Ha a kommunista ideológiával kapcsolatos ismereteinket összegezzük, biztosan nem az öröklődő hatalom és a dinasztiaalapítás lesz az első, ami eszünkbe jut. Van egy ország azonban, ahol mégis sikerült egyetlen családnak kézben tartani a vezetői szerepet. Íme a Kim-legenda.
Bár már van két örökös elnöke a Koreai Népi Demokratikus köztársaságnak nagyapja, az ötven éve elhunyt Kim Ir Szen és szintén elhunyt apja, Kim Dzsong Il személyében, a gyakorlatban Kim Dzsongun immár 2011 óta a keleti kommunista állam vezetője.
Dinasztikus kommunizmus
Bár a kommunista ideológia egyik alaptétele szerint a hatalom a népé, Korea északi felén mégis dinasztikusan öröklődik a hatalom. Az első Kim, akinek az állam születése is köszönhető, Phenjanban látta meg a napvilágot 111 évvel ezelőtt. Bár protestáns keresztény környezetben nevelkedett, s egyik nagyapja lelkész volt, a későbbi Atyai Vezér a Japán elleni háborúk és az éhínség elől menekülve Kínában megismerkedett a kommunista tanokkal. 1929-ben egy titkos marxista társasághoz csatlakozott, és eszméi miatt még a börtönt is megjárta. 1931-ben lépett be az addigra legálisan működő Kínai Kommunista Pártba, majd szovjet segítséggel a háborút követően megalakította a KNDK-t, aminek első és örökös elnökévé választotta magát. A hatalmon fia, Kim Dzsong Il követte, akinek születése szintén legendás volt, és szépen illeszkedett a dinasztiaalapító törekvésekbe.
Észak-Koreával tervei voltak Sztálinnak
26 év száműzetést követően tért haza 1954 szeptemberében az országalapító Kim Ir Szen, aki szinte egy szót sem beszélt koreaiul, iskolái helyett az idő nagy részében börtönben ült vagy harcolt, mégis sikerült a külföldi támogatásnak hála gyorsan és zökkenőmentesen átvenni az uralmat. A szovjet mintára másolt társadalmi berendezkedést követően az USA tervei egy esetleges demokratikus választással és a két országrész egyesítésével semmissé váltak. Kim Ir Szen legendák sorával magyarázta hatalomhoz való jussát, melyek egy idő után a közbeszéd részévé váltak. Születése közben állítólag a Pektu-hegy felett kettős szivárvány tűnt fel az égbolton, egy új csillag is éppen akkor jött létre, és egyszerre a világ minden táján tudták, megszületett a Nagy Vezető. Neve is az égitestekkel kapcsolatos, a Kim Ir Szen szó szerinti fordításban azt jelenti, Kim Nappá válik.
Szobrai hihetetlen gyorsasággal lepték el az egész országot, a személyi kultusz kialakítását olyan – ténylegesen hasznos – reformokkal támogatta meg, mint például az egészségügyi ellátások ingyenessé tétele. Első önálló tette a félsziget elfoglalása volt, ami rövid időre sikerült is neki.
Hatalma megszilárdulását nagyban támogatta, hogy a legendák szerint befolyásolni tudja az időjárást – azaz az alkalmankénti bőséges termény is neki köszönhető, és persze az is mellette szólt, hogy a gyűlölt japán megszállás alól felszabadította az országot. Az akkori propaganda szerint teleportálni is tudott. Tetteit sokáig lehetne sorolni, az azonban bizonyos, hogy egyedülálló módon sikerült olyan szinten megerősítenie saját helyzetét és személyi kultuszát, hogy néhány halk hangot kivéve senki nem kételkedett abban, hogy fia követi majd a képzeletbeli trónon, ahogy az is egyértelmű volt, hogy később unokája veszi át a stafétát.
