Jeanne d’Arc, vagyis Szent Johanna, az orléans-i szűz a százéves háború legnagyobb hőseként vonult be a francia történelembe. A katolikus egyház a szentjei közé emelte, holott ugyanez az egyház küldte őt máglyára, boszorkánynak, csalónak és eretneknek bélyegezve. Az ítélet mögött azonban inkább politikai, nem pedig egyházi szándék állt – számol be írásában a History.
Látnok parasztlányból a sereg vezére
Szent Johanna egy Domrémy nevű kis faluban látta meg a napvilágot 1412 körül. Az írástudatlan parasztlány tizenhárom éves korában számolt be róla először, hogy fantasztikus látomásai vannak, amelyekben isteni hangokat hall, és Szent Mihály, Alexandriai Szent Katalin és Antiokheiai Szent Margit is megjelent neki. Azt üzenték, hogy segítsen a francia trónra emelni VII. Károly dauphint, VI. Károly király utódját, és űzze ki az angolokat az országból.
Károly megengedte a látnok parasztlánynak, hogy lovagi páncélt viseljen és a seregek élén harcoljon. Jeanne d’Arc vezette a francia sereget Orléans 1429-es győztes ostrománál, és később több meghatározó győzelmet aratott az angolok ellen. A sikereknek köszönhetően megfordult a háború kimenetele, így végül megkoronázhatták a trónörököst. Ezt követően azonban a tizenhét éves, parasztlányból lett hadvezér több hibát is elkövetett, többek között Párizs felszabadításában is kudarcot vallott.
Végül 1430. május 23-án az angolokkal rokonszenvező burgundiak elfogták Johannát. Több mint egy évig sínylődött börtönben, mielőtt az angolok meg nem vásárolták őt Fülöp burgundi hercegtől, hogy aztán Rouenban eretnekség és boszorkányság vádjával egyházi bíróság elé idézzék. Az ellene felhozott vádak között szerepelt, hogy az isteni törvényt megszegve levetette asszonygúnyáját és férfiöltözetet viselt, ez pedig botrányos volt. Johanna azt mondta erre, hogy a férfiak között, a katonai táborban helyénvalóbbnak érezte férfigúnyában mutatkozni, mint asszonyi ruhában. Beleegyezett, hogy a tárgyalás idejére női ruhát vesz fel, de a börtönben az angol katonák erőszakoskodni kezdtek vele, ezért újra férfiruhába bújt.
Politikai indokból kellett meghalnia
Az 1431. január 9-én kezdődött tárgyalásnak nagy nemzetközi visszhangja volt. Az eljárás hat nyilvános és kilenc magánkihallgatást ölelt fel. Tizenkét pontban találták bűnösnek, többek között hamis prófétaság, eretnekség és bálványimádás vádjában. Daniel Hobbins történész, a 2005-ös The Trial of Joan of Arc (Jeanne d’Arc pere) című könyv szerzője szerint az eljárás sokkal inkább a politikáról, mintsem a vallásról szólt.
Johanna ugyanis azt állította, hogy Isten és az ő szentjei szóltak hozzá, arra buzdítva őt, hogy küzdjön az angolok ellen és segítse trónra VII. Károlyt, vagyis a koronázás az Úr akaratából történt. Ha azonban bebizonyosodott volna, hogy a lány csaló vagy az ördöggel cimboráló boszorkány, Károly elveszíti a legitimitását mint francia király. Számos történész gondolja úgy, hogy a tárgyalás az igazságszolgáltatás kiforgatásának mintapéldája, Pierre Cauchon főbíró pedig az angolok bábja volt, aki saját karrierjének érdekében áldozta fel az ártatlan Jeanne-t.
Eretnekből szent
Május 24-én Jeanne aláírt egy nyilatkozatot, amelyben visszavonta állításait a látomásokról és a küldetéséről, majd annak fejében, hogy soha többé nem mutatkozik férfiöltözetben, halálbüntetését életfogytiglani fogházra változtatták. Négy nappal később azonban újra hangokat hallott, amelyek hatására megint férfigúnyát öltött, így mind a huszonhét inkvizítor visszaeső eretneknek nyilvánította, és elrendelték a kivégzését. Az egyházi törvényszék átadta Johannát a világi hatóságoknak. A hős parasztlány 1431. május 30-án halt máglyahalált.
A százéves háború egészen 1453-ig elhúzódott, de végül a franciáknak sikerült elűzniük földjükről az angol megszállókat. VII. Károly 1450-ben újrafelvételt rendelt el Jeanne d’Arc perében. Az érvénytelenítő tárgyaláson a francia udvar kimondta, hogy Johanna ártatlan mártír volt, akit hamis vádak alapján ítéltek el. Az orléans-i szűz hamarosan az egyik legjobban tisztelt francia nemzeti hőssé vált, akinek kultusza folyamatosan nőtt az elkövetkezendő századok alatt. Jeanne-t végül a katolikus egyház 1909-ben boldoggá, 1920-ban pedig szentté avatta.
