Budapest ostroma a második világháború legnagyobb pusztítást eredményező városostromainak egyike volt.
32 ezer budapesti lakás vált lakhatatlanná, az épületek több mint 20 százaléka megsérült, 3,4 százalékuk összeomlott. Budapestet ugyan a szovjetek ostromolták, de a náci haderők is komoly pusztítást végeztek annak érdekében, hogy feltartsák a kelet felől érkező sereget. Az összes dunai hidunk megsemmisült.
Budapestet már 1944. novemberre szerette volna elfoglalni Sztálin, az volt a terve, hogy a szocialista forradalom diadalünnepét itt tartják majd. Nem járt sikerrel, a front lassan haladt nyugat felé, amit nemcsak a katonák, a lakosság és az épületek is megszenvedtek. Van olyan budai lakóház, amin még mindig látszanak a golyónyomok, 81 év múltán is. Lapozz bele galériánkba, hogy lásd, miből épült újjá a város az elmúlt évtizedek során.
A szovjet ostrom letarolta Budapestet
Amikor 1944. karácsonyán bezárult az ostromgyűrű a főváros körül, Pesten már régóta folytak a harcok, mintegy 800 ezer civil rekedt a városban. A hidakat a németek aláaknázták, majd felrobbantották,
volt, amit véletlenül.
A megsemmisült lakóházak életveszélyessé tették a mindennapokat, azonban számos önkéntes, köztük a Bauhaus világhírűvé vált magyar képviselője, az amerikai emigráns mérnök Pécsi Eszter is segített önkéntesként felmérni és enyhíteni a károkat.
Lassan épült újjá Budapest
A Dunán átvezető hidak csak egy évvel később kezdtek ismét formát ölteni, addig ideiglenes pontonokon és hajóhidakon lehetett a két oldal között közlekedni. A sérült lakóházak mellett számos intézményt kellett ismét felépíteni, például a leégett pesti Vigadót, az összeomlott királyi várat, és
súlyosan megsérült az Operaház,
a Zeneakadémia, valamint a Nemzeti Színház épülete is. Ez utóbbiban szintén Pécsi Eszternek köszönhetően állhattak ismét színpadra a színészek. Az újjáépítések lassan haladtak a kevés alapanyag miatt, évekig tartott, mire egy-egy házba visszatérhettek az emberek, hogy aztán az államosítás során otthonaikban csak bizonytalan, ideiglenes lakók legyenek, akiket a kommunista államhatalom bármikor kitelepíthetett. (Címlapképünk forrása Fortepan / Inkey Tibor)
Ebben a cikkünkben Budapest ostromának legvéresebb pillanatairól, a budavári kitörésről írtunk.
