Ezért tart 46 napig a 40 napos nagyböjt

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Miért több nap a böjt húsvét előtt, mint amennyinek hisszük? Tisztázzuk a matekot.

Ha most a naptárért nyúlsz és megszámolod, hány nap is telik el pontosan hamvazószerda és húsvét közt, meglepő eredményt kapsz majd: nem kevesebb, mint 46.

Idézőjel ikon

Ez az egyház logikájában azonban nem számolási hiba, hanem a vasárnap megszentelésének hagyományából eredő sajátosság.

A nagyböjtöt indító hamvazószerda idén március 5-ére esett, húsvétvasárnap pedig április 20-án lesz. Hat vasárnap ékelődik a két jeles nap közé, ez azonnal meg is magyarázza, mi adja a többletet.

Eredetileg, a niceai zsinat döntése szerint tényleg 40 napig tartott ez az időszak, mely Jézus bibliai, hasonló hosszúságú böjtje idejének megfelelő időtartam alatt készítette fel a híveket a kereszténység legnagyobb ünnepére.

A hatodik században ugyanakkor Szent Gergely pápa olyan döntést hozott, amely teljesen megdöntötte a korábbiakban megszokottakat. 

A pápa nem akarta, hogy az egyház emberei vasárnapokon, melyeket az egyház az Úr napjaként szentel meg, böjttel sanyargassák magukat.

Azzal, hogy kivette a hét utolsó napját a böjt hatálya alól, odalett a 40 napnyi készület – 800-ban azzal a megoldással korrigálták ezt, hogy előbbre hozták a nagyböjt kezdetét. Innentől jelzi hamvazószerda az önmegtartóztatás idejének elejét, nagyszombat pedig annak utolsó napját.

A böjt húsvét előtt kötelező a legtöbb katolikus számára
Fotó: Anton Skripachev / Getty Images Hungary

Így kell húsvét előtt böjtölni

Ami a böjtölés módját illeti, a legszigorúbb szabályok hamvazószerdára és nagypéntekre vonatkoznak. Ezeken a napokon ugyanis mindössze háromszor lehet étkezni, abból egyszer szabad jóllakni, a hústól pedig teljes mértékben tartózkodni kell. A hústilalom 14 éves kortól él, a fenti szabályok pedig minden 18-60 év közti embere vonatkoznak, kivéve a betegeket, az állapotos nőket, illetve a közétkeztetésben részesülőket.

Az étkezésbeli megszorítások mellett a húsvétra való felkészülés egyéb módokon is történhet.

Bárki elhatározhatja, hogy valami egyébről is lemond, például nem fogyaszt alkoholt vagy édességet, esetleg a teljes nagyböjt minden napján csak három étkezést iktat be napjaiba. Jócselekedetekkel, lemondásokkal, adakozással is készülhet bárki a feltámadás ünnepre, de létezik egy manapság egészen extrémnek ható böjt is, mely Exodus 90 névre hallgat, és nem 40 (46), hanem 90 napon át tart húsvétig. A napi hosszú ima mellett olyan előírások segítik a lelki elmélyülést, mint a heti két böjti nap, a hideg vizes zuhanyzás, az alkohol és édesség kizárása, a szórakoztató tartalmak fogyasztásának teljes tilalma, az internettilalom – kivéve a munka és alapvető szükségletek céljára történő használat –, valamint a felesleges vásárlások elkerülése.

Elkészítettük otthon a húspótló szejtánt: nem csak nagyböjtben lehet érdekes!

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Tényleg olyan borzalmasak a magyar munkahelyek, amilyennek a Z generáció látja azokat?

A Z generáció sokszor türelmetlennek, követelőzőnek vagy alázat nélkülinek tűnik a munkahelyeken. De lehet, hogy nem velük van a baj, hanem azzal, amit a korábbi generációk természetesnek vettek. A fizetetlen gyakornoki munkával, a túlórával, a tekintélyelvű vezetéssel és azzal, hogy a munka sokszor a magánéletnél is előrébb van a listán.

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.