Mi, magyarok számos területen sikeresek vagyunk, legyen szó sportról, tudományról, művészetről. Cikkünkben is ezeket érintjük, ám olyan dolgokat kerestünk, amelyekben a magyarok rendkívüli teljesítményt nyújtanak, mégis keveset tudunk róluk, vagy legalábbis ritkán beszélünk ezekről.
Hogy miért kezeljük e területeket mostohaként, nehéz megmondani: talán, mert kevés embert érintenek, nem is kimondottan látványosak, de ez semmit nem von le az értékükből.
Magyar gyógybarlangok
Magyarországon öt minősített gyógybarlang található, ezek különlegessége, hogy egyedi mikroklímával rendelkeznek, és gyógyhatásuk tudományosan bizonyított. Elsőként a jósvafői Béke-barlang kapta meg a gyógybarlang címet 1969-ben, Lillafüreden az István-barlang Fekete termének van ilyen minősítése, a tapolcai gyógybarlang és Budapesten a Szemlőhegyi-barlang egyik terme később kapott gyógyminősítést.
A különböző gyógybarlangokban különböző típusú betegségeket gyógyítanak, például a 20°C fok feletti átlaghőmérsékletű barlangokban mozgásszervi betegségeket, míg a 13-15°C fokos, hideg barlangokban inkább légzőszervi megbetegedéseket. A gyógyhatás az állandó átlaghőmérsékletnek, a magas relatív-páratartalomnak és a levegőben lévő ásványi anyagoknak köszönhető.
Egészséget támogató ivókúrák
Az köztudott, hogy Magyarország gazdag a gyógyvizekben, de azt talán kevesen tudják, hogy ezeket a vizeket belsőleges gyógyításra is használják. Ezekhez a vizekhez akár a fürdőkben, akár palackozva a patikákban is hozzá lehet jutni. A hévizi gyógyvizet például nem lehet palackozni, csak helyben fogyasztható, de kiváló hatású gyomorbántalmak, epebaj és légúti megbetegedések esetén is.
A Mira és a Salvus-vizek is elsősorban bélrendszeri panaszokat gyógyítanak, az utóbbi kiváló cukorbetegség kiegészítő terápiájaként is. Budapesten a Rudas fürdőben, a Széchenyi-fürdőben és a Lukács fürdőben is lehetőség van rá, hogy megkóstoljuk ezeket a gyógyhatású vizeket, ám ha kúrába kezdenénk, előtte mindenképpen kérjük ki az orvos tanácsát.
Mentőkutyák
A mentő- és személykereső kutyák különböző szervek, a Terrorelhárítási Központ (TEK), a rendőrség, a katonaság vagy a katasztrófavédelem számára jelentenek óriási segítséget. A magyar mentőkutyák már számos alkalommal bizonyítottak hazai és nemzetközi színtéren is, például Törökországban, Pakisztánban vagy Indonéziában.
Ezen kutyák munkája felbecsülhetetlen értékű, Magyarországon a kiképzésükkel foglalkozik például a Kutyák Határok Nélkül és a Dog Plusz Egyesület is. Több magyar mentőkutya is bekerült már a világ legjobbjai közé, például Zulu, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat kötelékéhez tartozó eb.
Magyarok sikere a táncházmozgalom is
A táncház-módszer az UNESCO által is elismert magyar hagyományőrző módszer, a célja olyan szabadidős tevékenység népszerűsítése, amely értékközpontú, közösségépítő, szórakoztató is egyben. A néptánc és a népzene tanulása és gyakorlása amellett, hogy generációról generációra adja tovább a magyar hagyományokat, a résztvevők kreativitását is fejleszti.
Az első táncházat még 1972. május 6-án rendezték meg Budapesten, a Liszt Ferenc téren. A módszer sikerét mutatja, hogy Magyarországon számtalan táncház létezik, Budapesten a legismertebbek többek között a Buda Fonó táncházai, a Hagyományok Házában megrendezett táncházak és az Eötvös10 kultúrház rendezvényei.
Sárkányhajózás
A magyar sárkányhajózásról ritkán hallunk, pedig a magyar versenyzők igen sikeresek nemzetközi szinten is. Idén például a 17. Nemzetek Közötti Sárkányhajó Világbajnokságon az éremtáblázat ötödik helyén végzett, és ezzel az idei a legsikeresebb vb a sportág magyar történetében.
Emellett a szeptemberi belgrádi Európa-bajnokságon is 222 magyar versenyző indult, és a magyar klub válogatott összesítésben a második helyet szerezte meg.
Ha arra is kíváncsi vagy, ki volt első gyorsgyalogló világbajnokunk, olvasd el ezt a cikkünket.
