Különös élvezetet ad, amikor egy film nemcsak történetében, de látványában is lenyűgözi az embert. Sokszor nem is gondolnánk, milyen kemény munkával jön létre egy-egy látványterv, és hány száz ember munkája megvalósítani a megálmodott, elképzelt díszletet. Ez persze minden korszakban másként működött, hiszen manapság a filmesek inkább a zöld háttér előtti felvételből alkotnak grandiózus effekteket és káprázatos, megtévesztésig valósághű díszleteket, míg régen kétkezi munkával hozták létre a film látványát.
Türelmetlenség (1916)
Korának legdrágább filmje volt – az első igazi szuperprodukció −, de egyben legnagyobb bukása is. Évszázadokat átívelő szerelmi történet, három és fél órába sűrítve. A forgatások az inflációval is számolva körülbelül 47 millió dollárba kerültek, ami egy elképesztően hatalmas összeg volt. A Babilonban játszódó epizódban például egy 1600 méter hosszú és 70 méter magas (!) palotát építettek, a perzsa hadsereg bemutatásakor 16 ezer (!) statisztát mozgósítottak, a 60 ezer fős stábnak (!) pedig külön vasútvonalat és telefonrendszert építettek ki. Ma már persze mindezt századennyi emberrel megoldanák zöld háttérrel és effektekkel.
Ben-Hur (1959)
Az MGM stúdió a csőd szélén állt, a Ben-Hur elképesztő sikere (a gyártási költségek körülbelül tízszeresét hozta vissza) így aligha jöhetett volna jobbkor. A forgatásokra több mint 300 díszletet építettek, volt, amelyik egy éven keresztül készült. A híres fogatverseny arénáját például igazi kőből építették, teljes életnagyságban. A szintén ikonikus tengeri csatánál egy hatalmas medencét hoztak létre, amelynek vizét egy kémikus segítségével változtatták kékké. Persze aki sokáig a vízben maradt, annak ugyancsak kékké változott a bőre, így az MGM kénytelen volt a vegyészt addig alkalmazásban tartani, amíg a szín le nem kopott a színészekről. A klasszikus történelmi mozi így is megérte a fáradságot: minden idők egyik legmonumentálisabb filmje lett, 11 Oscar-díjjal, és a régi Hollywood legnagyobb zeneszerzője: a magyar származású Rózsa Miklós zenéjével.
James Bond: Csak kétszer élsz (1967)
Hiába volt már több mint 50 éve a mozikban, azóta is az egyik legnagyobb kedvenc, főgonoszunk, Blofeld elrejtett bázisa pedig kétségkívül a leglátványosabb díszlete a sorozatnak. A készítők valami különleges helyszínt kerestek a filmnek, mivel pedig Japán pedig telis-tele van kialudt vulkánokkal, a látványtervező Ken Adamben felmerült az ötlet, hogy mi lenne, ha egy ilyen belsejében lenne a hírhedt gonosz rejtekhelye. Az ötlet persze rendkívül drágának bizonyult, Adam félve is terjesztette ötletét a producerek elé. „Sosem fogom elfelejteni, ahogy Cubby Broccoli [a producerek egyike] megkérdezi, hogy mennyibe kerülne ez” – mesélte Adam. „Fogalmam sem volt. Aztán azt mondta:
Nos, egymillió dollár elég lenne?”
Így épült meg a 148 láb magas vulkánmásolat az angol Pinewood Studiosban egymillió dollárból – tehát pontosan annyiból, amennyibe az első Bond-film, a Dr. No összesen került.
Batman – A denevérember (1989)
Bár a 80-as években már viszonylag gyakori módszer volt a számítógépes technológia, még mindig nem volt annyira kiforrott, hogy a rendezők ne a hagyományos díszletet válasszák. Így volt ez a Tim Burton gótikus stílusában bemutatott Batmannel is. Gotham City egy utcáját például teljes életnagyságában, egy mérföldes hosszúságban építették meg. Ekkora díszletek egyes becslések szerint az 1963-as Kleopátra óta nem készültek: a Pinewood Studiosban a fent említett utcán kívül számtalan helyszínt húztak fel, mindez 400 embernek körülbelül fél évébe telt. Ennek ellenére a Batman díszlete messze nem volt a legdrágább, a látványtervező és Burton zsenijének hála rengeteg trükkfelvételt és makettet is alkalmaztak. A képek magukért beszélnek!
