Jeruzsálem, Stockholm, Velence: 9 szindróma, amelyet városokról neveztek el

Olvasási idő kb. 3 perc

A Stockholm-szindrómáról szinte már mindenki hallott, de messze nem Svédország fővárosa az egyetlen, amelyről valamilyen tünetegyüttest elneveztek.

Stockholm-szindrómának nevezzük azt, ha egy túsz elkezd gyengéd érzelmeket táplálni fogvatartója iránt. De mire gondolunk akkor, amikor Velence, Párizs vagy Havanna kerül a szindróma szó elé?

Városok és betegségek

Talán nem meglepő, hogy a városokról elnevezett szindrómák egy részénél valamilyen túszdráma eseményei indokolták az elnevezést, és az is érthető, hogy turizmussal kapcsolatos kifejezések is kaphatnak városnevet. Ezek azonban ritkábban kerülnek szóba, mint a fentebb már leírt Jeruzsálem-szindróma: lássuk, melyek ezek!

A Jeruzsálem városához köthető betegségben érintettek bibliai szereplőknek vélik magukat
Fotó: Atlantide Phototravel / Getty Images Hungary

Jeruzsálem-szindróma

Ezt a különleges tünetegyüttest már csaknem 100 éve ismerjük. Először 1930-ban jegyezték fel előfordulását. A Jeruzsálem városába látogatók közül általában évente 100 embert érint, 40 százalékukat kórházban is kell kezelni.

A szindróma azzal jár, hogy az érintettek azt hiszik, a Biblia valamely kiemelkedő jelentőségű alakjai – Máriának, Mózesnek, Keresztelő Szent Jánosnak és még Jézusnak is hitte már magát egy-egy beteg a korábbi években.

A betegek az utcákon prédikálnak, kiabálnak, és a közeledő végre figyelmeztetik a többi turistát, és vannak olyanok is, akik folyamatosan mosakodnak, hogy megtisztuljanak, vagy leborotválják minden testszőrzetüket.

Keresztényeket és zsidókat egyaránt érint a szindróma, ám míg a keresztények inkább újszövetségi, addig a zsidók inkább ószövetségi alakokkal azonosulnak.

Párizs-szindróma

Ez a tünetegyüttes főként Japánból először a francia fővárosba érkező harmincasokat veszélyeztet. Évi tizenkét érintett hallucinációkkal, tévképzetekkel és szorongással küzd meg, a gond olyan nagy, hogy a japán nagykövetség forródrótot tart fenn.

Firenze-szindróma

A nyolcvanas évek óta ismert, azóta több mint 100 embernél figyelték meg. Főként Nyugat-Európából érkező, 20-40 éves turistákat érint, akik nagyon nagy elvárásokkal érkeznek a gazdag kultúrájú városba.

Idézőjel ikon

Egyeseket egyenesen a múzeumokból szállítanak kórházba szédülés, hallucináció, heves szívdobogás miatt:

kétharmaduknál paranoid pszichózis is kialakul később. A legtöbben néhány napi ágynyugalom után felépülnek.

A Firenzébe látogatók számára néha túl sok az a kulturális kincs, amivel szembesülnek
Fotó: Matteo Colombo / Getty Images Hungary

Az állapotot Stendhal-szindrómának is nevezik, mivel az író firenzei látogatása során leírta azt az eksztatikus állapotot, amelybe a városban került.

Velence-szindróma

Szomorúbb bármelyik fentinél, ugyanis azokra illik a leírás, akik azzal a szándékkal utaznak a gondolák városába, hogy ott véget vessenek életüknek. Valószínűleg a Halál Velencében című Thomas Mann-regény miatt főként németeket érint.

Lima-szindróma

Akár fordított Stockholm-szindrómának is nevezhetjük, mivel ebben az esetben a fogvatartó kezd gyengéd érzelmeket táplálni áldozata iránt. Egy 1996. decemberi esetre alapozzák az elnevezést, amikor is egy perui gerillahadsereg a limai japán nagykövetségen 60 túszt ejtett, majd napokon belül legtöbbjüket elengedték, mivel megszerették őket.

