Egy 13 ezer éves kőeszköz új fejezetet nyitott a jégkorszak kutatásában. A tárgyon felfedezett, szabad szemmel alig látható kék pigmentmaradványok elsőre nem tűntek különlegesnek, ám amikor az Aarhusi Egyetem kutatói fejlett mikroszkópos és kémiai elemzéseknek vetették alá, kiderült, hogy a pigment azuritról, egy ritka, élénk kék ásványról van szó, amelyet eddig nem tudtak kimutatni európai paleolit művészeti leleteken.
A németországi Mühlheim-Dietesheim késői paleolit lelőhelyén előkerült tárgy azonnal átírta a festékhez kapcsolódó tudományos közhelyeket – írja a ScienceDaily.
A lelet színének nagy a jelentősége
Sokáig azt hittük, hogy a jégkor embereinek művészete szinte kizárólag a vörös okker és a faszén fekete árnyalataira épült. Ezt támasztotta alá a fennmaradt barlangrajzok túlnyomó többsége is.

Ám a kék pigmentről eddig azt feltételezték, hogy talán nem is került használatba, most viszont úgy tűnik, hogy az ősi közösségek jóval gazdagabb színvilággal dolgoztak, mint amennyit a leletek mutatnak.
Elképzelhető, hogy a kék pigmenteket inkább személyes díszítésre, textilszínezésre vagy testfestésre használták, olyan gyakorlatokra tehát, amelyek szinte soha nem hagynak nyomot az utókornak.
A lelet maga is átalakítja a korábbi értelmezést. A kőeszközt korábban olajlámpaként tartották számon, ám az azuritmaradványok és a felületi kopások elemzése arra utal, hogy pigmentelőállító eszköz, egyfajta ősi „paletta” lehetett.
A színeknek kulturális jelentősége is volt
Ez arra enged következtetni, hogy a paleolit emberek tudatosan készítették, őrölték, keverték a festékeket, tehát fejlett anyagismerettel rendelkeztek.
A felfedezés így nemcsak egy új színről szól, hanem arról is, hogy a színeknek mély kulturális jelentőségük volt. A kutatók szerint
![]()
a pigmenthasználat az identitás, a társadalmi státusz vagy a rituális hiedelmek kifejezésének eszköze is lehetett.
A mostani eredmény új lendületet adhat annak feltárásához, milyen sokszínű is lehetett az európai jégkorszaki közösségek élete.
A nemzetközi együttműködéssel készült tanulmány az Antiquity folyóiratban jelent meg.
Ha szívesen olvasnál egy izgalmas orvosi felfedezésről is, ezt a cikkünket ajánljuk.
























