Akármennyire bizarrnak tűnik, sok ember számára a benzinkutak nyújtják az egyik legkellemesebb illatélményt. De vajon miért ennyire csábító az üzemanyag szaga? Vagy illata.
Sokan irtóznak a benzinszagtól, mások viszont képtelenek betelni vele. Egyesek annyira kellemesnek találják, hogy alig várják a következő tankolást. Erre a különös vonzerőre megvan a tudományos magyarázat, melyet a Discover írása el is magyaráz.
Nagyon erős és roppant illékony szag
A benzin rengeteg különféle kémiai anyag – szénhidrogének, kenőanyagok, rozsdagátló vegyületek – keveréke, ezek közé tartozik a benzol. Ez a színtelen, vízben oldhatatlan, azonban a szerves oldószerekkel korlátlanul elegyedő aromás szénhidrogén arra szolgál, hogy növelje az üzemanyag oktánszámát, jobb motorteljesítményt garantálva ezzel. Jellegzetes, szúrós szaga adja a benzin jellemző illatát. Ez a szag olyan erős, hogy az emberi orr akár egymillió levegőrészecske között is képes megérezni egyetlen benzolrészecskét. Emellett rendkívül gyorsan illan, vagyis a pillanat törtrésze alatt meg lehet érezni a szagot.
A benzol illatának vonzerejét már az autógyártást megelőző korokban is felismerték. Régebben például tusfürdőkhöz és borotválkozás utáni arcszeszhez is használták a vegyületet, de koffeinpótlékként is próbálkoztak vele kávéban. Ezek a trendek azonban nem tartottak sokáig, érthető okból: a benzol ugyanis ismert rákkeltő anyag, amely nagy mennyiségben vagy hosszú ideig belélegezve súlyos károkat tud okozni az emberi szervezetnek.
Visszahozza a régi szép emlékeket
De vajon miért vonzó ennyire ez a különös, szúrós szag, pláne egy ennyire veszélyes anyag esetén? A tudósok két elméletet állítottak fel ennek magyarázatára. Az egyik szerint a nosztalgia a ludas a dologban. Egy-egy illat emlékeket idéz fel, és a benzinszag eszünkbe juttathatja az út menti biciklizéseket vagy a régi családi kirándulásokat, amikor papa, mama és a gyerekek felkerekedtek egy közös autókázásra.
A szaglás az egyetlen érzék, amely nem halad át a talamuszon, mielőtt a homloklebenybe ér. A talamusz átkapcsolja, elirányítja az ingerületeket az agy megfelelő részeire, hogy azok aztán ott szükségszerűen fel legyenek dolgozva. A szaglásingerek azonban közvetlenül a homloklebenybe érkeznek, ami magyarázatot adhat arra, hogy miért ennyire intenzívek. A frontális lebenyekben elhelyezkedő illathagymák, vagyis azok az idegcsomók, amelyek az illatmolekulákat érzékelik, erősen kapcsolódnak az amygdalához és a hippocampushoz. Előbbi az érzelmi válaszért, utóbbi pedig az emlékek kialakulásáért felel – nem véletlen tehát ez az erős nosztalgikus kötődés.
Aktiválja az agy örömközpontját
Egy másik elmélet szerint azért olyan kellemes a benzinszag, mert a benzol és más szénhidrogének belélegezve nyugtatóan hatnak az idegrendszerre és euforikus állapotba ringatják a szervezetet. Ez a kellemes érzés hasonlít ahhoz, amit az alkohol és a drogok váltanak ki. Ennek oka, hogy ilyenkor aktiválódik a mezolimbikus pálya, amely az agy örömközpontjával van összefüggésben. Dopaminhormon termelődik, és ez felszabadult, örömteli érzés nyújt.
Hosszú távon függőség is kialakulhat, vagyis az agynak újra és újra, egyre nagyobb mennyiségben lesz szüksége az adott ingerre ahhoz, hogy a dopamin révén eufóriát élhessen át. A benzol tehát nemcsak mérgező, de a drogokhoz, a szexhez, a szerencsejátékhoz és más szenvedélyekhez hasonlóan könnyen addiktívvá is válhat. Még egy ok, hogy óvatosan szaglászd a kocsidba tankolt üzemanyagot.
