Mint ismert, az örökösök tavaly tavasszal hirdették meg egy ingatlanportálon az Esterházy család Emőd utcai otthonát, miután a család sokáig hiába próbálkozott, hogy fővárosi vagy önkormányzati segítséggel alkotóházat teremtsenek belőle. A ház – ami, ahogy az apróhirdetésben állt, „sok-sok évig volt egy boldog nagycsalád otthona” – sorsa megérintette Dragomán Györgyöt és Vámos Miklóst, akik létrehozták a Magyar Irodalom Barátai Alkotóház (MIBA) alapítványt, hogy Esterházy Péter otthonát külföldi mintára alkotóházzá alakítsák.
Esterházy hajdani otthona nincs jó állapotban
A tárgyalások eredményeképpen Óbuda-Békásmegyer önkormányzata végül megvásárolta az ingatlant, a felújítást pedig a Market Építő Zrt. vállalta.
A felújítás során azonban nem várt nehézségekbe ütköztek: kiderült, hogy a ház nincs jó állapotban.
Itt-ott süllyed, a falak salétromosak, és teljes tetőcsere is szükséges, mert az ott lévő pala veszélyes. Vámos Miklós elmondta: az alapítvány minden felajánlásnak örül (ezzel kapcsolatban Vámos Miklós Facebook-oldalán lehet tájékozódni, illetve jelentkezni). Van, aki minimális összeggel vagy önkéntesen felajánlott falfestéssel segíti a vállalkozást, de jelentkezett már kertészmérnök, bútorasztalos, és akadt, aki egy komplett biedermeier garnitúrát ajánlott fel a majdani alkotóház számára. A felújítás terveit a BME egyik építésztanára vállalta, de önkéntes alapon jelentkezett a 3. kerületből egy pékség és egy étterem is, hogy az alkotóház vendégeinek reggelit, illetve ebédet biztosítson. Igazi társadalmi összefogással valósul tehát meg Esterházy otthonának alkotóházzá alakítása.

Önkéntes házmester és gondnok
Vámos Miklós nemcsak az alapítvány egyik kurátora, hanem afféle önkéntes házmester és gondnok is: például, ahogy bevezetőjében elmondta, jelenleg az ő feladata, hogy a kukát kihúzza az utcára. Jelenleg – a házmesteri és gondnoki feladatokon kívül – ő menedzseli a különböző vállalatokkal, intézményekkel a tárgyalásokat is, ami nem kevés fáradsággal jár.
„Helytállok, mert úgy érzem, ez a kötelességem”
– mondta Vámos Miklós, elismerve, hogy a munka sok teendőt és utánajárást igényel. Állami segítséget nem szeretnének igénybe venni, de nagy szükség lenne szerinte egy gondnokra és egy menedzserre is. Várják még a magyar írók segítségét is, akik közül egyelőre Visky András támogatta nagyobb összeggel a vállalkozást.
Fordítókat és magyar írókat is várnak
A tervek szerint idén szeptembertől fogadnának fordítókat az alkotóházzá alakított Esterházy-otthonban, lehetőség szerint olyanokat, akik „a magyar irodalom barátai”, tehát magyar nyelvű irodalmi műveket fordítanak, és van már mögöttük néhány sikeres kötet. Ugyanakkor nem zárkóznak el attól sem, hogy pályakezdő magyar írókat lássanak vendégül. Arról, hogy kik tölthetnek egy-egy hónapot az Esterházy-alkotóházban, a kuratórium fog majd dönteni. A házban egyelőre két fürdőszoba van, ezért egy időben két személy tud ott tartózkodni, az elképzelések szerint egy hónapig. A földszinti helyiségeket és a kertet irodalmi rendezvények helyszíneként képzelik el: író-olvasó találkozóknak, könyvbemutatóknak adhat majd otthont.

