Tényleg önként vállalták a halált a japán kamikazepilóták?

Olvasási idő kb. 3 perc

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

A második világháborúban a japánok legkegyetlenebb és legmegdöbbentőbb harci taktikájának számított a kamikaze, vagyis az ellenséges hajókba belerepülő öngyilkos pilóták bevetése, akik a legenda szerint önként vállalták a halált országuk és császáruk nevében. De vajon a kamikazepilóták tényleg saját döntésükből mentek a halálba?

Sokkal kevésbé volt sikeres taktika, mint gondolnánk

A kamikaze kifejezés szó szerint „isteni szelet” jelent, de valójában arra a két trópusi viharra utal, melyek a 13. században segítettek elpusztítani a Japánra támadó mongol hordákat; a császári japán hadsereg 1943-ban hozta létre az „isteni szél különleges támadóegységek” elnevezésű alakulatot, azzal a céllal, hogy csapást mérjen az addigra jelentős előnybe került nyugati szövetségesek hajóira. A japánok soraiban már korábban is előfordultak katonák – gyalogosok és pilóták egyaránt –, akik úgy döntöttek, feláldozzák saját életüket, hogy magukkal vigyék az ellenséget is a halálba, ennek ihletésére találta ki Kurosime Kamito altengernagy a rendszeresített öngyilkos merénylők ötletét.

Japán <i>kamikaze</i>pilóták bevetés előtt
Fotó: Pictures from History / Getty Images Hungary

Az első kamikazeakcióra 1944. október 25-én került sor a Fülöp-szigeteknél, a Leyte-öbölért vívott tengeri csatában, ahol egy öngyilkos pilóta sikeresen felrobbantotta az amerikai St. Lo repülőgép-anyahajó lőszerraktárát, és elsüllyesztette az ellenséget; ugyan a japánok elvesztették magát a csatát, a kamikazék jó ötletnek bizonyultak – írja Hahner Péter történész. A hadsereg ezt követően saját felszerelést fejlesztett ki a kamikazepilóták számára, köztük az óka („cseresznyevirág”) névre hallgató, egyszer felhasználható és leszállásra képtelen vitorlázórepülőt, melyet másfél tonna robbanóanyaggal felszerelve küldtek az ellenségre.

A világháború utolsó tíz hónapjában a hivatásos jelentések szerint kb. 3800 kamikazepilóta áldozta fel az életét, és mintegy 7000 ellenséges tengerésszel sikerült végezniük, azonban a kamikazetámadások jóval kevésbé voltak sikeresek, mint a japánok várták volna, és ahogy az utókor gondolná: összesen csak a támadások 19 százalékában sikerült véghez vinni a tervet, vagyis az ellenséges hajó elsüllyesztését. Az amerikaiak idővel sikeresen kiismerték a japánok öngyilkos taktikáját, és egyre eredményesebben vették fel a harcot a kamikazék ellen, miközben a japánok egyre képzetlenebb és ügyetlenebb pilótákat és pontatlanabb gépeket voltak kénytelenek bevetni.

Súlyosan megbüntették őket, ha nem vállalták az „öngyilkos” küldetést

De vajon tényleg önként vállalták a halált a kamikazepilóták? A japán háborús propaganda előszeretettel dicsőítette azokat a hősies hazafiakat, akik önszántukból mennek a halálba, és büszkén kötik fel a homlokukra a vörös napkoronggal díszített fehér kendőt, társaik ünnepélyes szertartással, tisztelegve kísérték őket utolsó útjukra, és egy pohár szakéval búcsúztatták őket felszálláskor. Utolsó üzenetüket megőrizték az utókor számára, és gyakran fényképpel is emlékeztek a hősökről. A valóságban azonban – a szemtanúk visszaemlékezése szerint – a kamikazepilótákat gyakran önkényesen jelölték ki a parancsnokok, és nem sok beleszólásuk volt a sorsukba.

A USS Bunker Hill amerikai hadihajó <i>kamikaze</i>támadás alatt Okinava szigeténél
Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

A program kezdetén valóban akadtak önként jelentkezők, ezek többsége azonban nem hazafias indíttatásból, hanem azért vállalta az öngyilkos küldetést, mert rendkívül kicsinek tartotta túlélési esélyeit a háborúban, és inkább a dicsőséges, családja számára büszkeséget hozó halált választotta a mindennapos szenvedés helyett. A háború utolsó hónapjaiban azonban már a tisztek választották ki a kamikazeakciók résztvevőit, és megtiltották számukra az ellenkezést: aki megpróbált visszakozni az „öngyilkos” küldetéstől, azt gyakran brutálisan megverték és megalázták.

A pilóták családjuknak írt búcsúleveleit a legtöbb esetben cenzúrázták, kihúzták belőlük a rossz körülményekre való panaszkodást, és úgy állították be, mintha önként vállalt, hazafias áldozatot hoznának – részben ezért is élt nagyon sokáig a kamikazepilóták legendája a japán és a nemzetközi köztudatban.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat,  amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?

VIP

Kreatin nőknek: tényleg hízunk tőle, vagy segít a fogyásban?

A kreatinról sokáig elsősorban a testépítők és élsportolók étrend-kiegészítőjeként beszéltünk, pedig ma már egyre több nő is használja edzés, alakformálás vagy izomépítés mellett. Mégis sok a bizonytalanság körülötte: vajon hizlal? Segíthet a fogyásban? És egyáltalán van-e helye egy olyan életmódban, amely nem az edzőterem köré szerveződik?