Saját tanáráról mintázta a híres író a világ legismertebb detektívjének alakját

Olvasási idő kb. 4 perc

Arthur Conan Doyle megálmodta Sherlock Holmes zseniális karakterét, de az ihletet a való életből merítette: a világ legismertebb detektívjét a tanáráról mintázta.

Dr. Joseph Bell sebész az edinburghi egyetem orvosi karának tanára volt, aki híres volt megfigyelőképességéről és következtetési képességéről. Amikor betegségeket diagnosztizált, feltárta az előtte megjelenő betegek hátterét. 1877-ben egy Arthur Conan Doyle nevű fiatal orvostanhallgató lett dr. Bell írnoka az Edinburgh Royal Infirmaryban. Doyle-t lenyűgözték Bell módszerei, következtetési és megfigyelési képességei, így

Idézőjel ikon

megalkotta a világ legismertebb detektívjét, Sherlock Holmes karakterét.

Az ember a világ legismertebb detektívje mögött

Doyle nem tartotta sokáig titokban, hogy a karaktert egy létező emberről mintázta. Az 1890-es években már köztudott volt, hogy dr. Bell volt Sherlock Holmes ihletője, és az újságírók buzgón keresték az eredetit, hogy interjúkat készítsenek vele.

Joseph Bellről mintázták Sherlock Holmes karakterét
Fotó: Wikimedia Commons

A Wigan Observer 1894. január 12-én, pénteken közölt egy interjút az orvossal, dr. Bell a következőt nyilatkozta az íróról:

Idézőjel ikon

Doyle az okos ember. Semmi közöm hozzá.

Dr. Bellt nem igazán érdekelte a hirtelen jött hírnév, így nem nagyon akarta kielégíteni a világ éhségét a személye iránt, alig adott interjút, ha mégis így tett, csak röviden válaszolt. Az újságíró, aki interjút készített vele így írta le:

„Először azt hittem, hogy szűz jegyzetfüzettel kell visszatérnem a Baker – mármint a Melville Crescent – utcából. De a doktor úr nyilvánosság iránti gyűlöletét felülmúlta a vidám udvariasság abnormális fejlettsége, és végül ceruzával a kezemben leültem a fehér hajú, éles szemű, vöröses arcú, tisztára borotvált ajkú és állú, fekete bársony szmokingos férfi elé, akinek ismeretsége és barátsága inspirálta dr. Doyle-t lenyűgöző történetsorozatának megírására.”

Sherlock Holmes eredetije

Joseph Bell skót sebész volt, akit Joe Bell néven is emlegettek. Arthur Conan Doyle az orvosi tanulmányai során 1877 októberétől egy éven át Bell a fiatal Doyle-t tartotta a legjobb diákjának, akivel valaha is dolgozott. 1892 októberében a George Newnes Ltd. gondozásában megjelent könyvként Sherlock Holmes 12 első novellája.

Arthur Conan Doyle a Memories and Adventures című önéletrajzában így ír Joseph Bellről:

„De a legnevezetesebb alak, akivel találkoztam, egy bizonyos Joseph Bell, az edinburghi gyengélkedő sebésze volt. Bell nagyon figyelemre méltó ember volt testben és lélekben. Vékony, drótos, sötét hajú, magas orrú, hegyes arcú, átható szürke szemekkel, szögletes vállakkal és rángatózó járással. A hangja magas és diszharmonikus. Nagyon ügyes sebész hírében állt, de az erőssége a diagnosztika volt, nemcsak a betegség, hanem a foglalkozás és a jellem megismerése is. Valamilyen oknál fogva, amit soha nem értettem, engem választott ki a kórtermeit látogató diákok tömegéből, és engem tett meg a járóbeteg-rendelőjének, ami azt jelentette, hogy sorba kellett rendeznem a járóbetegeit, egyszerű feljegyzéseket kellett készítenem az esetükről, majd egyenként be kellett vezetnem őket a nagy szobába, ahol Bell ült, körülvéve a rendelő személyzete és a diákjai által. Ilyenkor bőséges lehetőségem nyílt arra, hogy tanulmányozzam a módszereit, és észrevegyem, hogy gyakran néhány gyors pillantással többet tudott meg a betegről, mint én a kérdéseimmel.

Ő maga is dolgozott a hatóságoknak?

Sokan Bellnek tulajdonítják az igazságügyi orvostudomány születését. Úgy tartják, hogy ő tökéletesítette a tudományban használt megfigyelési technikák alkalmazását a bűnügyek felderítésében, és ő volt az első, aki ilyesmit tett.

Bell a bűnügyi nyomozások számos típusában részt vett. Értékes megfigyeléseivel és meglátásaival segítette a bűnüldöző szerveket, gondolatokkal szolgált a bűncselekmény helyszínéről, az áldozatról, és arról, hogy ki lehet az elkövető. Talán a legjelentősebb ügy, amelyben Bell részt vett, a Hasfelmetsző Jack által 1888 végén elkövetett gyilkosságok voltak.

A valódi Sherlock Holmes maga is segített nyomozásokban
Fotó: UniversalImagesGroup / Getty Images Hungary

Úgy hírlik, hogy Bell megfigyelte a helyszíneket, ahol a gyilkosságok történtek, és ismereteit felhasználva találta ki az egyik alany nevét. A doktor megállapításait ezután egy borítékba zárták, amelyet Skóciából Londonba küldtek. Hasfelmetsző Jack aktájában semmi sem volt feljegyezve Bell megfigyeléseivel kapcsolatban, de az ő közreműködése után a gyilkosságok megszűntek.

Az eredeti Sherlock Holmes munkája pedig lehetővé tette, hogy rendőrség bizonyítékokat szerezzen anélkül, hogy szigorúan a tanúk vagy az áldozatok vallomására kellett volna hagyatkozniuk. Ez a módszertan azt jelentette, hogy a gyilkos fegyverek és a DNS megtalálása ujjlenyomat, hajminta vagy vér formájában kezdett fontos nyomként szolgálni a bűncselekmények felderítésében. Ezek segítségével hatékonyan lehetett leszűkíteni és meghatározni, hogy pontosan mi és mikor történt, valamint hogy ki volt a felelős.

Ha szeretnél még olyan könyves szereplőkről olvasni, akiket valós személyek ihlettek, kattints az alábbi cikkünkre

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ki volt Jockey Ewing magyar hangja? Nagy szinkronkvíz

Ha nagy Dallas-rajongó voltál, akkor bizonyára nem okozna gondot felsorolni a szereplők magyar hangjait. Kvízükben azonban az olajvállalkozó család tagjain túl más sorozatok híres szikronhangjaira is kíváncsiak vagyunk.

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.