Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Te is sokat idegeskedsz a munkahelyed miatt? Ha ügyes vagy, még milliárdos üzletet is építhetsz belőle.
Ez történt legalábbis Bette Nesmith Grahammel, aki az 1950-es években titkárnőként dolgozott Texasban, és nap mint nap küzdött az akkor még újdonságnak számító IBM elektromos írógép gépelési hibáival. Egy apró elütés miatt sokszor egész oldalakat kellett újragépelnie, ami rendkívül frusztráló volt számára.
Rengeteg ember számára könnyítette meg a gépelést
Egy karácsonyi kirakatfestés közben jutott eszébe a megoldás: ha festékkel el lehet tüntetni egy hibát az üvegen, miért ne lehetne ugyanezt megtenni papíron is? Ekkor készítette el az első javítófolyadékot temperafestékből, amit „Mistake Out” néven kezdett osztogatni kollégáinak.
Az első prototípusokat a konyhájában, egy turmixgéppel gyártotta, és üres körömlakkos üvegekbe töltötte.
A kezdeti titkolózás után a találmány gyorsan népszerű lett: az 1950-es évek végén már havi több száz üveg fogyott belőle, a General Electric is nagy mennyiségben rendelt az addigra sikeres válallalkozónőtől. 1958-ban Graham átnevezte termékét „Liquid Paper”-re, és szabadalmaztatta azt. Az apró családi vállalkozás hamarosan hatalmas üzletté nőtte ki magát: a hatvanas évek közepére már gyártóüzeme és saját központja volt, a hetvenes évekre pedig évente több millió darab terméket értékesítettek világszerte.
1979-ben Bette Graham eladta a Liquid Papert a Gillette-nek több mint 47,5 millió dollárért, ezzel végleg bebizonyítva, hogy egy egyszerű ötletből is lehet hatalmas üzleti sikert kovácsolni. Még abban az évben elvált férjétől, energiáit ezután filantrópiára és alapítványai támogatására fordította. Egy évvel később, 56 évesen hunyt el, örökségének felét fiára, Michael Nesmithre hagyta, a másik felét pedig jótékony célokra fordította.
Amikor egy nő a főnök...
Bette Graham nemcsak egy hiánypótló terméket adott a világnak, hanem újfajta munkahelyi szemléletet is kialakított. 1975-ben Dallasban felépített vállalati központjában zöldövezetet, halastavat, könyvtárat és gyermekmegőrzőt is kialakíttatott – ezek az extrák akkoriban igazi ritkaságnak számítottak.
Híres „Statement of Policy” dokumentumában lefektette, hogy a termék minősége és a dolgozók jóléte fontosabb a gyors haszonnál.
Graham ezzel úttörő módon bizonyította, hogy az üzleti siker és az emberközpontú vezetés akár kéz a kézben is járhatnak.
Ha kíváncsi vagy a gyönyörű magyar színésznő történetére, aki mezítláb, koldulva érkezett Ausztriába, olvasd el ezt a cikkünket is.
