![Az elfogadhatatlan munkakörülmények miatt szerveznek sztrájkot, az ország számos területén várható munkabeszüntetés.](https://kep.index.hu/1/0/5738/57387/573873/57387329_4244603_018e8eea40e90d94f19492ed33fbef18_wm.jpg)
A második világháború végén a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák emberek árnyékát hagyták a földön és az épületeken. Vajon miért?
Sétáljunk el az egykori kísérleti helyszínekre – a Dívány biztonságos távolságából –, mert bizony találunk még itt érdekes dolgokat!
Az atombomba túlélője jövőre lesz 400 éves, és köszöni szépen, jól van.
Lehet, hogy egy lány lesz a dinasztia következő vezetője?
Neumann János nevéről a modern számítógép ugrik be mindenkinek, pedig a Manhattan-projekten is dolgozott.
Az atombomba után, a tragédiából feleszmélve gigászi volt az újjaépítés feladata.
A nevadai atomkísérleteket egy helyi televízió mutatta meg Amerikának.
Az atombomba áldozatainak száma jóval magasabb is lehet, mint amit eddig becsültünk.
A sugárbetegség tömegek életét tette pokollá az atombombák ledobását követően, Amerika ugyanakkor tagadta a jelenség létezését.
A kémnek az atombomba elkészítésére irányuló programot vezető tudós ártalmatlanítása lett volna a feladata.
Teller Ede nemcsak a hidrogénbomba atyja, hanem a nukleáris fegyverkezés elkötelezett híve is volt.
Tényleg létezett a hidegháborús filmekben látható vészhelyzeti piros telefon Washington és Moszkva között?
A világhírű magyar tudós, Szilárd Leó saját bevallása szerint egy közlekedési lámpánál született meg benne a láncreakció gondolata.
Noha egyre népszerűbb az üvegvisszaváltási rendszert, még mindig vannak kisebb-nagyobb fennakadások.
Nem árt óvatosnak lenni az autópálya-matrica vásárlásánál.