Ezzel a titkos hozzávalóval etetnek minket a gyorséttermek

Olvasási idő kb. 2 perc

Évtizedek óta töretlen a gyorséttermi hálózatok sikere hazánkban is. Az egyszerű, ám különleges ízvilágú hamburgerek titkos receptek alapján készülnek, a hozzávalók pontos arányait folyamatosan próbálják megfejteni. Most sikerült: kiderült, mi az íz titka!

A nagy gyorséttermi franchise cégek szinte minden utcasarkon ott vannak a fővárosban, és egyre több vidéki településen is rendelhetünk már piros vagy barna tálcákra dupla sajtburgert. A cégek immár a cöliákiásokra  és a vegán vevőikre is gondoltak, így elérhetőek egy jó ideje a növényi alapanyagokból álló vagy éppen gluténmentes összetevőkkel készülő hamburgerek is. 

Az, hogy ezek ugyanolyan minőséget képviseljenek, mint eredeti társaik, komoly erőfeszítést igényel. A kutatók a hírek szerint felfedték a rejtett hozzávalót. Ettől lesz a zöldségpogácsa és a növényi hús olyan ízű, mintha valóban marhából készült volna. 

Nem minden hús, ami annak látszik. Még akkor sem, ha ízre ugyanolyan
Fotó: The Washington Post / Getty Images Hungary

Nem egy fűszer a titka

A vegán burgerek alternatív megoldást kínálnak nem csak a veganizmust életformának tekintő vevők, de az ételallergiás vásárlók számára is. A növényi húsimitációk karbonlábnyoma ráadásul sokkal kisebb, így környezetvédelmi okokból is egyre többen választják az étlapról az általában céklaalapú, ízében a marhahúshoz hasonlító pogácsát rejtő burgereket. Ez persze nem lenne így, ha ízében nem képviselne hasonló minőséget, mint az eredeti hamburgerek. Nem véletlen, hogy a kutatók jó ideje kíváncsiak már arra, vajon miként sikerült az étteremláncok titkos laboratóriumában a hús ízére kísértetiesen emlékeztetőt alkotni a piros gyökérzöldségből. 

Megtalálták a titkos hozzávalót

Korábban is készültek már hús- és halízű, növényi szeletek, felvágottak, azonban a sokáig szintetikus adalékanyagokat felhasználó készítményeket egyre több országban zárják ki a fogyasztóik számára vonzó kategóriákból. Ha szintetikus aromáknak köszönhető ugyanis az íz, nem nevezhetik termékeiket természetesnek és növényi alapúnak sem. 

A Hamburgi Egyetem kutatói legfrissebb tanulmányukban azt állítják, hogy ha erjesztett hagymát, metélőhagymát vagy póréhagymát adnak a növényi alapú húsokhoz, ez az, ami a keresett aromát képes előidézni.

„Ezek a hagymafermentumok természetes ízesítőként felhasználhatók különféle növényi alapú húsalternatívákban“ – mondták a kutatók. 

Számtalan fűszert, köztük metélőhagymát, gyömbért, póréhagymát, piros kaliforniai paprikát és sárgahagymát felhasználva próbálták meg a megfelelő ízvilágot elérni. Különböző gombafajták felhasználásával fermentálták, majd az aromákat kromatográfiás-tömegspektrometriával tesztelték. 

Az eredmények azt mutatták, hogycsak az Allium családba tartozó élelmiszerek – metélőhagyma, póréhagyma és sárgahagyma – hoztak létre húsos aromát. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.