Marcela és Elisa a katolikus egyház előtt keltek egybe, több mint száz évvel az azonos neműek házasságának legalizálása előtt.
A világ első dokumentált, két nő közötti házasságát 1901. június 8-án kötötték a spanyolországi A Coruña városában. Marcela Gracia Ibeas és Elisa Sánchez Loriga a helyi Szent György-templomban keltek egybe, miután Elisa férfinak öltözött, és Mario Sánchez néven regisztrálták.
Marcela Gracia Ibeas és Elisa Sánchez Loriga a tanárképző főiskolán ismerkedtek meg, barátságuk idővel szerelemmé alakult át, amit Marcela szülei is észrevettek. Féletették lányukat az esetleges botránytól, ezért Madridba küldték, hogy ott fejezze be tanulmányait. Érzelmeik egymás iránt nem múltak.
A tanulmányok befejezése után mindketten munkába álltak, Elisa elköltözött Marcela után. Az új városban férfiként kezdett új életet, felvette Mario Sánchez nevet is. Felépített magának egy kitalált múltat, azt állította, hogy gyermekéveit Londonban töltötte, édesapja ateista volt. Szeretett volna megkeresztelkedni, a történetet megismerve a helyi plébános elsőáldozás után, meg is keresztelte. Innen már egyenes út vezetett az oltárhoz.
Botrány lett a két nő házasságából
A házasságot követően azonban gyanakvás kezdte övezni az ifjú párt. A helyi sajtó is felfigyelt az esetre. Amikor a hatóságok rájöttek, hogy Mario valójában Elisa – nemcsak a társadalmi normák, hanem az egyházi szabályok megsértése miatt is – botrány robbant ki.
A rendőrség elfogatóparancsot adott ki ellenük, mire Marcela és Elisa kénytelenek voltak menekülni. Előbb Portugáliába szöktek, ahol azonban hamarosan letartóztatták őket. Spanyolország kiadatási kérelmet nyújtott be, de a nemzetközi visszhang és a közvélemény nyomása hatására végül nem adták ki őket. Szabadon engedésük után újabb országokba próbáltak menedéket keresni, feltételezhetően Buenos Airesbe is eljutottak, de további sorsukról csak töredékes információk maradtak fenn.
Történetük évtizedeken át feledésbe merült, mígnem a 21. században ismét a figyelem középpontjába került. A spanyolországi LMBTQ+ mozgalom egyik jelképévé váltak, nevüket ma már iskolák, díjak és filmek is őrzik. Több mint száz évvel később, a történetük ma már nem a botrány, hanem a bátorság és a szerelem diadalának példája.
Olvasd el a lenti cikkünket, amelyben visszarepülünk a múltba: megmutatjuk, hogyan házasodtunk a szocializmusban.
