Hazánkban a karácsonyt gazdag hagyományvilág övezte, ezek a népszokások generációkon át őrizték az ünnep valódi jelentését a magyar falvak mindennapjaiban. Villámkvízünkben ezúttal ezekhez a hagyományos karácsonyi népszokásokhoz kapcsolódó kérdésekkel teheted próbára tudásod.
hirdetés
A tudáspróba során 6 kérdés segít felidézni a magyar karácsonyi népszokások világát. Minden kérdéshez három válasz tartozik, de csak az egyik helyes.
hirdetés
Indulhat a kvíz
6 kérdéses játék
A válasz helyes!
Ez most nem jött össze.
A helyes válasz: Varázs- és gyógyerőt tulajdonítottak neki: betegségek gyógyítására használták, valamint a jó termés és a sikeres kenyérsütés érdekében vetéshez és sütéshez is elővették.
Eddig /1
találat - ez %
1. kérdés
Miért tartották különlegesnek a karácsonyi abroszt?
Mert csak a legszebb étkészletet volt szabad rátenni.
Varázs- és gyógyerőt tulajdonítottak neki: betegségek gyógyítására használták, valamint a jó termés és a sikeres kenyérsütés érdekében vetéshez és sütéshez is elővették.
Mert minél többször kimosták, annál erősebb lett a hatása.
A válasz helyes!
Ez most nem jött össze.
A helyes válasz: Jézus születésére emlékezve tették az asztal alá, majd az állatok alá vitték, hogy egészségüket megőrizzék, és a következő év bőséges termését is biztosítsák.
Eddig /2
találat - ez %
2. kérdés
Miért tettek szalmát karácsonykor az ünnepi asztal alá?
Jézus születésére emlékezve tették az asztal alá, majd az állatok alá vitték, hogy egészségüket megőrizzék, és a következő év bőséges termését is biztosítsák.
Mert így könnyebb volt összegyűjteni a lehulló ételmaradékokat.
Azért, hogy a ház padlója ne hűljön át a hideg téli napokon.
A válasz helyes!
Ez most nem jött össze.
A helyes válasz: A jó termést és a következő év bőségét jelképezték, ezért később vetőmagként használták fel, vagy a baromfinak adták, hogy tovább erősítsék a gazdaság gyarapodását.
Eddig /3
találat - ez %
3. kérdés
Mi volt a karácsonyi asztalra szórt gabonaszemek szerepe?
Díszítésként szolgáltak, hogy ünnepibb legyen az asztal.
A jó termést és a következő év bőségét jelképezték, ezért később vetőmagként használták fel, vagy a baromfinak adták, hogy tovább erősítsék a gazdaság gyarapodását.
Azért szórták ki őket, hogy a gyerekek játék közben összegyűjtsék.
hirdetés
A válasz helyes!
Ez most nem jött össze.
A helyes válasz: Úgy hitték, kedden, pénteken, vasárnap és újholdkor a hús megromolhat.
Eddig /4
találat - ez %
4. kérdés
Miért tartották fontosnak, hogy bizonyos napokon ne vágjanak disznót?
Mert a hentesek ilyenkor nem dolgoztak.
Úgy hitték, kedden, pénteken, vasárnap és újholdkor a hús megromolhat.
Mert ezek a napok kizárólag pihenésre voltak kijelölve.
A válasz helyes!
Ez most nem jött össze.
A helyes válasz: Igen, egyes tájakon bábokkal is előadták, ezt bábtáncoltató betlehemezésnek nevezték.
Eddig /5
találat - ez %
5. kérdés
Előfordult-e, hogy a betlehemezés nem élő szereplőkkel, hanem más formában zajlott?
Igen, egyes tájakon bábokkal is előadták, ezt bábtáncoltató betlehemezésnek nevezték.
Nem, a betlehemezés mindig csak élő szereplőkkel történhetett.
Igen, de kizárólag rajzokkal és festményekkel mutatták be Jézus születésének történetét.
A válasz helyes!
Ez most nem jött össze.
A helyes válasz: Szerencse, termékenység és bőség kívánása zajkeltéssel, énekkel, a rossz szellemek elűzésére.
Eddig /6
találat - ez %
6. kérdés
Mi volt a regölés legfőbb célja karácsony és újév között?
Szerencse, termékenység és bőség kívánása zajkeltéssel, énekkel, a rossz szellemek elűzésére.
A falubeliek szórakoztatása tánccal és tréfákkal.
A karácsonyi történetek elmesélése dramatikus formában.
/
találat - ez %
Összes kvíz
Gyere, játssz még egyet! Következő cikkünkben egy újabb, az ünnephez kapcsolódó kvíz vár rád.
hirdetés
