Kortársai zseninek tartották, az újságok mégis háziasszonyként emlegették a Nobel-díjas kémikust

Olvasási idő kb. 3 perc

Nőként sosem volt könnyű érvényesülni a tudományos életben, de a 30-as évek elején ez valódi kihívásnak számított, még akkor is, ha az embert elképesztő tehetséggel áldotta meg a sors. Dorothy Crowfoot Hodgkin, az első brit nő, aki Nobel-díjat kapott, ilyen briliáns elme volt, többek között neki köszönhetjük, hogy a penicillin tömeges gyártása megvalósulhatott, és ezzel közvetve emberek millióinak az életét mentette meg.

Tudományos munkásságát a brit tudósokból álló, tekintélyes szervezet, a Royal Society is elismerte, 1947-ben a tagjává választotta. Crowfoot egész életével bebizonyította, hogy a nőknek is helye van a tudományos életben, és ezzel sok ifjút inspirált, hogy erre a pályára lépjen.

Így lett a kémia szerelmese Dorothy Crowfoot

Dorothy Crowfoot 1910. május 12-én született Kairóban, azért ott, mert édesapja, John Winter Crowfoot régészként dolgozott akkoriban Egyiptomban, számtalan ásatáson részt vett feleségével, Grace Mary Crowfoottal. A család később Szudánba költözött, ahol az apa tanárként dolgozott, az anya pedig, mint kiváló botanikus és művész, illusztrációkat készített egy szudáni növénytani könyvhöz. 

Dorothy Crawfoot Hogdkin határozta meg a penicillin és a B12 vitamin (képünkön) szerkezetét
Fotó: Science Society Picture Librar / Getty Images Hungary

Dorothy érdeklődése a kémia iránt akkor ébredt  fel, amikor kislányként egy olyan kémia könyvet kapott ajándékba, amelyben a kristályok szerkezetével foglalkozó kísérletek voltak. 

Noha volt idő, amikor a lány majdnem feladta kémiai tanulmányait a régészetért, amikor szüleivel egy ásatáson a csodálatos mozaikpadlókat rajzolta,

ám végül visszatért a kémiához, és ezért igazán hálásak lehetünk, ugyanis munkásságával rendkívüli módon hozzájárult az orvostudomány fejlődéséhez. 

Ezért kapta Dorothy Crowfoot a Nobel-díjat

Noha jó eredményekkel diplomázott az Oxfordi Egyetemen, Dorothy Crowfoot nehezen talált munkát, egészen addig, amíg J. D. Bernal, a molekuláris biológia modernkori úttörője meg nem látta benne a potenciált, és fel nem karolta: így került az ifjú tudós a Cambridge-i Egyetemre, ahol a doktori címét szerezte. Ezután azonban visszatért Oxfordba, és végül egész életében ott dolgozott. 

Dorothy Crawfoot Hogdkin a Nobel-díj átadásán
Fotó: Keystone / Getty Images Hungary

Crowfoot tudományos munkája elsősorban arra irányult, hogy különböző anyagok molekulaszerkezetét meghatározza: kristályszerkezet röntgensugarakkal vizsgálta. Amikor a sugarak áthaladnak a szerkezeten, a kialakult minta fényképek formájában rögzíthető, és így meghatározható az anyag szerkezete.

Ezt a módszert az 1930-as években egyre összetettebb szerkezetű molekulák feltérképezésére használták. E módszer, és bonyolult számítások segítségével Crowfoot 1946-ban meghatározta a penicillin, 1956-ban pedig az egyik legbonyolultabb szerkezetű vitamin, a B12 szerkezetét. 

A penicillin szerkezetének feltérképezése azért volt különösen fontos, mert így lehetővé vált, hogy ipari mennyiségben állíthassák elő az Alexander Fleming által felfedezett antibiotikumot, amely számos betegség kezelésében bizonyult eredményesnek. 

A felfedezés évében, vagyis 1946-ban Dorothy Crowfoot kapta meg a kémiai Nobel-díjat

Ugyanakkor a szenzációról hírt adó újságok még ekkor is csak háziasszonyként hivatkoztak rá, vélhetően azért, mert mindig is törékeny hölgynek tűnt.

