Ki volt a rejtélyes Rädda Barnen, akiről Rákospalotán hálából utcát neveztek el?

Olvasási idő kb. 2 perc

A XV. kerület, Rákospalota hosszú, a Rákos úttól a Pázmány Péter utcáig vezető közterülete a Rädda Barnen utca, amelynek furcsa hangzású nevét rengeteg félreértés övezi. Sokan azt hiszik, az utca egy személy nevét viseli, sőt még maguk a névadók is ebben a tévhitben éltek. Ki, vagyis pontosabban mi az a Rädda Barnen valójában?

A rejtélyes név nem indiai szitárművészt vagy közel-keleti diplomatát takar, de még csak nem is egy  jótékony svéd asszonyt – a Rädda Barnen egy svéd segélyszervezet elnevezése, amely a skandináv ország nyelvén nagyjából annyit tesz, „Gyermekmentés” vagy felszólításként „Mentsétek meg a gyermekeket!”. Az 1919-ben alapított szervezet – amely napjainkban a londoni székhelyű Save the Children International égisze alatt működik – a második világháború után számos országban munkálkodott a háborús árvák és éhező gyerekek, illetve családjaik megsegítésén.

Hazánkban a szervezet főként Budapesten és környékén, valamint a bányászvárosokban fejtette ki segélyező tevékenységét: terhes és szoptató anyáknak osztottak tejport, hónapokon keresztül 15 ezer óvodásnak biztosították a reggelijét és a tízóraiját. Csak Rákospalotán több mint kétezer gyereknek juttattak ételt, sokukat megmentve így az éhhaláltól – nem csoda, hogy 1947-ben az akkor még önálló város közgyűlése úgy döntött, hálából közterületet neveznek el a svéd jóakarókról.

A városi hivatal gyermekvédelmi osztályának vezetője volt az összekötő a svéd szervezet és a városvezetés között, ezért őt keresték fel az ötlettel: az osztályvezető lelkesen reagált és örömmel vette, hogy „utcát kívánnak elnevezni a svéd mentőakció elindítójáról, Rädda Barnen nagy szociális érzékenységű, áldozatkész asszonyról”.

A Kovács Pál Baptista Gimnázium napjainkban.
Fotó: kpgimi.hu

A tanácstagok eredetileg a Német utcát kívánták átnevezni, végül azonban úgy látták, „az országot romba döntő német nép” és „a szegénységüket enyhíteni kívánó svédek” nem kompatibilisek egymással, így a Károlyi utca kapta meg a svéd szervezet nevét (a Károlyiak ugyan sokat tettek Rákospalota felvirágoztatásáért, de mégiscsak burzsuj családnak számítottak).

A Károlyi utcában működött Rákospalota első elemi iskolája is, melynek épületét többször is bővítették, emeletet is kapott, és az utca átnevezése után az addig névtelen iskola is megkapta a Rädda Barnen nevet. Egészen 1994-ig működött ezen a néven, amikor a gyerekszám csökkenése miatt az intézményt összevonták a Bocskai utcai iskolával és elköltöztették. Az épület két évvel később új tulajdonosra tett szert: jelenleg a Kovács Pál Baptista Sportgimnázium működik itt.

Érdekel az utcanevek története? Kísérd figyelemmel Térfigyelő sorozatunkat, amelynek előző részében a Rózsa utcáról nyomoztuk ki, hogy miért hívják így.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.