Több mint fél évezreddel ezelőtt az Andok magaslatain egy 15 év körüli inka lányt áldoztak fel az isteneknek. A „Jéglányként” vagy Juanitaként ismert múmiát 1995-ben fedezték fel a perui Ampato vulkán csúcsán, szinte teljes ép állapotban
Most, 500 évvel a halála után svéd és perui kutatók részletes arcrekonstrukcióval határozták meg, hogyan nézhetett ki életében. A munkát Oscar Nilsson svéd igazságügyi antropológus vezette, aki CT-felvételek, koponyamérések és DNS-analízis alapján formálta meg Juanita arcát.
Emberáldozatként végezhette az inka Jéglány
A Jéglányt 1995-ben Johan Reinhard amerikai régész és perui társa, Miguel Zárate fedezte fel a több mint hatezer méter magas Ampato vulkán csúcsán.
A test szinte épen, fagyott állapotban maradt fenn, a lány ruháival és a mellette elhelyezett felajánlási tárgyakkal együtt – arany- és ezüstfigurákkal, kagylókkal és színes textíliákkal. A koponyáján talált súlyos sérülések arra utalnak, hogy rituális emberáldozat lehetett, feltehetően az istenek kiengesztelésére egy aszály vagy vulkánkitörés idején.
A CT-vizsgálatokból és a DNS-mintákból Nilsson 3D-nyomtatással készített pontos koponyamodellt, amelyre rétegenként építette fel az izmokat, majd szilikonból formálta meg a bőrt. A hajhoz valódi emberi hajszálakat használt fel, a bőrtónust pedig genetikai adatok alapján határozta meg.
Azt akartam, hogy az arca egyszerre sugározzon félelmet és méltóságot
– mondta a szakember. A múmia jelenleg a perui Arequipa Antropológiai és Régészeti Múzeum gyűjteményében látható.
Ha kíváncsi vagy, hogyanképes volt az AI megjósolni, hol lehetnek újabb régészeti lelőhelyek, olvasd el ezt a cikkünket is.
