Ebben a budai szállodában tanyázott a Gestapo
A második világháború előtt a tehetős budapestiek szívesen pezsgőztek és napoztak a luxusapartmanok tetőteraszain, 1944-ben azonban rettegett hellyé vált a Majestic Szálloda.
A második világháború előtt a tehetős budapestiek szívesen pezsgőztek és napoztak a luxusapartmanok tetőteraszain, 1944-ben azonban rettegett hellyé vált a Majestic Szálloda.
A kutyák és a katonák története évszázadokkal ezelőtt összeforrott, azonban a két nagy világháború idején egészen máshogy használták őket.
Budapest ostroma a második világháború legnagyobb pusztítást eredményező városostromainak egyike volt.
A német és a magyar katonák maradéka, közel húszezer ember úgy döntött 1945 februárjában, hogy a biztos halál és a szovjet megtorlás helyett megkísérli a lehetetlent: eljutni a saját hadvonalig a Budai-hegységen túl. Kemény mínuszok, hó és embertelen mennyiségű szovjet hadak nehezítették a ma már csak kitörésnek nevezett tettet.
Karl-Adolf Schlitt a nácik egyik legmodernebb, U-1206 jelölés alatt futó tengeralattjárójának parancsnoka 1945. április 14-én elkövetett egy hibát, ami miatt egész legénysége fogságba esett vagy meghalt.
Egyáltalán nem volt tipikus nácinak nevezhető Otto Rahn: apró nyiszlett alak volt, ráadásául liberális nézeteket vallott, sőt meleg volt. Ennek ellenére pár évre Heinrich Himmler egyik kedvenc tudósává vált, akinek díszkötéses könyvét az SS-vezér Hitlernek ajándékozta születésnapjára.
Az első világháború magyar részről a padovai fegyverszünettel ért véget. Az ekkoriban kikristályosodó világpolitikai körülmények megágyaztak az ország feldarabolásához. Ráadásul nem minden szomszédos állam igyekezett tartani magát az újonnan meghúzott határokhoz.
Catherine Dior nemcsak a Miss Dior parfüm nevét ihlette, de a franciaországi ellenállás bátor hőse is volt.
Mintegy 700-900 ezer honfitársunk került hadifogságba a második világháború harcai, Budapest ostroma, illetve a málenkij robotra hurcolás következtében.
„Édes Erdély, itt vagyunk” – csendült fel a katonanóta, amikor 1940. szeptember 5-én a magyar királyi honvédek bevonultak a második bécsi döntés értelmében visszakapott erdélyi városokba. Útjukat földre szórt virágok és ujjongás kísérte magyar oldalról, román részről pedig megágyazott a későbbi kiugráshoz, ami a terület visszacsatolásához és a szovjet bevonuláshoz is vezetett.
Egy 1945-ben készült felvétel került újra az érdeklődés középpontjába. A fotón két elefánt, Mary és Kieri látható, amint a lebombázott Hamburg utcáin igyekeznek rendet teremteni.
Orsós Ferenc a maga korában világhírű patológus volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1945-ben azonban második világháborús bűnök miatt kizárták a rangos intézmény tagjai közül. Bár kiderült, hogy az ellene felhozott vádakban Katinnyal kapcsolatban ártatlan, máig nem rehabilitálták hivatalosan.