„Szeretem a mostohaunokáimat, de egy fillért sem fognak látni tőlem”

Olvasási idő kb. 3 perc

Egy nagymama őszintén beszélt arról, hogy az örökségét milyen rendkívüli elhatározás alapján fogja felosztani unokái között. Vajon helyesen cselekszik, ha válogat a gyerekek között?

A 67 éves görög származású, Angliában élő Sophia tíz unokával büszkélkedhet, viszont vannak közöttük olyanok, akik nem vér szerinti rokonai, ezért az asszony úgy döntött, hogy őket kihagyja a busás örökségből. A magyarázata érthető vagy épp botrányos?

A mostohaunokák csak úgy jöttek

A megözvegyült asszony férje halála után újra kapcsolatba lépett egy férfival, Daviddel. Az idősödő pár tagjai életük utolsó szakaszában kijelentették, hogy nem akarnak magányosan meghalni, ezért újra elköteleződtek. Mindketten felnőtt gyerekekkel és fiatal unokákkal érkeztek az új párkapcsolatba, így ma tíz unokájuk van, akikért rajonganak. 5 évestől a 22 évesig széles a paletta, de ők minden unokát egyformán szeretnek, és elhalmoznak minden jóval. Karácsonykor, valamint születésnapra egyaránt drága ajándékot vesznek mindegyiknek, és a nyári szünidőben is megkülönböztetés nélkül vigyáznak rájuk. Sophia nem patikamérlegen adagolja a szeretet, kifogyhatatlanul ad belőle az unokáknak. Ezért volt olyan megdöbbentő, amikor kijelentette, hogy csak a biológiai unokák részesülnek az örökségből. Ezen mindenki felkapta a vizet, de az asszony magyarázata csökkentette a családon belül tomboló feszültséget.

A nagymama egyformán szereti unokáit, de az örökség már más kérdés
Fotó: GettyImages

Ígéretet tett a férjének

Sophia nem akar különbséget tenni a tíz unoka között, csupán az elhunyt férjének tett ígéretet akarja betartani. Az öröksége több mint 270 millió forintnak felel meg, amit két saját tulajdonú ingatlan biztosít számára, amelyeket egykori férjével együtt vásárolt.

Ezért még férje halála előtt ígéretet tett, hogy a vagyont a saját unokákra hagyja – bárhogy hozza az élet.

Sophia kitart özvegyi elkötelezettsége mellett, de a jelenlegi párja ezt rosszul tűri – David örökségének összege több mint 270 millió forintnak megfelelő ingatlan és font, s ezt az összeget megkötés nélkül arra hagyja, akire csak szeretné. Azonban a nőnek szerencséje van, hiszen a három lánya és a párjának a felnőtt gyerekei is elfogadják és megértik ezt a nehéz döntést. Ám az asszonyban nemcsak a férje kelt lelkiismeret-furdalást, hanem a bizonytalanság is. Tudja, hogy a mai fiataloknak sokkal keményebb feladatot jelent egy saját ingatlan vásárlása vagy az anyagi jólét fenntartása, hiszen sokat változott a világ. Amikor erre gondol, összeszorul a szíve, viszont ennek ellenére is kitart fogadalma mellett. 

Minden unokának járna az örökségből?

A tízunokás nagyszülő története után felmerül az a kérdés, hogy vajon miért az unokák örökségéről beszél? Jogilag mindig a legközelebbi egyenes ági vér szerinti utód örököl, tehát Sophia három lányát illeti a busás örökség. Csakhogy az asszony előre megfogalmazta végrendeletében, hogy az eddigiekben épp elég anyagi segítséget nyújtott a lányainak ahhoz, hogy egzisztenciális biztonságban éljenek, ezért szeretne segíteni az unokáknak is – valójában ezzel a lányainak is segít, hiszen így a gyerekek jövője is biztosított. Tehát, amennyiben rendelkezésre áll, úgy minden esetben a végrendelet a mérvadó szempont az öröklési protokoll során.

Így lehetséges az, hogy rengeteg család értetlenül nézi végig, ahogy egy ritkán látott, távolinak hitt rokon ölében landol az örökség, noha az illető a temetésen sem volt jelen. Ha az „idegen” nevére szól a végrendelet, amelyet az örökhagyó beszámítható állapotban, közjegyző vagy ügyvéd által hitelesített formában írt meg – lehetőleg saját kezűleg –, akkor az okiratban foglaltak szerint kell eljárni, öröklési törvény ide vagy oda. Ezalól kivételt jelent, ha az elhunytnak vannak vér szerinti rokonai (szülők, gyerekek, házastárs), akiket nem tagadott ki írásban, nekik jog szerint jár a köteles rész, a teljes vagyonból elméletileg, végrendelet nélkül nekik járó rész egyharmada. 

A hazai jogrend ezen a területen nem áll messze az angliai példától. Hogy Sophia családja miként fog reagálni a hagyatéki tárgyalás során, ezt nem lehet előre megjósolni, de annyi biztos, hogy már most lehet tudni, kik fognak, és kik nem fognak örökölni. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Vermes Nikolett
Vermes Nikolett
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.