Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A puffasztott rizzsel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Vannak, akik azért fogyasztják, mert fogyni szeretnének, és vannak, akik azért ropogtatják előszeretettel, mert hízni akarnak. Akár ezért, akár azért nyúlunk a villámgyors éhségcsillapító után, azt jó, ha tudjuk, hogy nem tartozik a legegészségesebb rágcsálnivalók közé.
A puffasztott rizs nem csak akkor tesz jó szolgálatot, ha a testsúlyunkon szeretnénk változtatni. Egy rohanós napon, amikor nincs időnk és alkalmunk ebédelni, sokkal kényelmesebb és gyorsabb, elropogtatni néhány korongot ebből a magas hőmérsékleten hevített gabonából készült nassolnivalóból.
Nem a legegészségesebb választás
Más, szintén gabonából készült élelmiszerhez képest kalória és szénhidrát szempontjából igen barátságos adatokkal rendelkezik a puffasztott rizs. Egy adag, körülbelül 14 gramm puffasztott rizs mindössze 33 kalóriát és 10 gramm szénhidrátot tartalmaz, ami igen alacsonynak számít. A gond csupán az, hogy ez a gyorsan fogyasztható, könnyen hozzáférhető és olcsó energiaforrás a gyors felszívódású szénhidrátok közé tartozik, miután nem tartalmaz rostokat és fehérjeforrást. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit fogyasztunk belőle.
Miután a puffasztott rizs egy feldolgozott termék, csekély tápanyagot tartalmaz, éppen ezért megesik, hogy a gyártók némi vassal és B-vitaminnal dúsítják.
Fogyaszt, de nem jó mindenáron
Habár a puffasztott rizs alacsony kalóriatartalmú, a fogyókúra szempontjából nem elhanyagolható, hiszen nem nullkalóriás. Mindemellett ahhoz, hogy egy élelmiszer megfeleljen a fogyókúra feltételeinek, nem elegendő csupán, hogy az energiatartalma alacsony legyen.
Egyformán fontos a fehérje- és a rosttartalma is, hiszen ennek a két kulcsfontosságú tápanyagnak is fontos szerepe van a súlyvesztésben.
A fehérje az izomépítésért, míg a rostok a hosszú órákon át tartó jóllakottság érzéséért felelnek, hogy elkerülhessük a mérték nélküli falást.
Ettől függetlenül beleilleszthető a súlycsökkentő diétába és a tömegnövelésbe is, csupán arra kell ügyelni, hogy mennyit és mivel fogyasztjuk.
Önmagában kevés a fogyáshoz
Magas glikémiás indexe miatt a cukorbetegeknek egyáltalán nem jó választás a puffasztott rizs, hiszen gyorsan megemeli a vércukorszintjüket. Ha a vércukorszint hirtelen magasra emelkedik, meggátolja a zsírvesztést, hiszen inzulintermelésre ösztönzi a szervezetet, hogy visszaálljon a normális vércukorszint. A puffasztott rizs fogyasztása azoknak ajánlott, akik sportolni szeretnének, mert edzés előtt és után is kiváló energiaforrás.
Ha fogyni szeretnénk, önmagában semmiképp se fogyasszuk. Ha napközben fogyasztjuk a puffasztott rizst,
a felszívódást lassíthatjuk, ha fehérjével, csírákkal, gyümölcsökkel, zöldséggel vagy egészséges zsiradékkal párosítjuk.
Például egy zöldségkörettel tálalt csirkehúsnak kiváló kísérője lehet. Ha hízni szeretnénk, a puffasztott rizs ekkor is segítségünkre lehet. Ebben az esetben szénhidrátforrásként bármilyen egyéb más étellel párosíthatjuk, ami beilleszthető az étrendünkbe.
A puffasztott rizs egyéb módon is képes hatni az egészségünkre. Egyebek mellett enyhíti és megelőzi a székrekedést; segíti az emésztést; elősegíti az emésztőnedvek kiválasztását, növelve az alapvető tápanyagok felszívódását a bélben. A puffasztott rizs felveszi a harcot a mikrobákkal, és szabályozza a vérnyomást.
Mi a fő különbség a hagyományos rizs és a puffasztott rizs között?
Miután a puffasztott rizs sokkal könnyebb, mint maga a gabona, így megvan az az előnye, hogy sokkal többet ehetünk belőle anélkül, hogy bevinnénk a gabonának megfelelő kalóriát és szénhidráttartalmat. Három vagy négy adag puffasztott rizs 1 adag gabonának felel meg.
Barna rizsből a legjobb
Összegezve elmondható, hogy a puffasztott rizs fogyasztása nem tilos és nem káros, hiszen szénhidrátra szükségünk van, és sokkal jobban járunk vele, mint ha gyorséttermi menüt választanánk. Ám nem mindegy mikor, mennyit és mivel fogyasztjuk. A legjobb, ha a barna rizsből készült változatot választjuk, mert ez teljes értékű, esszenciális tápanyagban gazdag, és magasabb a rosttartalma, a glikémiás indexe pedig alacsonyabb, mint a fehér rizsből készültnek.
