Rosie the Riveter 1942-től kezdve az egyik legismertebb női alak: az erős, mindenre képes, elszánt gyári munkás az amerikaiak, illetve a nők mindent legyűrő erejének jelképévé vált az egész világon.
A svájci diplomata neve és tevékenysége alig-alig ismert, pedig a budapesti zsidóság legalább annyit köszönhet neki, mint a jóval ismertebb Raoul Wallenbergnek.
Mai kattintásvadászat-paródiánkban Anne Frankra emlékezünk, aki 1942 és 1944 között írta naplóját a füzetbe, majd később különálló papírokra is.
Kinek köszönhetjük James Bond, a zseniális, minden gonoszt legyőző kém eredeti ötletét? Ian Fleming angol írónak, aki megálmodta? Elsősorban igen, de ő is csak vette valahonnan az ötletet: a valóban létező szerb kém, Dusko Popov életét rögzítette regény formában.
Anne Frank zsidó származású német lány volt, 13 éves korától vezetett naplójának jegyzetei a holokauszt és a második világháború egyik legfontosabb emlékirata lett. Anne és családja 1942 nyarától kezdve bujkált, míg 1944. augusztus 4-én a németek rájuk nem találtak.
Virágokkal díszítették a repülőiket, a navigációs ceruzával sminkeltek, és közben olyan hatékonyak voltak, hogy a nácik egyenesen rettegtek tőlük. Ők voltak az Éjszakai Boszorkányok, a kizárólag nőkből álló szovjet bombázóraj.
A náci birodalom egykori vezetői előszeretettel menekültek Argentínába, ahol többen életük végéig nyugalomban éltek. Nem így Adolf Eichmann, az egyik leghírhedtebb náci tömeggyilkos, a „végső megoldás” legfőbb kivitelezője, akinek az izraeli titkosszolgálat bukkant a nyomára. Tárgyalása az első volt, amelyet élőben közvetített a televízió.
Holokausztként emlegetjük, a zsidók shoahnak nevezik, ami egy ősi szó a pusztításra, katasztrófára. Az európai zsidók tömeges, programozott gyilkolása, évszázadok felgyülemlett gyűlölete a kívülállók ellen elképzelhetetlen brutalitásban robbant ki, hátrahagyva hatmillió zsidót, holtan.
