Nem is biztos, hogy 2023-at írunk – hogyan lehetséges ez?

Olvasási idő kb. 4 perc

A naptárak kialakulása több ezer évre nyúlik vissza. Az égitestek megfigyelése és az idő számítása az emberi civilizáció kezdete óta fontos szerepet játszott az életünkben. A naptárrendszerek az égitestek mozgását és az időtartamokat követik, és lehetővé teszik az emberek számára, hogy az időt szervezett módon használják fel.

A naptárrendszerek eltéréseinek oka egyrészt a civilizációs különbségekből ered. De természeti eredője is van, a földi életet befolyásoló események eltérő időpontokban fordulnak elő az egyes országokban. A földrajzi elhelyezkedés, a földrajzi szélesség és hosszúság, a földrajzi adottságok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egy adott országban más időpontban fordulnak elő a természeti jelenségek, mint egy másik országban.

Naptárak kialakulása

Az ősi civilizációk már nagyon korán felismerték a természeti jelenségek ismétlődő tulajdonságát, és a Nap, a Hold, valamint a csillagok mozgását használták fel az idő mérésére és az események időzítésére. 

Részlet egy Kr. u. 1. századból származó római naptárból, a Fasti Amiterniniből
Fotó: Dea / A. Dagli Orti / Getty Images Hungary

Az első naptárak a holdfázisokra épültek, mivel ezek a legegyszerűbbek és a legkönnyebben észlelhetők. A holdciklusokat a legtöbb korai naptár 29,5 napra becsülte. A naptárakat a különböző civilizációk és kultúrák eltérően fejlesztették ki, az egyiptomiak, a görögök, a rómaiak, a kínaiak és az inkák mind készítettek saját naptárat.

A rómaiak által használt Julianus-naptár volt az első olyan naptár, amelyet egész Európában használtak. A legtöbb helyen egészen a 16. századig alkalmazták, bizonyos ortodox közösségek még ma is alkalmazzák (a javított változatát). Azonban ez a naptár az év 365,25 napos ciklusával nem bizonyult pontosnak, és ez a hosszú évszázadok alatt időeltolódásához vezetett. Ezt követően a ma is használt Gergely (vagy Gregorián)-naptár váltotta fel, amelyet azért alkottak meg, hogy kijavítsák a julián naptárban lévő hibákat. A Gergely-naptár bevezetésével az év átlagos hossza 365,2425 napos lett.

A modern naptárakat a XVI. században fejlesztették ki, amikor a tudósok és matematikusok megtalálták a megoldást a naptári évre vonatkozó problémákra. A mai naptárak, mint például a Gergely-naptár, pontosabbak és megbízhatóbbak, mint valaha. A Gergely-naptár, amelyet a katolikus egyház használ 1582 óta, további módosításokon esett át az évszázadok során.

Naptárrendszerek máshol

Iszlám világ

A világ különböző tájain számos naptárrendszert használnak, és a helyi naptárrendszerek sokszor eltérnek az általánosan elfogadott Gergely-naptártól. 

Például az iszlám világban más naptárrendszert használnak, az ún. iszlám naptárt, amely a Hold járásán alapul. A Hold járása miatt az iszlám naptár évei 354–355 naposak, és a Gergely-naptárhoz képest 11 nappal „előrébb” járnak. Az iszlám naptárban az év első napja a Muharram hónap első napja, és az év vége a Dhu al-Hijjah hónap utolsó napja. 

Ha Pakisztánban járunk, ott például 1444–1445-öt írnak, amely a Gergely-naptár szerinti 2023–2024-es évre vonatkozik.

Zsidó naptárrendszer

A zsidó naptárrendszerben aktuálisan az 5783. évben járunk. A zsidó naptár a Hold és a Nap mozgását figyelembe véve alakult ki, és azősi Babilóniában használt naptáron alapul. Az év hossza 12-13 holdhónapra épül, és egy-egy évben a hónapok hossza változó, így a zsidó naptárban az évek eltérő hosszúságúak lehetnek. Az év első napja a Tisri hónap első napja, amely általában az őszi napéjegyenlőség környékére esik, és az évközi ünnepek, mint például a rós ha-sána, a jom kippur vagy a pészah ehhez a naphoz kapcsolódnak.

