Az UNESCO 2000-ben, kultúrtörténeti kategóriában vette fel világörökségi listájára Pécs római kori elődje, Sopianae egyedülálló, késő római ókeresztény temetőjét.
E lelőhely az Itálián kívüli legjelentősebb késő római kori nekropolisznak számít a több száz téglasírjával, valamint több tucat kőből és téglából készített kisebb sírkamrájával. A föld alatti sírkamrák – köztük a híres Cella Septichora hétapsziszos építménye – változatos formáikkal, bibliai festményeikkel és keresztény szimbólumaikkal a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak temetkezési szokásairól tanúskodnak.
A sírkamrák többsége kétszintes, festett belső tereiben gyakran jelenik meg a Krisztus-monogram, paradicsomkerti díszítések, valamint a pogány művészet elemei is, tükrözve a korszak vallási sokszínűségét. A 2007 márciusa óta a Cella Septichora Látogatóközpontban a temető emlékei egy komplexumban tekinthetők meg eredeti helyükön, így nyújtva különleges időutazást az ókeresztény világba.
Apropó, időutazás! Tudtad, hogy lehetséges? Hogy hogyan, arról itt olvashatsz.
Múzsák a csók után irodalmi est
Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni.A könyvben szereplő nők történeteiről Bálint Lilla szerző mesél, míg Hernádi Judit egy-egy megrázó vagy felemelő könyvrészletet olvas fel.
hirdetés
