Biciklis futárként dolgozott a második világháború ideje alatt az a férfi, aki később a Nagaszaki elleni atomtámadás legismertebb túlélőjévé vált.

Robert Oppenheimert elrettentette az, amire egy atomfegyver képes: egész hátralevő életére rányomta ez bélyegét.

Egy japán férfi története az emberi túlélés egyik legmeghökkentőbb példája: két atomtámadást is túlélt.

A második világháború végén a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák emberek árnyékát hagyták a földön és az épületeken. Vajon miért?

Sétáljunk el az egykori kísérleti helyszínekre – a Dívány biztonságos távolságából –, mert bizony találunk még itt érdekes dolgokat!

Az atombomba túlélője jövőre lesz 400 éves, és köszöni szépen, jól van.

Lehet, hogy egy lány lesz a dinasztia következő vezetője?

Neumann János nevéről a modern számítógép ugrik be mindenkinek, pedig a Manhattan-projekten is dolgozott.

Az atombomba után, a tragédiából feleszmélve gigászi volt az újjaépítés feladata.

A nevadai atomkísérleteket egy helyi televízió mutatta meg Amerikának.

Az atombomba áldozatainak száma jóval magasabb is lehet, mint amit eddig becsültünk.

A sugárbetegség tömegek életét tette pokollá az atombombák ledobását követően, Amerika ugyanakkor tagadta a jelenség létezését.

A kémnek az atombomba elkészítésére irányuló programot vezető tudós ártalmatlanítása lett volna a feladata.

Teller Ede nemcsak a hidrogénbomba atyja, hanem a nukleáris fegyverkezés elkötelezett híve is volt.

Tényleg létezett a hidegháborús filmekben látható vészhelyzeti piros telefon Washington és Moszkva között?

A világhírű magyar tudós, Szilárd Leó saját bevallása szerint egy közlekedési lámpánál született meg benne a láncreakció gondolata.

A hidegháború egyik legforróbb évében nyomtalanul eltűnt az amerikai légierő tisztje, aki atomfegyverekkel kapcsolatos titkok birtokában volt.

John Wheeler elméleti fizikus szigorúan titkos dokumentumokat felejtett egy vonat vécéjében, melyek rossz kezekbe kerülve az egész világ sorsát befolyásolhatták volna.

Tömegestül jártak az 1950-es években az amerikaiak atomrobbantásokat nézni a sivatagba. A bűn városa, Las Vegas is részben ennek köszönheti felemelkedését.

Amerika kezdetben nem az ember Holdra juttatásában, hanem az atombombában látta a lehetőségét, hogy megverjék a szovjeteket az űrversenyben.

Két atomtudós gyötrelmes halált halt, miután a „démonmagként” elnevezett plutóniumgömbön kísérleteztek.

Tanigucsi Szumiteru csodával határos módon élte túl a Nagaszaki elleni atomtámadást. Három évig küzdött az életéért, mégis felgyógyult, és az atomfegyverek elleni küzdelem arcaként vált ismertté.

A túlélés záloga az atombunker lenne, de az csak nagyon keveseknek adatik meg. Ám még így sem vagyunk teljesen esélytelenek.

Kétszeres atombomba-túlélőként sem volt egyszerű a sorsa Jamagucsi Cutomunak.

Az elmúlt 100-150 évben alapvetően megváltozott a háborúzás mikéntje: összeszedtük azokat a találmányokat, melyek forradalmasították a modern hadviselést.

Denevérbombázással akarták kikényszeríteni Japán kapitulációját, végül inkább az atombomba mellett döntöttek.

Az amerikai hadügyminiszter megvétózta, hogy atombombát dobjanak Kiotóra – de vajon miért döntött így?

Legendás westernsztár játszotta a mongol hadvezér szerepét a hírhedt filmben, melyet egy radioaktív sugárzással terhelt helyszínen vettek fel.

Összeesküvés-elméletek, melyekről kiderült, hogy tényleg igazak: a Pentagon ufóprojektjétől a melegséget mérő berendezésig.