Sétáljunk el az egykori kísérleti helyszínekre – a Dívány biztonságos távolságából –, mert bizony találunk még itt érdekes dolgokat!
Az atombomba túlélője jövőre lesz 400 éves, és köszöni szépen, jól van.
Lehet, hogy egy lány lesz a dinasztia következő vezetője?
Neumann János nevéről a modern számítógép ugrik be mindenkinek, pedig a Manhattan-projekten is dolgozott.
Az atombomba után, a tragédiából feleszmélve gigászi volt az újjaépítés feladata.
A nevadai atomkísérleteket egy helyi televízió mutatta meg Amerikának.
Az atombomba áldozatainak száma jóval magasabb is lehet, mint amit eddig becsültünk.
A sugárbetegség tömegek életét tette pokollá az atombombák ledobását követően, Amerika ugyanakkor tagadta a jelenség létezését.
A kémnek az atombomba elkészítésére irányuló programot vezető tudós ártalmatlanítása lett volna a feladata.
Teller Ede nemcsak a hidrogénbomba atyja, hanem a nukleáris fegyverkezés elkötelezett híve is volt.
Tényleg létezett a hidegháborús filmekben látható vészhelyzeti piros telefon Washington és Moszkva között?
A világhírű magyar tudós, Szilárd Leó saját bevallása szerint egy közlekedési lámpánál született meg benne a láncreakció gondolata.
A hidegháború egyik legforróbb évében nyomtalanul eltűnt az amerikai légierő tisztje, aki atomfegyverekkel kapcsolatos titkok birtokában volt.
John Wheeler elméleti fizikus szigorúan titkos dokumentumokat felejtett egy vonat vécéjében, melyek rossz kezekbe kerülve az egész világ sorsát befolyásolhatták volna.
Tömegestül jártak az 1950-es években az amerikaiak atomrobbantásokat nézni a sivatagba. A bűn városa, Las Vegas is részben ennek köszönheti felemelkedését.