Még mindig küszködünk azzal, hogy feldolgozzuk, hogyan és miért történhetett ez az emberiség történetében. Nem egy egyszerű sorozatgyilkosság, nem egy őrült elme rövid, de pusztító ámokfutása, hanem egy velejéig romlott rendszer gépszalagon gyártott öldöklése. Felfoghatatlan, hogyan tudott ilyen mélyre süllyedni az ember, és ez még ezernyi gondolatot szül. Nemrég például egy cikk jelent meg a Qubiton. Egy brit pszichológus érveit közölte, aki szerint az ember eredendően bűnös, ezt pedig 10 érvben sorakoztatta fel. És habár ezek az érvek eltörpülnek a holokauszt monstruma mellett, mégis szöget üt a fejünkbe: ha az alapvető kontroll és tiszta gondolkodás sincs meg, akkor az ember csak sodródik az alapvető gonoszsága felé – nagyon leegyszerűsítve tehát az életünk nem szól másról, mint az
éberségünkkel való küzdelmünkről a gonoszság ellen?
A második világháború szörnyűségeinek pszichológiai mélyelemzése meghaladja e cikk kereteit, a legegyszerűbb következtetéseket viszont remélhetőleg mindenki le tudja vonni. A tömegpszichózis eltakarta látásukat a gyűlöletről és pusztításról, egy teljes társadalom élt vakon – mert vakká tették −, s csupán maroknyian voltak, akik a propagandát félrelökve nyitották fel szemüket.
Az ember akár eredendően rossz, akár nem, emlékeztetnünk kell magunkat. És emlékezni nem elég, időt kell töltenünk a múlttal – persze anélkül, hogy benne ragadnánk. Ehhez pedig tökéletes eszközök lehetnek a történelemkönyvek, beszámolók, naplók… vagy éppen a mozifilmek.
Steven Spielberg nagy hatású drámája, szívszaggató memoárja a Schindler listája, mely éppen tavaly decemberben lett 25 éves, január 27-től így nálunk is mozikban vetítik a digitálisan felújított, 4K-s kópiáját. Ennek apropóján a mai alkalomra összeszedtük a holokauszt témáját az öt legkülönlegesebb módon körüljáró filmet. Hogy melyiket nem fogod a listán találni? Épp a Schindler listáját: próbáltunk ugyanis minél több olyan alkotást összehalászni, amely kevésbé ismert, viszont annál fontosabb.
Sophie választása
Meryl Streep egyik legnagyobb alakítása, amelyért Oscar-díjat is kapott. A film már a világháború után játszódik, messze a borzalmak színhelyétől, de pont ezért rendkívül fontos: azt láthatjuk, hogy a 20. század megemészthetetlen katasztrófája a túlélőkben is milyen mély nyomot hagyott. A történet szerint Stingo, az amerikai író megismerkedik két lengyel bevándorlóval, Sophie-val és Nathannal. Mindegyiküknek titkai vannak, amelyek miután egyre több időt töltenek együtt, sorra napvilágot látnak. Nathan egy bizonytalan, hirtelen indulatú, ám rendkívül érzékeny férfi, Sophie pedig nem tud szembenézni múltjával: sem szülei náci szimpátiájával, sem saját kálváriájával a náci koncentrációs táborban, ahol élete legszörnyűbb döntését kellett megtennie. Elsöprő erejű alkotás, a történet végkifejlete után szó bennszakad, mi pedig némán ülünk a stáblista alatt.
Az élet szép
Sokszor állítják, hogy Roberto Benigni filmje a valaha készült legjobb holokausztot feldolgozó film – nem hiába nyert Oscar-díjat. A történet még a világháború előtt indul, amikor egy olasz kisváros pincérfiúja beleszeret a helyi hatóság vezetőjének csinos menyasszonyába, és elcsavarja a fejét. Mielőtt még azonban szerelmük igazán kibontakozna, a fasizmus sötét fellege belengi az eget, Guidót kisfiával együtt elhurcolják egy koncentrációs táborba. Az apa a deportálást és a kegyetlen tábort egy hatalmas játéktérré alakítja fiának, hogy megóvja őt a látott és tapasztalt borzalmaktól. A kérdés azonban végig bennünk motoszkál: meddig lehet a túlélés véres harcát játékként beállítani? Az 1997-es film hatalmas siker, egyben az olasz filmgyártás legtöbb pénzt hozó filmje lett, amely három Oscar-díjat is bezsebelt: legjobb férfi főszereplő, eredeti filmzene és idegen nyelvű film díjával. Nem hiába: a holokauszt súlyos témáját nem fél a játékos gyermekiséggel vegyíteni, és pont ezért lesz szívszaggatóan drámai és megszólító.
Életvonat
Sokszor tehát a humor segít feldolgozni egy-egy nehéz történelmi korszakot: ha a Rákosi-éra elnyomására A tanú volt a válasz, akkor a holokausztra az Életvonat. Variációk egy témára: míg a Schindler listája mély érzelemlavinát indít el bennünk, addig ez a film a humor gyógyító erejével közelíti meg a történelem legnagyobb mészárlását. A történet szerint 1941-ben járunk, egyik este pedig a falu bolondja elképesztő hírekkel tér haza: a nácik a szomszédos településeken a zsidó lakosságot ismeretlen helyre viszik, a listán pedig az ő falujuk szerepel következőként. Az öregek tanácsa azonnal összeül, hogy megvitassák, mitévők legyenek. Úgy döntenek, megrendezik a saját deportálásukat: eljátsszák a náci katonákat, az áldozatokat, még egy rozsdás vonatot és hamis iratokat is szereznek. Meg is valósul tervük: a szerelvény mint Noé bárkája elindul, miközben a falu élete vidáman folyik tovább: fiatalok első szerelmüket élik, a gyerekek önfeledten játszanak, a felnőttek mindennapi próbájukat élik meg. Zavaros, sötét idők, melyek közepette a falu hihetetlen kalandokat él át – a kérdés persze végig az, vajon sikerül-e megmenekülni a nácik vérszomjas gépezetétől.
A hullaégető
A cseh vígjátékok régóta messze híresek, ki ne ismerné Jiří Menzel kultikus filmjeit! A hullaégető című szatíra mégis elsüllyedt a feledés mocsarában. Kár érte, hiszen egészen elképesztő élményt jelent. Egy rémtörténet az átlagos, munkáját és családját szerető kispolgárról, aki a második világháború alatt egyre inkább a náci tömeggyilkosság eszméinek megtestesítője lesz, melyek nem egyik pillanatról a másikra, de szépen lassan beosonnak főszereplőnk elméjébe. Így válik egyre tébolyultabbá, és így láthatjuk, miként működött annak idején a propagandagépezet, ami aztán egy hasadt tudatú, borzalmas korszakot hozott a nyakunkra. A szatíra eközben mindvégig jelen van, a keserű, nyomasztó íz mégis erősebb, a végkifejlet pedig olyan meglepetést, és annyi sok kérdést, gondolatot tartogat számunkra, ami után nehéz felállni a képernyő elől.
Természetesen nem felejthetjük el A zongoristát, a Hazudós Jakabot, a Perlasca – Egy igaz ember története című filmeket, Anne Frank tragikus életének feldolgozó filmjeit, nem beszélve az Oscar-díjat nyert Saul fiáról, a Schindler listája pedig örök klasszikus és a holokausztot feldolgozó filmek tán legjobbja, mely január 27-től újra a mozikba érkezik, érdemes újra és újra emlékezni egy csúfos korra, hogy megóvjuk magunkat egy bizarr jövőtől.
