Ilyen döbbenetes gyorsasággal épült újra Hirosima és Nagaszaki, szó szerint a hamvaiból

GettyImages-53338964 (1)
Olvasási idő kb. 6 perc

Hogy mi történt a két japán várossal és lakóival órákkal az atombomba ledobását követően, arról a legtöbben sokat tudnak: a bomba robbanásának vagy a sugárbetegségnek tömegek estek áldozataiul. De mi történt ezután, és hogyan állt talpra ez a két város?

Az atomkorszak kezdete 1945. augusztus 6-a: egy 16 kilotonnás bombát dobtak le ezen a napon Hirosimára, a 420 ezer lakosú városra, mely korábban virágzó és élettel teli volt. A bomba 600 méterrel egy kórház felett robbant fel, fél órán belül pedig két kilométeres körben minden lángokban állt. A város házainak 90 százaléka veszett oda, 76 ezer épület omlott össze részben vagy teljesen.

Ez történt az atombomba ledobása után

A bomba ledobását követően Hirosima alig volt felismerhető. A faépületek leégtek, a folyók holttesteket sodortak, néhány betonból készült ház maradt csak meg hírmondónak – Hirosima gyakorlatilag megszűnt létezni. Keiko Ogura nyolcéves iskolás lány volt, amikor a bombázás megtörtént: visszaemlékezése szerint másnap, amikor kinézett egy ablakon, értetlenség öntötte el őt, ahogyan másokat is.

Így festett Hirosima az atombomba után
Így festett Hirosima az atombomba utánGalerie Bilderwelt / Getty Images Hungary

Az egész város porig égett. Nem voltunk képesek felfogni, hogyan tehette ezt egyetlen bomba, hogyan pusztíthatta el a teljes várost – emlékezett vissza.

A város lakosságának közel harmada esett áldozatául a bombázásnak – 80 ezren rögtön odavesztek, de az év végére 141 ezerre emelkedett az áldozatok száma. Keiko Ogura emlékszik, hogy ő vizet osztott a szenvedőknek, miközben apja a nyílt utcán hamvasztotta a holttesteket: mindez komoly pszichikai terhelést jelentett a kislány számára, melynek nyomati éveken át hordozta magával.

A lakosok hamar életet vittek a romvárosba

Bármilyen hihetetlen is, már órákkal a bomba ledobását követően újra visszatért az élet a városba. Hetedikén már működött az áramszolgáltatás egy kerületben, másnap a pályaudvaron is, november végére pedig az otthonok 30 százalékában volt már áram.

A vízszolgáltatást négy nappal a bombázást követően helyreállították, bár a leégett házakban folyamatosan szivárgott a csövekből a víz.

A telefonközpont megsemmisült, és minden dolgozója meghalt, de augusztus 14-én már sikerült kiépíteni egyfajta vészhelyzeti hálózatot.

A romváros hamar életre kelt
A romváros hamar életre keltSmith Collection/Gado / Getty Images Hungary

A Bank of Japan dolgozói sem élték túl a bombázást, de mivel ez a környék egyik betonépülete volt, annak szerkezete megmaradt. 11 másik bankfiókkal együtt két nap után nyitottak újra – száraz időben az utcán dolgoztak, esős időben pedig esernyők alatt. A vonatforgalom már hetedikén helyreállt, és 9-én, Nagaszaki bombázásának napján pedig a villamosok is megkezdték a közlekedést. A rendőrségi épület helyén hozták létre a kutató-mentő munkákat koordináló központot.

Ennyi tragédia sem volt még elég

Ha nem lett volna elég a bomba hatása, szeptemberben tájfun söpört végig a városon, melynek gyors újjáéledése egyébként nem központi erőfeszítés eredménye volt, hanem a civileké. Hamarosan fakunyhók tömegét is felhúztak, melyek közös fürdőszobákkal nyújtottak menedéket az otthontalanná vált japánoknak.

Miután Japán megadta magát, a Brit Nemzetközösségre bízták Hirosimát, akik kevésbé az újjáépítésben, inkább a segélyek koordinálásában segédkeztek.

Az ötlet, hogy a város egy része az atombombára emlékeztető központtá váljon, már 1946-ban született: anyagi forrás ugyanakkor sokáig nem volt erre, hiszen az adóbevételek 80 százalékos visszaesése is egyike volt a bombázás gazdasági következményeinek.

1949-ben aztán törvény született, mely megnyitotta a finanszírozás lehetőségeit, és megkezdődhettek a munkálatok. Ezek ugyanakkor nem csak jót hoztak: a már említett fakunyhók lakóinak költöznie kellett a folyópartra, ahol áram és folyó víz nélküli lakhatásra kényszerültek.

Mára élettel teli város Hirosima
Mára élettel teli város HirosimaNoriyuki Araki / Getty Images Hungary

A város lakosságszáma 1958-ban állt vissza a bombázás előtti, 400 ezer fő fölötti számra. Hirosima ikonikus épületévé vált az az ipari csarnok, melyet manapság Hirosima Atombomba-dóm néven ismernek: ez az egyetlen olyan épület, melynek szerkezete megmaradt a robbanás közelében. Bár sokan gondolták úgy, el kellene bontani, és teljesen új várost kellene építeni, a hatvanas években a világörökség részévé vált az épület, így már biztosan marad a helyén. A Bank of Japan épületének maradványai mellett még néhány másik épület maradt megrongált állapotában a város része – Hirosimát ezeket leszámítva ma már semmi nem különbözteti meg egy villódzó neonfényekkel teli japán várostól.

Nagaszaki az atombomba után
Nagaszaki az atombomba utánGalerie Bilderwelt / Getty Images Hungary

Nagaszaki tragédiája sem volt más

Nagaszaki városának 40 százalékát tette a földdel egyenlővé a bombázás. Ide egy 13 kilotonnás bombát dobtak le az amerikaiak. 22 központot hoztak létre a sérültek megsegítésére, de ahogy sok egyéb épületet, úgy a kórházakat is a földdel tette egyenlővé a bombázás. 

A nagy ívű újjáépítési munkálatokra itt is az 1949-es törvény megszületését követően nyílt csak lehetőség: ez nagy összeget biztosított e célra.

A városban 1955-ben az újjáépítési törvény útmutatásai alapján egy Nagaszaki Nemzetközi Kulturális Csarnok nevű emlékmúzeumot is építettek, amely nagy látogatottságával segített fellendíteni Nagaszaki gazdaságát: később teljes atombomba-múzeumot emeltek.

1969-re a Nagaszakiba érkező turisták éves átlagos száma elérte a két és fél millió főt.

A lakosságszám hamar emelkedni kezdett: már 1950-ben bő 240 ezer fő volt, ami a háború előtti 270 ezer lakost megközelítette. A fejlesztések pedig ezt követően sem álltak le, sőt, egyes környező városokat hamarosan hivatalosan is beolvasztottak Nagaszakiba.

Ma így fest a város
Ma így fest a várostomophotography / Getty Images Hungary

Az újjáépítés ugyanakkor természetesen csak egy dolog: mind Hirosimában, mind Nagaszakiban tömegek egészségét tette tönkre az atombomba, a túlélők körében gyakoribbak a rákos megbetegedések, mint a teljes népességben – ezt pedig semmiféle újjáépítés nem tudja jóvátenni.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek