Jeruzsálem, Stockholm, Velence: 9 szindróma, amelyet városokról neveztek el

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Stockholm-szindrómáról szinte már mindenki hallott, de messze nem Svédország fővárosa az egyetlen, amelyről valamilyen tünetegyüttest elneveztek.

Stockholm-szindrómának nevezzük azt, ha egy túsz elkezd gyengéd érzelmeket táplálni fogvatartója iránt. De mire gondolunk akkor, amikor Velence, Párizs vagy Havanna kerül a szindróma szó elé?

Városok és betegségek

Talán nem meglepő, hogy a városokról elnevezett szindrómák egy részénél valamilyen túszdráma eseményei indokolták az elnevezést, és az is érthető, hogy turizmussal kapcsolatos kifejezések is kaphatnak városnevet. Ezek azonban ritkábban kerülnek szóba, mint a fentebb már leírt Jeruzsálem-szindróma: lássuk, melyek ezek!

A Jeruzsálem városához köthető betegségben érintettek bibliai szereplőknek vélik magukat
Fotó: Atlantide Phototravel / Getty Images Hungary

Jeruzsálem-szindróma

Ezt a különleges tünetegyüttest már csaknem 100 éve ismerjük. Először 1930-ban jegyezték fel előfordulását. A Jeruzsálem városába látogatók közül általában évente 100 embert érint, 40 százalékukat kórházban is kell kezelni.

A szindróma azzal jár, hogy az érintettek azt hiszik, a Biblia valamely kiemelkedő jelentőségű alakjai – Máriának, Mózesnek, Keresztelő Szent Jánosnak és még Jézusnak is hitte már magát egy-egy beteg a korábbi években.

A betegek az utcákon prédikálnak, kiabálnak, és a közeledő végre figyelmeztetik a többi turistát, és vannak olyanok is, akik folyamatosan mosakodnak, hogy megtisztuljanak, vagy leborotválják minden testszőrzetüket.

Keresztényeket és zsidókat egyaránt érint a szindróma, ám míg a keresztények inkább újszövetségi, addig a zsidók inkább ószövetségi alakokkal azonosulnak.

Párizs-szindróma

Ez a tünetegyüttes főként Japánból először a francia fővárosba érkező harmincasokat veszélyeztet. Évi tizenkét érintett hallucinációkkal, tévképzetekkel és szorongással küzd meg, a gond olyan nagy, hogy a japán nagykövetség forródrótot tart fenn.

Firenze-szindróma

A nyolcvanas évek óta ismert, azóta több mint 100 embernél figyelték meg. Főként Nyugat-Európából érkező, 20-40 éves turistákat érint, akik nagyon nagy elvárásokkal érkeznek a gazdag kultúrájú városba.

Idézőjel ikon

Egyeseket egyenesen a múzeumokból szállítanak kórházba szédülés, hallucináció, heves szívdobogás miatt:

kétharmaduknál paranoid pszichózis is kialakul később. A legtöbben néhány napi ágynyugalom után felépülnek.

A Firenzébe látogatók számára néha túl sok az a kulturális kincs, amivel szembesülnek
Fotó: Matteo Colombo / Getty Images Hungary

Az állapotot Stendhal-szindrómának is nevezik, mivel az író firenzei látogatása során leírta azt az eksztatikus állapotot, amelybe a városban került.

Velence-szindróma

Szomorúbb bármelyik fentinél, ugyanis azokra illik a leírás, akik azzal a szándékkal utaznak a gondolák városába, hogy ott véget vessenek életüknek. Valószínűleg a Halál Velencében című Thomas Mann-regény miatt főként németeket érint.

Lima-szindróma

Akár fordított Stockholm-szindrómának is nevezhetjük, mivel ebben az esetben a fogvatartó kezd gyengéd érzelmeket táplálni áldozata iránt. Egy 1996. decemberi esetre alapozzák az elnevezést, amikor is egy perui gerillahadsereg a limai japán nagykövetségen 60 túszt ejtett, majd napokon belül legtöbbjüket elengedték, mivel megszerették őket.

London-szindróma

Szintén túszejtések kapcsán beszélhetünk róla: ebben az esetben a túszok saját maguk provokálják ki halálukat viselkedésükkel. A londoni iráni nagykövetségen 1981-ben lezajlott túszdráma után kapta elnevezését: a 26 túsz egyike folyamatosan perlekedett fogvatartóikkal, mert el szerette volna érni, hogy engedjék el társait.

Detroit-szindróma

A munkahelyeden akár te is találkozhatsz vele: azt takarja, amikor az idősebb munkavállalót lecserélik a gyorsabb, fiatalabb, dinamikusabb kollégára. 

És hogy jön Detroit a képbe? Az autógyártás központjában a modellek sűrűn váltják egymást.

A Havanna-szindróma az amerikaiakat sújtja
Fotó: Kriangkrai Thitimakorn / Getty Images Hungary

Havanna-szindróma

Nemrég került be a köztudatba ez a tünetegyüttes, mely amerikai karrierdiplomaták, hírszerzők és katonák külföldön szerzett betegségét jelenti.

Idézőjel ikon

Az érintettek fejfájásról, hányingerről, különböző fájdalmakról, memóriavesztésről és egyéb megmagyarázhatatlannak tűnő tünetekről számolnak be.

Az első feljegyzések 2016-ból, Kubából származnak az állapottal kapcsolatban, a CIA és más ügynökségekpedig alaposan körül is járták a témát, mivel egyes vádak azt feltételezték, hogy az oroszok állhatnak a furcsa szindróma mögött. Az éveken át tartó vizsgálatok eredménye szerint ugyanakkor nagyon alacsony a valószínűsége annak, hogy ez megalapozott feltételezés lenne.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.