Segítünk megérteni, hogyan mentik meg az univerzumot a Bosszúállók

A Bosszúállók előző része, a Végtelen háború úgy ért véget, hogy az univerzumban élők fele Thanos egyetlen csettintésére meghalt. Nem számított, hogy valaki hős vagy gazember, nem volt menekvés. De hogyan lehetne visszahozni kedvenc szereplőinket?

Egy tuti módszer biztosan van rá, ez pedig nem más, mint az időutazás. Ráadásul a Végjátékban ezenkívül több olyan tudományos kifejezés is elhangzik, mint például a kvantummechanika, a Planck-egységek vagy a fordított Möbius-szalag. De mik is ezek pontosan, és vajon tényleg van létjogosultságuk a történetben? Ennek járt utána a ScienceAlert.

Időutazás-kisokos

Ne gondoljuk, hogy minden, amit a filmben láttunk vagy hallottunk, kizárólag egy őrült forgatókönyvíró fantáziájának szüleménye. A Végjátékban szereplő időutazási koncepciók közül például több is rendelkezik tudományos alapokkal. Ugorjunk hát fejest a kvantumfizikába, hogy kiderüljön, valóban megmenekülne-e az univerzum, ha jókor, jó helyre utazunk az időben. Figyelem, mérsékelt spoilerveszély!

Az egyetlen dolog, aminek a segítségével visszafordíthatóvá válna az univerzum felének a halála, éppen az, ami a pusztulást okozta: a Végtelen Kövek. Elméletben meg is vagyunk, de mi a teendő most, amikor Thanos elpusztította ezeket a köveket? A kövek tehát csak a múltban léteznek, ezért életben maradt hőseinknek több helyen és időben meg kell fordulniuk ahhoz, hogy visszaszerezzék ezeket.

De valóban lehetséges lenne utazni az időben? Albert Einstein már több mint 100 évvel ezelőtt megfogalmazta a relativitás elméletét, amely szerint az időben előre utazni viszonylag egyszerű. Ha a sebességünk megközelítené a fénysebességet, elméletileg több millió évet is utazhatnánk a jövőbe.

De a múltba utazni ennél már sokkal nehezebb. Íme, a felmerülő kihívások és a lehetséges megoldások:

A nagypapa időparadoxonja

Fénysebesség ide vagy oda, a múltba visszautazni nyilvánvalóan nem lehet. Az egyik leginkább egyértelmű logikai buktató, hogy ha visszautaznánk a múltba, hogy megöljük mondjuk, a nagypapánkat, még azelőtt, hogy összejönne a nagymamánkkal, nem találkoznak, így mi magunk sem születünk meg, ezzel az időutazás ok-okozati tényezői összeomlanak. Hát hogyan is mehetnénk vissza a múltba elkövetni mindezt, ha meg se születtünk?

A tudósoknak több elméletük is van ezekkel az időhurkokkal (vagy ahogy ők nevezik, a zárt időszerű görbékkel) kapcsolatban. Vannak elméletek, amelyek szerint fizikai képtelenség, hogy ilyen hurkok kialakuljanak, ezért az időutazás, úgy ahogy van, lehetetlen. Azonban Einsteinnek köszönhetően már régóta tudjuk, hogy a fekete lyuk belsejében az idő és a tér fogalma is egészen új értelmet nyer.

Itt még semmit sem sejtettek...
Itt még semmit sem sejtettek...Fotó: Marvel Studios

Időutazás a Végjátékban

Kedvenc szuperhőseink mertek nagyot álmodni: a múltban történő változtatásokkal – a korábbi időutazós tapasztalatainkban Marty McFly-hoz vagy a terminátorhoz képest nagyobb mértékben alakították át a jelent –, egy teljesen új univerzumot hoznak létre, hiszen egy teljesen új idővonal keletkezik. Ez hasonló a „sok világ”-elmélethez. A probléma elkerülése érdekében a Bosszúállók csapata azt tervezi, hogy a köveket a múltból visszahozzák a jelenbe, itt használják azokat, majd pedig visszaküldik pontosan oda, ahonnan elhozták. De vajon működik ez a megoldás?

Fejest a kvantummechanikába!

A filmben gyakran kerül elő a kvantummechanika, ennek kapcsán pedig egy olyan elmélet, amely segítségével lehetségesnek tűnik a nagypapa kapcsán vázolt időparadoxon elkerülése. A kvantummechanikában az atomok pontos helyével sosem vagyunk tisztában, csak azt tudjuk: van valamennyi esély arra, hogy az általunk vélt helyen vannak. David Deutsch, egy brit fizikus neve többször is elhangzik a filmben. Ő volt az, aki ezt az elméletet ötvözte a „sok világ”-interpretációval. Ennek segítségével az időparadoxon nagy valószínűséggel elkerülhető, hiszen valamennyi esély ugyan van arra, hogy a múltba visszautazva megöljük a nagyapánkat, de nem lehetünk biztosak benne, így megszűnhet az ok-okozati hurok. Annak ellenére, hogy ezt már sikeresen bebizonyították, tartsuk szem előtt, hogy sokkal bonyolultabb az egész, mint ahogy a filmben láttuk.

A filmben csak úgy repkednek az időutazással kapcsolatos kifejezések, de mik is ezek pontosan?

Fordított Möbius-szalag

Az időutazás lehetőségének megvitatása alkalmával a Möbius-szalag megfordítása is szóba kerül. A Möbius-szalag kétdimenziós felület, aminek különlegessége, hogy csak egyetlen oldala és egyetlen éle van. Könnyedén létrehozhatunk ilyet otthon is, ha egy papírcsík két végét összeragasztjuk, miután az egyiket 180 fokkal elfordítottuk. És bár ez számos érdekes matematikai tulajdonsággal rendelkezik, igazából az időutazással kapcsolatban említeni jelentéktelen.

Így néz ki a Möbius-szalag
Így néz ki a Möbius-szalagFotó: Jorg Greuel / Getty Images Hungary

Sajátérték

Tony Stark és Bruce Banner többször említik a sajátérték kifejezést, amikor az időutazásról diskurálnak. Sokkal hatásosabb így a párbeszéd, annak ellenére is, hogy nem derül ki belőle: a sajátérték egy alapfogalom a lineáris algebrában.

Planck-skála

A fizikában a Planck-egységek fizikai mértékegységrendszert alkotnak, melyekkel jellemzően nagyon apró dolgokat mérünk. Ha a fizikai állandókat a Planck-egységekben fejezzük ki, akkor mindegyik értékére egyet kapunk. Segítségével mérhetünk hosszt, időt, tömeget, töltést, de hőmérsékletet is, tehát ezt a kifejezést a filmben nem csak a nagyobb hatás elérése miatt alkalmazták.

Tudományos szempontból érdekes, hogy egy ekkora népszerűségnek örvendő mozifilm ennyi kvantummechanikai szakzsargont vonultat fel. Vannak olyan kifejezések, amelyeknek kétségkívül helye van a filmben, és az is elismerést érdemel, hogy az alkotók törekedtek az időutazás valóságos módon ábrázolására. Annak érdekében pedig, hogy a Bosszúállók megmentsék az univerzumot, kulcsfontosságú, hogy a feladat nagyságához méltó kifejezéseket használjanak.

Mustra