Etiópiában mindig 8 évvel korábban van

Etiópiában a mai napon az etióp naptár szerint 2015-öt írnak. Az etióp naptár a kopt egyházi naptár alapján alakult ki, és az etióp ortodox egyház által használt naptárrendszert jelenti. Az etióp naptár 13 hónapból áll, az év első napja szeptember 11-én van, és az évközi ünnepek, mint például a karácsony vagy a húsvét, ehhez a naphoz kapcsolódnak. Naptárrendszerükben az év hossza általában 365 vagy 366 nap, de az évszakok változása miatt a hónapok hossza változó lehet. Ha szeretnénk tudni, hogy melyik évben jár az etióp keresztény közösség, az aktuális Gergely-naptárbeli évszámból egyszerűen le kell vonni 8-at: így például 2023 Gergely-naptári évéhez képest idén az etióp naptár szerint 2015 van.

Indiában épp 1945 lett

Indiában több naptárrendszert is használnak, azonban az egyik legelterjedtebb és hivatalosan is használt naptár a hindu naptár, amely egy holdnaptáron alapul. A Saka naptár Délkelet-Ázsiában is használatos, aktuálisan épp 1945-öt mutat, nemrég fordult át 1944-ről.

Az év első napja a Chaitra hónap újholdja, amely általában március vagy április környékére esik a Gergely-naptár szerinti időszámításban. A Saka naptárban a hónapok hossza változó, és az évszakok változása szerint is módosulhatnak. 

Valahol még csak 112-t írnak

Észak-Koreában a hivatalos naptárrendszer a Juche naptár, amelyet az észak-koreai kormány hozott létre Kim Ir Szen vezetése alatt. Az évszámokat a Kim Ir Szen hatalomra kerülése előtti évektől különbözően határozzák meg. Az aktuális év a Juche naptár szerint 112, mivel az első év 1912-ben kezdődik, amikor Kim Ir Szen született. A Juche naptár azonban nemzetközileg nem elismert és nem használatos az országon kívül. 

Kínában már a 4719. évben járnak

A kínai naptárrendszer szintén holdnaptáron alapul, amely a Hold és a Nap mozgását figyelembe véve határozza meg az időt. Az évek 12 éves ciklusokra oszlanak, és mindegyik év egy állatjegyhez kapcsolódik. A kínai naptárban az aktuális év a Nyúl éve.

Naptárrendszerükben az év első napja a kínai újhold, amely általában a januári vagy februári újholdra esik, és az évfordulók, ünnepek a Hold fázisaihoz kapcsolódnak. Az aktuális kínai naptári év a 4719. év a kínai naptár szerint, amely azelső császár trónra lépésének éve, és a hagyományos időszámításban „császárkori éveknek” nevezik.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezen a reptéren úgy érezheted magad, mint egy erdőben

Egy repülőtér általában a rohanásról, a sorban állásról és a zajról szól. Van azonban egy különleges reptér a világon, ahol már az érkezés pillanatában lelassul minden, és a természet közelsége fogadja az utazót.

Édes otthon

Ennek a kerti trükknek ne dőlj be: keserű csalódás lesz a vége

A közösségi médiát az utóbbi időben elárasztották azok a videók, amelyek szerint a papír tojástartó a tökéletes, időspóroló eszköz a tavaszi hagymások és a dughagymák elültetéséhez. A kertészeti szakértők szerint azonban ez az „okos trükk” nemhogy nem könnyíti meg a munkát, de egyenesen tönkre is teszi a drága virághagymákat.

Életem

Ha ez igaz rád, több pénzt hozhat az AI

Felmérések szerint főként azok profitálnak az AI megjelenéséből, akik eleve magasabb képzettségű, jobban fizetett munkakörökben dolgoznak. Aki rendszeresen használ mesterséges intelligenciát elemzésre, szövegalkotásra, programozásra vagy döntés-előkészítésre, könnyebben növelheti a teljesítményét, és ezzel az alkupozícióját is.