Nem is biztos, hogy 2023-at írunk – hogyan lehetséges ez?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A naptárak kialakulása több ezer évre nyúlik vissza. Az égitestek megfigyelése és az idő számítása az emberi civilizáció kezdete óta fontos szerepet játszott az életünkben. A naptárrendszerek az égitestek mozgását és az időtartamokat követik, és lehetővé teszik az emberek számára, hogy az időt szervezett módon használják fel.

A naptárrendszerek eltéréseinek oka egyrészt a civilizációs különbségekből ered. De természeti eredője is van, a földi életet befolyásoló események eltérő időpontokban fordulnak elő az egyes országokban. A földrajzi elhelyezkedés, a földrajzi szélesség és hosszúság, a földrajzi adottságok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egy adott országban más időpontban fordulnak elő a természeti jelenségek, mint egy másik országban.

Naptárak kialakulása

Az ősi civilizációk már nagyon korán felismerték a természeti jelenségek ismétlődő tulajdonságát, és a Nap, a Hold, valamint a csillagok mozgását használták fel az idő mérésére és az események időzítésére. 

Részlet egy Kr. u. 1. századból származó római naptárból, a Fasti Amiterniniből
Fotó: Dea / A. Dagli Orti / Getty Images Hungary

Az első naptárak a holdfázisokra épültek, mivel ezek a legegyszerűbbek és a legkönnyebben észlelhetők. A holdciklusokat a legtöbb korai naptár 29,5 napra becsülte. A naptárakat a különböző civilizációk és kultúrák eltérően fejlesztették ki, az egyiptomiak, a görögök, a rómaiak, a kínaiak és az inkák mind készítettek saját naptárat.

A rómaiak által használt Julianus-naptár volt az első olyan naptár, amelyet egész Európában használtak. A legtöbb helyen egészen a 16. századig alkalmazták, bizonyos ortodox közösségek még ma is alkalmazzák (a javított változatát). Azonban ez a naptár az év 365,25 napos ciklusával nem bizonyult pontosnak, és ez a hosszú évszázadok alatt időeltolódásához vezetett. Ezt követően a ma is használt Gergely (vagy Gregorián)-naptár váltotta fel, amelyet azért alkottak meg, hogy kijavítsák a julián naptárban lévő hibákat. A Gergely-naptár bevezetésével az év átlagos hossza 365,2425 napos lett.

A modern naptárakat a XVI. században fejlesztették ki, amikor a tudósok és matematikusok megtalálták a megoldást a naptári évre vonatkozó problémákra. A mai naptárak, mint például a Gergely-naptár, pontosabbak és megbízhatóbbak, mint valaha. A Gergely-naptár, amelyet a katolikus egyház használ 1582 óta, további módosításokon esett át az évszázadok során.

Naptárrendszerek máshol

Iszlám világ

A világ különböző tájain számos naptárrendszert használnak, és a helyi naptárrendszerek sokszor eltérnek az általánosan elfogadott Gergely-naptártól. 

Például az iszlám világban más naptárrendszert használnak, az ún. iszlám naptárt, amely a Hold járásán alapul. A Hold járása miatt az iszlám naptár évei 354–355 naposak, és a Gergely-naptárhoz képest 11 nappal „előrébb” járnak. Az iszlám naptárban az év első napja a Muharram hónap első napja, és az év vége a Dhu al-Hijjah hónap utolsó napja. 

Ha Pakisztánban járunk, ott például 1444–1445-öt írnak, amely a Gergely-naptár szerinti 2023–2024-es évre vonatkozik.

Zsidó naptárrendszer

A zsidó naptárrendszerben aktuálisan az 5783. évben járunk. A zsidó naptár a Hold és a Nap mozgását figyelembe véve alakult ki, és azősi Babilóniában használt naptáron alapul. Az év hossza 12-13 holdhónapra épül, és egy-egy évben a hónapok hossza változó, így a zsidó naptárban az évek eltérő hosszúságúak lehetnek. Az év első napja a Tisri hónap első napja, amely általában az őszi napéjegyenlőség környékére esik, és az évközi ünnepek, mint például a rós ha-sána, a jom kippur vagy a pészah ehhez a naphoz kapcsolódnak.

Etiópiában mindig 8 évvel korábban van

Etiópiában a mai napon az etióp naptár szerint 2015-öt írnak. Az etióp naptár a kopt egyházi naptár alapján alakult ki, és az etióp ortodox egyház által használt naptárrendszert jelenti. Az etióp naptár 13 hónapból áll, az év első napja szeptember 11-én van, és az évközi ünnepek, mint például a karácsony vagy a húsvét, ehhez a naphoz kapcsolódnak. Naptárrendszerükben az év hossza általában 365 vagy 366 nap, de az évszakok változása miatt a hónapok hossza változó lehet. Ha szeretnénk tudni, hogy melyik évben jár az etióp keresztény közösség, az aktuális Gergely-naptárbeli évszámból egyszerűen le kell vonni 8-at: így például 2023 Gergely-naptári évéhez képest idén az etióp naptár szerint 2015 van.

Indiában épp 1945 lett

Indiában több naptárrendszert is használnak, azonban az egyik legelterjedtebb és hivatalosan is használt naptár a hindu naptár, amely egy holdnaptáron alapul. A Saka naptár Délkelet-Ázsiában is használatos, aktuálisan épp 1945-öt mutat, nemrég fordult át 1944-ről.

Az év első napja a Chaitra hónap újholdja, amely általában március vagy április környékére esik a Gergely-naptár szerinti időszámításban. A Saka naptárban a hónapok hossza változó, és az évszakok változása szerint is módosulhatnak. 

Valahol még csak 112-t írnak

Észak-Koreában a hivatalos naptárrendszer a Juche naptár, amelyet az észak-koreai kormány hozott létre Kim Ir Szen vezetése alatt. Az évszámokat a Kim Ir Szen hatalomra kerülése előtti évektől különbözően határozzák meg. Az aktuális év a Juche naptár szerint 112, mivel az első év 1912-ben kezdődik, amikor Kim Ir Szen született. A Juche naptár azonban nemzetközileg nem elismert és nem használatos az országon kívül. 

Kínában már a 4719. évben járnak

A kínai naptárrendszer szintén holdnaptáron alapul, amely a Hold és a Nap mozgását figyelembe véve határozza meg az időt. Az évek 12 éves ciklusokra oszlanak, és mindegyik év egy állatjegyhez kapcsolódik. A kínai naptárban az aktuális év a Nyúl éve.

Naptárrendszerükben az év első napja a kínai újhold, amely általában a januári vagy februári újholdra esik, és az évfordulók, ünnepek a Hold fázisaihoz kapcsolódnak. Az aktuális kínai naptári év a 4719. év a kínai naptár szerint, amely azelső császár trónra lépésének éve, és a hagyományos időszámításban „császárkori éveknek” nevezik.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.