) a jól összeállított vegetáriánus étrend (vagyis kevés állati eredetű táplálékot tartalmazó étrend) alkalmazható. Továbbá vannak olyan súlyos malnutricióós állapottal járó betegségek (tumoros megbetegedések például), ahol nem javasolható.
Ha vége a Veganuárnak, hogyan kell „visszatérni”, mire érdemes ügyelni?
A hetekig tartó életmódváltás után egyesek szerint fokozatosan érdemes visszatérni, mások szerint lehet a váltás gyors is.
„Igazából, aki ezt végigcsinálja, kevesebb húst eszik majd a jövőben. Ezért nem beszélnék visszatérésről.”
És mi van a gyerekekkel, nekik érdemes-e húsmentes időszakot tartani?
A Veganuár a családoknál megosztó kérdés lehet, különösen, ha a szülők vállalják a kihívást.
„Gyerek esetében fontos életkoronként áttekinteni a kérdést: húsmentes, úgynevezett böjti időászkok tartását még a különböző vallások sem engedik várandós, szoptató és 0–12 hónapos csecsemők esetében. A vegán családok esetében ezek az időszakok kiemelt figyelmet igényelnek. Érdemes megfontolni várandósság, szoptatás alatt az étrend kiegészítését. Csecsemőknél pedig a hozzátáplálás során a család által elfogadott állati eredetű élelmiszerek bevezetését. 1–6 éves korban jellemzően a gyerek abból válogatnak, amire szocializálódtak az asztalnál, de lehetőséget kell nekik adni a kiséletezésre.”
Be akarom vonni a gyerekeket a Veganuárba, de milyen állati eredetű ételeket szabad megvonni tőlük?
„A kérdés nem az, mit lehet megvonni. Inkább mi az, amire a megfelelő fejlődéshez szükségük van. Alapvetően a változatos vegyes étkezésre van szükségük. De szakmailag elfogadható a valamely állati eredetű táplálékot tartalmazó étrend alkalmazása, pl. a vegetáriánus étrend formái.”
Rossz evő a gyerekem, ettől majd megszereti a zöldséget?
A szülők gyakorta panaszkodnak arra, hogy a gyerek alapvetően is rossz zöldség/gyümölcs evő. Vajon a Veganuár ezen javíthat, vagy éppen kockázatos lehet egy válogatós gyereket vega életmódra tanítani?
„Szakmai tapasztalatom alapján a kifejezetten rossz evő válogatós vagy evészavaros gyerekeknek nem javasolható ez a kihívás. A kihívás alapvetően egészséges, a fenntarthatóságot szem előtt tartó, az életmódjukon változtatni akaró felnőtteknek ajánlható.”
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés