Stílszerű módon budapesti titkokat felvonultató városi sétával felvezetve mutatta be a We Love Budapest első könyvét: a 23 – Nagy budapesti kerülethatározó bemutatóján az első kerületről derült ki egy-két érdekesség.
Elcsépelt fordulat és megkérdőjelezhetetlen tény, hogy van néhány olyan budapesti kerület, amellyel kapcsolatosan könnyen hihetjük: mindent tudunk róla. Ilyen a Várnegyedet is magába foglaló I. kerület mellett Lipótváros, azaz az V. kerület, valamint az asszal szomszédos VI. kerület, Terézváros. Ha azonban megkapargatjuk a felszínt, hamar kiderül, hogy ezekről a kis alapterületű városrészekről is kiderülhet még sok érdekesség.
Mi az első kerület titkaiba nyerhettünk egy kis betekintést a könyvbemutató előtt Morcsányi Elza értő tolmácsolásában – a Batthyány tér 4. előtt állva hamar történelmi forgatagban találva magunkat.
Ha képekben is megnéznéd a sétát, indítsd el a videót!
A folyó közelsége miatt hosszú ideje kereskedelmi központként működő területről kiderült például, hogy
egészen az ötvenes évekig a második kerület része volt, ezt követően került csak át az elsőbe,
itt azonban még nem érnek véget a meglepetések. Az talán kikövetkeztethető, hogy a téren álló Szent Anna templom, valamint egyes házak földszintje azért van az utcaszintnél mélyebben, mert az épületeket azelőtt húzták fel, hogy a terület feltöltésére sort kerítettek volna. Ezek a házak már az 1700-as évek óta állnak a téren, köztük a Batthyány utca 4 alatti, 1728-ban épült, Fehér kereszt fogadóként elhíresült épülettel.
A fogadónak igencsak illusztris vendégköre volt: József nádor és II. József is megszálltak a Falk család fogadójában. A korabeli lapok annak is hírét terjesztették, hogy Casanova is megszállt e helyen, azonban a sztori csak koholmány, viszont nagyon jó alapot adott annak, hogy jóval később megnyissák a Casanova bárt az épületben.
A hely arról is ismert, hogy itt indult be Zámbó Jimmy karrierje.
Buda és Pest versengéséből új épület született
A közelben található a Corvin tér, melyre leginkább azok érkeznek, akik a Hagyományok háza valamilyen programján terveznek részt venni. Az épület – ahogyan ma homlokzatán is látható – egykor Budai Vigadó volt. A Duna innenső oldalán élők elirigyelték a pestiektől, hogy nekik már van, kérelmezték tehát, hogy hadd álljon itt is vigadó.
Kallina Mór és Árkay Aladár meg is tervezték az épületet, melyet egy farsangi bállal nyitottak meg, s amelyben később álarcosbálok mellett kultúrbálok is gondoskodtak a budai polgárok szórakoztatásáról.
Azt valószínűleg kevesen tudják ugyanakkor, hogy Árkay tervezte a Városmajori Jézus Szíve Plébániateplomot is, mely – ellentétben a vigadóval – egy kifejezetten modern épület, különálló harangtoronnyal. Nem biztos, hogy összekötnénk a két épületet kizárólagosan látványuk alapján…
Könyvbe illő sztori Budán
Az I. kerület ékköve a Várnegyed – ennek arcát a palota és a Mátyás-templom mellett természetesen a Halászbástya határozza meg. A névadásban az játszott szerepet, hogy a területet, melynek eredetileg védelmi, harcászati funkciója volt, a halászok céhe védte. Schulek Frigyes azonban olyan épületet alkotott itt, amellyel teljesen újraírta a városrész képét.
Még úgy is, hogy nem az eredeti tervét valósíthatta meg, mely szerint a lépcsők egészen a Duna partjáig vezettek volna le….
A neogótikus Halászbástya az eredeti tervek szerint a hét vezér szobraival is kiegészült volna: ehelyett hét torony vár ma minden helyit és turistát, valamint Mátyás király szobra fenn, a lépcsősor tetején. Ez Stróbl Alajos munkája, aki a szobor talapzatán található domborműveken meglepő alakokat is elrejtett.
Sissit és Liszt Ferenc arcát is felfedezhetjük – persze nem saját szerepeikben -, de saját édesanyját, Schulek Frigyest, és persze önmagát is rácsempészte a szoborra.
Ilyen és ehhez hasonló történeteket is olvashatsz a 23 – Nagy budapesti kerülethatározóban, melynek már második nyomása készül, és angol kiadása is tervben van. Sablonos történetek helyett a legegyedibb sztorik mutatják be a kerületeket a kiadványban.