„A legfontosabb az, hogy Péterre gondoljunk”
Dragomán György, aki az alkotóház nemzetközi körökben való megismertetésén dolgozik, kiemelte: egy ilyen létesítmény haszna „nem látszik azonnal”, idővel azonban mindenképp megtérül. Példaként saját, finnországi tartózkodását említette: bár annak, hogy finn alkotóházban dolgozhatott, nem volt feltétele, hogy Finnországról írjon, idővel mégiscsak megjelentek munkáiban a finn utalások. (Azóta pedig számos magyar család asztalára kerül karácsonykor a finn lazacleves, amelynek receptjét Magyarországon leginkább tőle ismerhetjük.) „Ha az ember ott van egy helyen, visz is valamit és hoz is valamit” – mondta Dragomán György, aki szerint „a legfontosabb az, hogy Péterre gondoljunk, hogy ő velünk van. A házban is ott lesz azokkal, akik ott laknak majd.” A Dívány kérdésére Dragomán György elmondta: Esterházy a mai napig hiányzik neki, amikor ránéz a könyvespolcra.
„Hiányzik emberként, hiányzik, hogy olvassa, amit írtunk, vagy hogy beszéljünk vele. De jó, hogy itt van mégis, mert olvashatjuk. Ő nagyon fontos ember volt sokunk életében.”

Emlékszoba is lesz az alkotóházban
Esterházy Péter hajdani dolgozószobájából emlékszoba készül, ami bizonyos feltételekkel, kisebb csoportoknak látogatható lesz. A Dívány erről a tervről is kérdezte Dragomán Györgyöt és Vámos Miklóst: „Ott lesz az íróasztala, lesznek személyes tárgyai, a saját könyvei és fordításban is, hogy aki odajön, olvashassa őt. Az is elképzelhető, hogy online hozzá lehet majd férni a berlini kéziratokhoz, bár ezt még nem tudjuk. Ő ott lesz, abban a szobában” – fogalmazott Dragomán György. Az elképzeléssel Vámos Miklós is egyetért: „Az emlékszoba külön lesz az intim tértől, ahol a fordítók vagy íróvendégek tartózkodnak.
A családtól kaptunk tárgyakat: van ott egy íróasztal, egy könyvespolc, két esernyője, egy ballonkabátja, egy aktatáskája és fényképek.
A két esernyőt, a ballonkabátot és az aktatáskát hazavittem, hogy nehogy baja essen a tatarozáskor. Ennyi van most, még nagyon kevés az emlékszobához. De másnak is lehet Esterházy-emléke, és a családdal is beszélek még. Lesz ez valahogy.”
Vámos Miklós őrzi Esterházy dolgozószobájának a kulcsát is: „Amikor először ott jártam, és jött velem egy iparos, rázártam az ajtót, hogy oda mégse menjenek be. Aztán kiderült, hogy nem zár rendesen, de akkor már azon a kulcscsomón, ami a házhoz van, ott volt, és rajta hagytam.” Nem ez az egyetlen, íróelődökhöz köthető tárgy, amit Vámos Miklós őriz: „Móricz Zsigmond zsebórája nem az enyém, csak nálam van. Amikor egyszer a kezembe vettem, és a tulajdonosa látta, hogy micsoda ábrándos szemmel nézem, azt mondta, hogy jó, akkor ez legyen nálad. Otthon van az íróasztalomban, havi egyszer megfogom. Nálam van még Herczeg Ferenc egy könyvespolca, meg egy kávéskészlete. Egy bonyolult örökség kapcsán kaptam. Őrzöm, mert szeretem Herczeg Ferencet.” A kérdésre, hogy kávézott-e már belőle, így felel: „Dehogy, egy vitrinben tartom. De egyébként is, ez olasz típus, egészen kevés kávé fér bele. Én meg az amerikai kávét szeretem.” (Borítókép: Hornyák Adrienn)
Ha szívesen olvasnál még Vámos Miklósról, ezt a cikket ajánljuk.

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés