A Reactions gyorstalpalója szkeptikusoknak is segíthet tisztázni, van-e értelme a gyakran cseppet öncélúnak tűnő levegőztetésnek és szagolgatásnak, és jó ötlet-e karácsonykor dekantáló üvegekkel elárasztani a rokonságot.
1. Valóban ennyit számít a borospoharak formája?
Sokan feltételezik, hogy csupán a borokkal menőző, de összességében dilettáns tömegek megvezetésére találták ki az üveggyártással foglalkozó cégek, hogy különböző borokhoz különböző formájú poharakra van szükség. Mandy Oser, egy New York-i sommelier szerint a poharak formája nagyban hozzájárul a jobb borok nyújtotta élményhez, a nagyobb poharak megfektetésével ugyanis megn övelhető a bor levegővel érintkező felülete, a poharak harangformája pedig segít felfogni és az orrhoz vezetni a bor aromáit, valamint a levegővel való érintkezés során meginduló oxidációnak is helyet biztosít. A pohár formája attól függ, mennyi helyre van szüksége az adott bornak ahhoz, hogy az aromái érvényesülni tudjanak.
2. Kavargatás, szürcsölés
Nagyjából ugyanazt a célt szolgálják ezek a kicsit ostobának, vagy egyenesen undorítónak tűnő technikák is: a levegővel való reakcióba lépés során több „íz” - valójában inkább illat - jut el az embertársai elítélő pillantásaival kevésbé foglalkozó borkedvelőkhöz.
3. De tényleg érzik azokat a furcsa illatokat?
A gyep, grapefruit, tölgy, 1973-as Porsche Carrera Rs és teve aromák rendkívüli hatását ecsetelő önjelölt borszakértők egy része biztos, hogy kamuzik, ez azonban nem változtat azon, hogy sok esetben valóban megtalálhatók azok a molekulák és vegyületek a borokban, amelyek a furcsábbnál furcsább élőlények, tárgyak és fogalmak összetevői közt is szerepelnek.
4. Öntögetés
A bor levegőztetése/dekantálása inkább a régi idők több kén-dioxidot használó borai esetében számított kihagyhatatlan lépésnek. A fertőtlenítő és tartósító hatású anyag használata egy kellemetlen, jellegzetes szaggal is együtt jár. A fogyasztás előtt levegőztető üvegekbe öntött borokból elpárolog a kén-dioxid, így megszabadulhatunk a rossz szagtól. Erre manapság annyira nem fontos figyelni, ugyanakkor a nehezebb, idősebb borokból kiváló, kesernyés ízt eredményező vegyületektől így is érdemes megszabadulni, bizonyos borok esetén tehát továbbra is van értelme a dekantálásnak.
5. Érdemes a drágább üveget beszerezni?
A drágább borok általában jobb minőségű szőlőből, aprólékosabban kidolgozott módszerekkel, és jobb hordók felhasználásával készülnek. E tekintetben ennek ellenére érdemes csak magunkra hallgatni: fogyassza mindenki azt, ami ízlik és jólesik neki.
6. Hőmérséklet
Nem is olyan könnyű megtalálni az ideális hőmérsékletet. A túl hideg fehérborok íztelennek tűnhetnek, a túl meleg vörösök intenzív íze pedig ledózerol és felülír bármit, ami az útjába kerül. A vörösborok esetén nagyjából a 15-18 °C a megcélzandó hőmérséklet, míg a fehérek esetén a 4-10 ˘C-os hőmérsékletre érdemes törekedni. A Reactions által felkeresett borszakértő úgy oldja meg a problémát, hogy a szobahőmérsékletű vöröset 15 percre a hűtőbe helyezi, míg az előre behűtött fehérbort ezzel párhuzamosan előveszi, és hagyja kicsit felmelegedni.
7. Húshoz vörös, halhoz fehérbor
Mandy szerint ez a szabály is egyre kevésbé tekinthető hasznosnak és érvényesnek, nem veszi ugyanis figyelembe a köretek és szószok sokszor legalább annyira fontos ízvilágát.