Ám nem ez volt az egyetlen eset, amikor női mivolta okán másképp bántak vele: amikor megházasodott, az egyetem vezetősége arra kérte, hogy mondjon le tanulmányi ösztöndíjáról. Ahelyett, hogy Crowfoot ebbe belement volna, még azt is kiharcolta, hogy szülési szabadságot kapjon – elsőként – az Oxfordi Egyetemen. 

Munkássága és élete rengeteg fiatal nőt inspirált, köztük olyanokat is, mint Margaret Teacher, Nagy-Britannia egykori miniszterelnöke. A politikus mindig is felnézett professzorára, képe az irodája falán lógott. Dorothy Crowfoot Hodgkin 1988-ban vonult vissza, és hat évvel később, 1994-ben hunyt el.  

Ha arról is szívesen olvasnál, hogy ki volt az első női régész, ezt a cikkünket ajánljuk. 

Dogz fesztivál

Jön a DOGZ Fesztivál: te ott leszel?

Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár! Ugye találkozunk?

A regisztrációt és a programot ezen a linken találod.

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Büntetést is kaphatsz, ha ilyen töltővel utazol

Ma már szinte mindenki visz magával hordozható power bankot utazásai során, ám egyáltalán nem mindegy, milyen típusú az eszköz, hiszen, ha az nem felel meg a légitársaságok szabályainak, akkor büntetésre vagy akár repülőgépről történő kizárásra is számíthatunk.

Mindennapi

Duplájára emelkedhet az ára ezeknek a gyógyszereknek

A közel-keleti konfliktus miatt kialakuló energiaválság már a gyógyszerpiacon is érezhető. Egyes országokban meredeken drágultak a vény nélkül kapható készítmények. A legnagyobb áremelkedés a fájdalomcsillapítókat és az allergia elleni gyógyszereket érintheti.

Világom

Így néz ki Csernobil 40 évvel a katasztrófa után

Negyven év telt el a világtörténelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófája óta. A csernobili erőmű környéke ma nagyrészt elhagyatott, a körülötte kialakított lezárt területet visszafoglalta a természet.

Életem

Elbutít, ha így használod az AI-t: a memóriádra is hatással lehet

A legújabb kutatások szerint a mesterséges intelligencia túlzott és kritika nélküli használata csökkenti az agyi aktivitást és negatívan hat a memóriára. A Cambridge-ben végzett kísérletek rávilágítottak arra, hogy a feladatok mesterséges intelligenciával történő megoldása hosszú távon a mentális képességeink leépüléséhez vezethet.

Életem

Ezek a kutyaharapás valódi okai

Sokan hiszik, hogy a kutyaharapások az utcán, idegen ebek miatt történnek. A statisztikák azonban megdöbbentő képet festenek: az esetek 80 százaléka otthon következik be, méghozzá leggyakrabban nyáron és a hétvégéken.

Önidő

Emlékszel még, ki énekelte ezeket a 90-es évekbeli slágereket?

A 90-es évek hirtelen táguló világa a zene élvezetének újabb formáival ismertetett meg bennünket. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon eleget hallgattad-e a rádiót vagy éppen nézted a zenei televíziókat ahhoz, hogy két sorból megmondd, melyik együttes dala egy-egy sláger.

Testem

Ez a tünet évekkel előre jelezheti az Alzheimer-kórt

A vizsgálatok alapján a szaglás érzékenységének csökkenése és elvesztése jóval azelőtt jelezheti az Alzheimer-kór jelenlétét a szervezetben, mielőtt a komolyabb, memóriát is érintő problémák megjelennének.

Mindennapi

Váratlan döntés: mégsem kell befizetni ezt az adót idén nyáron

Mégsem kell július 1-jétől újra reklámadót fizetniük az érintett vállalkozásoknak, miután a leköszönő kormány az utolsó intézkedései között módosította a vonatkozó szabályokat. A döntés alapján a 2019 óta alkalmazott 0 százalékos adómérték 2026. június 30. után is fennmarad.