Waterworld – Vízivilág (1995)
A víz alatt játszódó sci-fi Kevin Costner igazi szerelemgyereke volt, mely ennek ellenére csúfos vereséget szenvedett. Kritikailag is, anyagilag is. A film elképesztő mennyiségű pénzt emésztett fel, a jegyeladások tekintetében viszont legalább ekkorát bukott. A futurisztikus, víz alatti világ rengeteg díszletet igényelt, a mozi így mintegy 175 millió dollárba került, ami még ma is rendkívül drágának számít, az inflációt nem is számolva! A csapatnak pedig szerencséje sem igen volt: a díszletet még egy hurrikán is lerombolta, Kevin Costner pedig majdnem megfulladt, mikor egy vihar felfordította hajóját. Nem csoda, hogy Joss Whedon, a forgatókönyvíró egyenesen pokolnak nevezte a film forgatását. Costner egyébként 22 millió dollárt áldozott saját vagyonából a filmre, majd ugyanebben az évben megalapította az Ocean Therapy Solution cégét, amely olyan berendezéseket fejleszt, amik elválasztják az olajat a víztől: 2010-ben 32 ilyen gépet ajándékozott különböző olajtársaságoknak.
Titanic (1997)
James Cameron megalomán elképzelései általában bejönnek, a legelső Terminátor kivételével mindegyik filmje rendkívül magas költségekkel járt, így a 11 Oscar-díjat nyert Titanic is. A filmben használt másolat, mely a forgatáson egy 17 millió gallon nagyságú medencében csücsült, csak 10 százalékkal volt kisebb a tragikus sorsú óceánjárónál.
A forgatásokra ugyanakkor csak a hajó egyik oldalát építették meg: a másik oldalon csupán a váz látszott, minden mást számítógéppel rekonstruáltak. A stúdiónak viszont még így is körülbelül 200 millió dollárba fájt a film költsége. James Cameron nagyon jól tudta, hogy erre rámehet mindene: ha bukik a film, azt nem éli túl. A sztori végét persze jól tudjuk, a film jegyeladási rekordot döntött, 2,1 milliárd dollárt hozott vissza, amit aztán csak Cameron következő filmje, az Avatar tudott megdönteni.
A Gyűrűk Ura-trilógia (2001–2003)
1999-ben egy kisebb hadsereg költözött Új-Zéland mesés tájaira. Egyetlen küldetésük volt: rekonstruálni Tolkien mesés Középföldéjét. Hobbitfalvát megalkotni önmagában is kihívás volt: egy évvel korábban már virágokat, bokrokat, fákat ültettek – a látványtervezők elképesztő pontossággal figyeltek a részletekre.
A Gandalfot játszó Ian McKellen minderről azt vallotta, egy szemernyit se emlékeztette őt a falu egy forgatási helyszínre. „Egy valóságos, nyitott falu volt, nődögélő növényekkel és virágokkal, éneklő madarakkal, rovarokkal.
Semmi sem volt műanyag vagy hamis. Különleges élmény volt belépni egy teljesen más világba.”
Persze Hobbitfalva messze nem az egyetlen hatalmas díszlet volt, amit Peter Jackson építtetett. Talán A Gyűrűk Ura már rendkívül nagy százalékban használta a számítógépes effekteket, ugyanakkor nagyon is törekedtek arra, hogy Hollywood régi korszakához hasonlóan a lehető legtöbb mindent megépítsenek, így Völgyzugoly és Minas Tirith is életnagyságú díszletet kapott. A Gyűrűk Ura trilógiája azóta is a legnagyobb filmes vállalkozásnak számít, elképesztő látványa pedig 15 évvel később sem tűnik elavultnak. Épp ellenkezőleg!
