második világháború 12 - Dívány

Gyerekkatonák az idők kezdete óta vettek részt fegyveres konfliktusokban, és a hírfogyasztók megrökönyödésére még ma is gyakran előfordul – főként Fekete-Afrika háború sújtotta vidékein –, hogy kiskorú fiúk és lányok kerülnek a tűzvonalba, akár saját akaratukból, akár erőszakkal sorozzák be őket. A második világháború legismertebb (és valószínűleg legfiatalabb) gyerekkatonája egy hatéves kisfiú volt, akit a szükség vitt rá, hogy a Vörös Hadsereg kötelékébe lépjen.

Késő szocialista „lábvíz”, ’80-as évek vége. Kádár uralma gyengül, de még működik a besúgórendszer, történnek házkutatások. Egyre aktívabb az ellenzék. Készülnek a röplapok, a szamizdat kiadványok, forgatja videóit a Fekete Doboz, zúgnak a Kontroll Csoport dalai. Egy „furcsa, tébollyal telenőtt” kertbe fiatal lány érkezik, hogy az ott élő idős testvérpárnak segítsen. A két nő a II. világháborútól kezdve rengeteg mindent megélt. Mit lehet tanulni tőlük? Miért kell ismernie a múltat annak, aki jobb jövőt szeretne? Nemrég jelent meg Finy Petra erős atmoszférájú, izgalmas írói megoldásokat felvonultató regénye, a Kerti szonáta. Interjú a szerzővel.

Lena Küchler-Silberman nevét nagyon kevesen ismerik. Elméletileg csak egy lengyel nő volt a sok közül a második világháború során. Gyakorlatilag azonban száz zsidó gyerek köszönheti neki az életét.

A XV. kerület, Rákospalota hosszú, a Rákos úttól a Pázmány Péter utcáig vezető közterülete a Rädda Barnen utca, amelynek furcsa hangzású nevét rengeteg félreértés övezi. Sokan azt hiszik, az utca egy személy nevét viseli, sőt még maguk a névadók is ebben a tévhitben éltek. Ki, vagyis pontosabban mi az a Rädda Barnen valójában?

A népszerű szénsavas üdítőt senkinek sem kell bemutatni. Nemcsak most szeretik sokan, de hetven évvel ezelőtt is literszámra itták. Főleg a náci Németországban.

Kurt Gerstein őrnagy saját szemével tapasztalta a szörnyűségeket, melyekről megpróbálta értesíteni a világ közvéleményét – igyekezete azonban kudarcba fulladt.

1939-ben a St. Louis német óceánjáró elindult Észak-Amerika felé, fedélzetén több mint kilencszáz zsidó menekülttel, akik új életet szerettek volna kezdeni az Újvilágban. Az ottani országok azonban sorra elutasították őket, így vissza kellett térniük Európába.

Nem véletlen a párhuzam: Szugihara Csiune több mint hatezer zsidó életét mentette meg. Története éppúgy filmbe illő, mint Oskar Schindleré, akiről többszörös Oscar-díjas film készült, mégis kevesen ismerik a nevét.

Mai kattintásvadászat-paródiánkban a Pearl Harbor elleni támadásra emlékezünk.

Szinte minden amerikai nő tőle tanult főzni: Julia Child szakácskönyvét csak az 1963-ban elkezdett televíziós főzőiskolája múlta felül. Közvetlenül, érthetően és kedvesen mesélt a francia konyha sajátosságairól, így a nézők úgy érezhették, mintha az anyjuk vagy barátnőjük tanítaná őket a legfinomabb fogások elkészítésére. Kevesen tudták, hogy Julia a második világháború során ugyanilyen hatékonysággal még kémként dolgozott és cápákat riasztott el kotyvalékaival…

Rosie the Riveter 1942-től kezdve az egyik legismertebb női alak: az erős, mindenre képes, elszánt gyári munkás az amerikaiak, illetve a nők mindent legyűrő erejének jelképévé vált az egész világon.

A svájci diplomata neve és tevékenysége alig-alig ismert, pedig a budapesti zsidóság legalább annyit köszönhet neki, mint a jóval ismertebb Raoul Wallenbergnek.