második világháború 10 - Dívány

Adolf Hitler kultusza és a nyíltan gyűlölködő nemzetiszocialista eszmék számos német és külföldi állampolgár lelkét megfertőzték az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről nem is gyanítanánk, hogy rajongással tekintettek a gyilkos náci rezsimre. A náciszimpatizánsok között volt a leghíresebb amerikai autómágnás, az Atlanti-óceánt átrepülő sztárpilóta és az első Oscar-díjas színész is, de a magánéleti botránya miatt lemondott angol király szintén barátként tekintett a német diktátorra.

A második világháború legsúlyosabb éveiben világszerte éhezésekről, élelmiszerhiányról adtak hírt a lapok, amerikai tudósok ezért úgy gondolták, egy lehetséges krízisre való felkészülés érdekében alaposabban megvizsgálják a táplálékmegvonás élettani és lelki hatásait – a projektből kíméletlen emberkísérlet kerekedett, a résztvevőket lelkileg és testileg is a végletekig meggyötörte a brutális koplalás.

Sokan a második világháború emblematikus képének tartják a felvételt, melyen egy asszony látható, aki sírva szalutál a hazáját elfoglaló, bemasírozó német hadseregnek. A fotó a gyakori értelmezés szerint a diktátorok hódítási vágyának áldozatul eső civil lakosság keserű sorsát jeleníti meg, valójában azonban éppen ellentétes érzelmeket ábrázol, és még csak nem is a világháború alatt készült.

1944 tavaszán egy finn katona szerencsétlen módon elszakadt egységétől, majd hetekig menekült a sarkvidéken élelem és menedék nélkül, 30 ember számára elegendő mennyiségű metamfetaminnal felturbózva.

A háború – sajnos vagy sem – az egyik legfőbb mozgatórugója az emberi találékonyságnak, leleményességnek: a tudomány folyamatosan újabb és újabb hadászati módszereket fejleszt ki, melyeket később gyakran a civil életben is hasznosítanak. Egy évszázaddal ezelőtt még teljesen máshogy nézett ki a hadviselés, mint napjainkban: összeszedtünk azokat az áttörést jelentő technológiákat, melyek alapvetően változtatták meg a modern háborúzás szabályait.

A második világháború során a szövetségesek több titkos tervet is kieszeltek a Harmadik Birodalom vezetője, Adolf Hitler likvidálására, az egyik legkülönösebb ötlet kiagyalói azonban nem megölni, hanem nővé változtatni akarták a rettegett náci vezért.

A legnagyobb világégések közepette is előfordul olykor, hogy a harcoló felek a parancsot megtagadva egymás segítségére sietnek és példát mutatnak nemzeteken, eszméken átívelő bajtársiasságból, emberségből. Charlie Brown amerikai bombázópilóta azt hitte, már minden veszve, amikor éppen a lelövésére érkezett német vadászpilóta segítette ki a tűzvonalból.

A kihalt állatfajok újraélesztése izgalmas tudományos (és tudományos-fantasztikus) gondolat, amely Hitlert és a Harmadik Birodalom vezetőit sem hagyta nyugodni: a nácik merő propagandacéllal igyekeztek visszahozni a Földre a szarvasmarha néhai ősét, az őstulkot.

A Harmadik Birodalom fennállása alatt a nácik és szövetségeseik 6 millió „alacsonyabb rendűnek” tekintett zsidó személyt, köztük 1,1 millió gyermeket gyilkoltak meg szisztematikusan Németországban és az általa irányított, megszállt területeken – a népirtásnak az európai zsidóság kétharmada áldozatul esett. A holokauszt nemzetközi emléknapjának alkalmából kilenc kevésbé ismert, de annál sokkolóbb tényt elevenítünk fel.

Különös szuperfegyverrel, bombákkal felszerelt denevérekkel akarták leigázni Japánt az amerikaiak a második világháborúban – a terv ötlete egy fogorvostól származott, kidolgozására pedig óriási összegek úsztak el, a kormány mégis inkább az atombomba mellett döntött.

Budapest ostroma, a világhírű író halálának rejtélye, a Hitlerrel szembeszálló „jó németek”, szelfik a felvilágosodás korából – válogatásunkban a közelmúltban megjelent történelmi témájú ismeretterjesztő könyvekből válogattunk, melyeket érdemes kézbe venned, ha kíváncsi vagy a régmúlt vagy a közelmúlt érdekfeszítő tényeire, titkaira, sztorijaira.

1945. augusztus 6-án az amerikai légierő nukleáris csapást mért Hirosima városára, három nappal később pedig Nagaszaki is atomtámadás áldozatává vált: a korábban elképzelhetetlen pusztítást végző támadásokban a becslések szerint 129-226 ezer, többségében civil áldozat vesztette életét, a kettős tragédiát követően Japán feltétel nélkül kapitulált. Kevesen tudják azonban, hogy eredetileg Kiotó lett volna az amerikaiak első számú célpontja – végül egy szerencsés egybeesés mentette meg a várost a pusztulástól.