London-szindróma

Szintén túszejtések kapcsán beszélhetünk róla: ebben az esetben a túszok saját maguk provokálják ki halálukat viselkedésükkel. A londoni iráni nagykövetségen 1981-ben lezajlott túszdráma után kapta elnevezését: a 26 túsz egyike folyamatosan perlekedett fogvatartóikkal, mert el szerette volna érni, hogy engedjék el társait.

Detroit-szindróma

A munkahelyeden akár te is találkozhatsz vele: azt takarja, amikor az idősebb munkavállalót lecserélik a gyorsabb, fiatalabb, dinamikusabb kollégára. 

És hogy jön Detroit a képbe? Az autógyártás központjában a modellek sűrűn váltják egymást.

A Havanna-szindróma az amerikaiakat sújtja
Fotó: Kriangkrai Thitimakorn / Getty Images Hungary

Havanna-szindróma

Nemrég került be a köztudatba ez a tünetegyüttes, mely amerikai karrierdiplomaták, hírszerzők és katonák külföldön szerzett betegségét jelenti.

Idézőjel ikon

Az érintettek fejfájásról, hányingerről, különböző fájdalmakról, memóriavesztésről és egyéb megmagyarázhatatlannak tűnő tünetekről számolnak be.

Az első feljegyzések 2016-ból, Kubából származnak az állapottal kapcsolatban, a CIA és más ügynökségekpedig alaposan körül is járták a témát, mivel egyes vádak azt feltételezték, hogy az oroszok állhatnak a furcsa szindróma mögött. Az éveken át tartó vizsgálatok eredménye szerint ugyanakkor nagyon alacsony a valószínűsége annak, hogy ez megalapozott feltételezés lenne.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy benzingyáron múlt a náci hadigépezet sikere: a természet állt bosszút romjain

Noha ma már csak árnyéka önmagának, a Hydrierwerke Pölitz AG a második világháború idején a német hadigazdaság egyik legfontosabb ipari létesítményének számított. A mai Lengyelország területén, az egykori Pölitz – ma Police – közelében fekvő hatalmas üzemtől azt remélték, hogy enyhíti Németország krónikus kőolajhiányát.

Világom

Világjárvánnyal fenyeget a hantavírus? Ebben hasonlít a COVID-ra

A hantavírussal összefüggésbe hozott óceánjáró kapcsán felmerült a világjárványtól való félelem, ez azonban alaptalan. A hantavírus ugyanis – a COVID-dal ellentétben – nem tud tartósan és hatékonyan emberről emberre terjedni úgy, hogy abból széles körű járvány alakuljon ki.

Életem

Így használják ki a jó euróárfolyamot a szemfüles magyarok

A kedvező euróárfolyam miatt egyre több magyar dönt úgy, hogy a határ menti szlovákiai üzletekben intézi el a nagybevásárlást. Ez a trend nem véletlen, hiszen a forint erősödésével és a kinti akciókkal komoly pénzeket takarítanak meg a magyar családok.

Önidő

Ki kinek a fia? Magyar királyi kvíz

A történelem folyamán ezer év alatt öt nagy dinasztia adta Magyarország királyait. Bár a legtöbbet biztosan fel tudod sorolni, de azzal is tisztában vagy, ki kinek a fia volt?

Mindennapi

Újabb város érintett az azbesztszennyezésben: parkolóban bukkantak a veszélyes anyag nyomára

Azbesztet mutattak ki Sopronban egy forgalmas parkolóban és egy lakópark építkezésén kihelyezett kőzúzalékban a Greenpeace munkatársai által végzett mintavétel során. A környezetvédő szervezet tájékoztatása szerint azért volt szükség a vizsgálatra, mert a nyugat-magyarországi azbesztbotrány részeként felmerült a gyanú, hogy magánberuházások keretében is szennyezett anyag kerülhetett a közterületek közelébe.