A 38. szélességi fok
Dél-Koreát azonban az ENSZ tagországai nem hagyták cserben, egy rövid időre a nyugati nagyhatalmak a teljes félszigetet ellenőrzésük alá vonták. Ez volt az a pont, ahol a Szovjetunió is beszállt a hadakozásba. 1953-ra világossá vált a patthelyzet, és deklarálták a félsziget két országra szakítását, azonban a háborús helyzet nem maradt abba, hiába telt el már hetven év azóta. Észak-Korea komoly összegeket fordít a fegyverkezésre. A viszonylag kis területű országnak pedig hatalmas fegyvertényt jelent, hogy maga is egy a kevés atomhatalom közül – s nem is fél fenyegetőzni vele.
Átállította az időt is
Az észak-koreaiak évtizedekig azt hitték, hogy Japán ellopott tőlük fél órát, amikor megszállta Koreát. Erre alapozva alkották meg végül saját időzónájukat, mely fél óra eltérésben van mind a japán, mind a kínai óraálláshoz képest. A Pektu-időzónát 2015-ben vezették be. Bár még mindig rengeteg olyan propagandaelem él a keleti országban, ami számunkra megmosolyogtató vagy éppen elborzasztó, a jelenlegi vezető, Kim Dzsongun hatalma az elmúlt évtized során ennek köszönhetően is megkérdőjelezhetetlenné vált. Ehhez természetesen politikai ellenfeleivel szembeni leszámolásai is hozzájárultak, illetve a tény, hogy olyan fegyverrel bír országa, mellyel világszerte csak kevesen. Ráadásul ő nem is fél használni. Sokáig titkos atomkísérleteitől volt hangos a sajtó, legutóbb tavaly, a közös amerikai–dél-koreai katonai gyakorlatok miatt végeztek kísérleti robbantásokat, 2023 év végére pedig saját véleménye szerint megalkották a világ legerősebb atomfegyverét.
Bár még fiatal, hiszen alig 40 éves, rossz egészségügyi állapotáról hetente cikkezik a sajtó. A túlsúlyos, masszív dohányos és alkoholfüggő kommunista vezető életmódja nem kedvez a hosszú életnek. A dél-koreai hírszerzés adatai alapján komoly alvászavarokkal küzd. Hatalomra jutása óta mintegy 50 kilót hízott életmódjának köszönhetően, az elmúlt hónapokban pedig karjai sebekkel és zúzódásokkal vannak tele, aminek a hátterében allergiát és bőrbetegségeket gyanítanak. Az elmúlt napok történései egészségügyi állapotával kapcsolatban további találgatásokra adtak okot, ugyanis életében először mutatta meg hivatalosan húszéves lányát – szintén egy rakétakísérlet során.
A vezető magánélete valóságos talán, feleségét is csak házasságkötésük után ismerhette meg a világ. Ri Szoldzsutól valószínűleg két lánya és egy fia született, a legidősebb lánya, Dzsue nevét – aki vele tartott a fontos katonai eseményen – is csak Dennis Rodman elbeszéléseiből ismerte meg a sajtó, a kommunista vezér ugyanis féltve őrzi magánélete minden szegletét, azt is csak gyanítják, hogy három gyermeke van.
Most mutatta be közülük a legidősebbet, és meg is indultak a találgatások, vajon ez azt jelenti-e, hogy a Pektu-dinasztia negyedik prominense egy nő lesz?
Nem sietik el a nyilvános szereplést
Kim Dzsuéről ma már tudjuk, hogy 2003-ban született. A húszéves lányról 2022-ben láthatott a nyilvánosság először hivatalos fotókat, testvéreiről még annyit sem tudunk, mint róla, a nevük sem ismert. Amikor nyilvánosságra hozták Dzsue nevét, az összes így elnevezett észak-koreainak meg kellett változtatnia a sajátját, erre a biztonsági minisztérium fel is szólította őket, az átírásokról is hivatalos formában gondoskodtak. 2014 óta egyébként a Dzsongun nevet sem viselheti senki, a hivatalos magyarázat szerint ezek a „legmagasabb rangú személyeknek vannak fenntartva”. Vajon azért láthattuk őt édesapjával karöltve sétálni, mert hamarosan időszerű lehet a váltás?
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
