Budapest ostroma a második világháború legnagyobb pusztítást eredményező városostromainak egyike volt.
A német és a magyar katonák maradéka, közel húszezer ember úgy döntött 1945 februárjában, hogy a biztos halál és a szovjet megtorlás helyett megkísérli a lehetetlent: eljutni a saját hadvonalig a Budai-hegységen túl. Kemény mínuszok, hó és embertelen mennyiségű szovjet hadak nehezítették a ma már csak kitörésnek nevezett tettet.
A karácsony akkor is karácsony, ha éppen háború van. 1944-ben az ország már a sokadik háborús karácsonyára készült, a front pedig egyre inkább közeledett Budapest felé. Hogyan vészelte át 1944 karácsonyát egy kisgyermekes anya, egy ünnepelt író és egy vagyonától megfosztott hajdani mecénás? Naplójegyzetek 1944-ből.
1944. október 28-án, miután Magyarország felének már csaknem felét elfoglalta, Sztálin kiadta a parancsot Budapest megtámadására, s ezzel megkezdődött a magyar főváros több mint száz napig tartó ostroma.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb mítoszairól.
Az ókori világ legfélelmetesebb hadászati eszközeiből a tudományos élet profitált igazán.
Vasárnaponként beizzítjuk képzeletbeli időgépünket és visszaruccanunk a középkorba, hogy többet megtudjunk arról, milyen volt az élet valójában annak idején Európában. Ma egy várostromban veszünk részt.
Az 1866 óta működő állatkert idősebb, mint maga az 1873-ban egyesített főváros. Több mint másfél száz éves története bővelkedett vidám, de szomorú, tragikus és egészen abszurd momentumokban is. Volt idő, amikor puskatussal verték be a budapesti lakosok a tengeri akváriumok üvegét, és a kiömlő vízből összeszedett ritka halak serpenyőben végezték, de ilyen sorsra jutottak bölények, antilopok és tevék is.
A „magyar Verdun” erődjének ostroma tízezrek életét követelte az első világháborúban, de 1914 szentestéjén a harcoló magyar és orosz csapatok megajándékozták egymást, és jókívánságokat tartalmazó lapokat küldtek egymásnak. Történet egy furcsán lovagias karácsonyról a nagy háború poklában.
Manapság, a Black Friday korszakában, amikor hajlamosak vagyunk szerencsétlennek érezni magunkat a járványhelyzet, a reménytelenség, az otthoni bezártság miatt, nem gondolunk arra, hogy voltak olyan idők, amikor egy péntek másként is lehetett fekete. Olyan idők, amikor nem lehetett tudni, mit hoz a következő pillanat. Vagy helyesebb, ha azt írjuk, mit visz el. Pillanatképek a 20. század egyik legszomorúbb, legtragikusabb, legabszurdabb karácsonyáról, az ostromlott Budáról.
