Tévedésből pirosak a tűzoltóautók: más szín lehet a jövő

Olvasási idő kb. 3 perc

Ahogy a kukásautó narancssárga, a markoló sárga és a mentőautó fehér, úgy a tűzoltóautó mindenki szerint piros, ugye? Itthon igen, de közel sem mindenhol a világon!

A tűzoltóautók piros színe egykor kézenfekvő választásnak tűnt, logikus magyarázattal támogatva, ma viszont már egyre változatosabb színekben jelennek meg ezek a speciális járművek, az egyik szín mögött pedig komoly indok is van.

Ezért lett piros a tűzoltóautó

Arról, hogy miért éppen a piros színt választották annak idején a tűzoltóautókénak, többféle történet is kering. Az egyik szerint kezdetben, amikor a Ford-féle T-modellt gyártani kezdték, a járművek kivétel nélkül feketék voltak, ezt az egyetlen színt kínálták a vevőknek. A tűzoltóautókat érdemes volt színben könnyen észrevehető módon megkülönböztetni, ezért pirosra festették a járműveket, ami valóban elüt a feketétől – ez a kezdeti választás pedig nagyon sok országban maradt is a sztenderd.

A piros szín ugrik ki legjobban a tömegből, vagy egy másik árnyalat?
Fotó: Icy Macload / Getty Images Hungary

Van ugyanakkor két másik magyarázat is a színválasztásra. Az egyik szerint

kezdetben lovas kocsikra vagy hintókra szerelték fel a tűzoltásra alkalmas eszközöket, melyek színe legtöbbször piros volt, ezt pedig átvették később a tűzoltók is.

A harmadik eredetsztori szerint Erzsébet királynő tűzoltói terjesztették el a színt: a pirosat előkelő árnyalatnak tartották, ezért használták, divatot teremtve.

Nem ez a legjobb választás

Szinte mindegy is, miért választották az egyébként feltűnő piros színt – amely azért manapság már fel-felbukkan más járműveken is –, az érdekes kérdés az: valóban jól választották-e meg a lehető legfeltűnőbb árnyalatot? Nos, az igazság az, hogy nem, mert a citromsárga az az árnyalat, amely leginkább kiugrik a többi közül. Ezt a színt a huszadik század végén kezdték Amerikában tűzoltóautók festésénél használni, népszerűsége megugrását pedig annak köszönhette, hogy egy New York-i szemész, bizonyos Stephen Solomon vette magának a fáradságot, és 1995-ben megvizsgálta, hány balesetben érintettek piros, illetve citromsárga tűzoltóautók.

Azt találta, hogy a sárga színnel festett járművek kevesebb balesetben vesznek részt, ami meggyőzte több város tűzoltóságát is a járművek átfestéséről. 2009-ben átfogó vizsgálatot is végeztek, amely Solomonék javaslatát támasztotta alá: tényleg sokkal könnyebben észrevehető a citromsárga árnyalat, mint a piros.

A sárga jobb választás lehet tűzoltóautó színéül
Fotó: pkazmercyk / Getty Images Hungary

Gyakorlatilag bármilyen árnyalat elképzelhető

Amerikában ma már az az ajánlás, hogy piros helyett citromsárga, vagy más sárgászöldes árnyalat legyen a tűzoltóautó színe,

Idézőjel ikon

ez ugyanis mindenféle időjárási viszonyok mellett, éjszakai megvilágításban is nagyon látványos árnyalat, amely jobb észrevehetőséget biztosít, mint a piros.

Az amerikai trendet a britek is követték, és bár piros sávokat is tettek tűzoltóautóikra, alapvetően a sárgászöldes árnyalatokat használják.

Ez nem azt jelenti, hogy ma már a világ összes tűzoltóautója vagy piros, vagy zöldessárga. A valóságban szinte nincsen olyan árnyalat, amilyet ne használnának tűzoltóautók festésénél: vannak fehér változatok is, de kék, sőt, még pink tűzoltóautó is szolgálatot teljesít a világon. Egykor a piros festék kifejezetten drága volt, ezért akkor is kevés ilyen színű jármű akadt, amikor már nem csak feketében lehetett autót venni: mostanra ez a különbség eltűnt, így kevésbé egyedi egy piros autó az utakon. A magyar tűzoltóautók egyelőre pirosak, de nem zárható ki, hogy nem lesznek azok örökké.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.

Offline

2500 éve tört ki az első járvány: ez a fertőzés okozta

Az “athéni pestis” kórokozóját mindmáig nem sikerült azonosítani, holott mintegy 100 ezer ember halálát okozta, illetve az athéni hadseregben végzett pusztítása révén befolyással lehetett a városállam Spártával folytatott vesztes háborújára is.