A különböző divat- és szépségipari termékekért az állatok sokszor az életükkel fizetnek, de nincsenek jobb helyzetben azok sem, melyeket nem ölnek meg azonnal, viszont bizonyos időközönként tortúrának teszik ki. Ez történik az angóra nyulakkal is, melyeket Kínában pár évig tartanak fogva (aztán levágják őket), hogy 2-3 havonta, brutális módon leborotválják vagy kitépjék a szőrüket, hogy abból pulóvert készítsenek.
Közeleg a tél, ilyenkor meleg felső után kutatunk a boltban, vagy azt kérünk karácsonyra, de a Daily Mail posztja után azt mondtuk, mindennek van határa. Maradnánk a kasmírnál, a merinói gyapjúnál vagy a mohernél, miután a PETA felvételeket készített arról, hogy készül a kínai angóra: a tenyésztett és fogva tartott nyulakról éberen, kifeszítve borotválják vagy tépik le a szőrt. Az ázsiai ország egyébként a világ készletének 90%-át állítja elő, nem csoda tehát, hogy sokszor elképzelhetetlen körülmények között, futószalagszerűen, mindenféle odafigyelés nélkül folynak a feldolgozások.
Mit látott a PETA?
A PETA 10 farmon járt, ebből öt esetben tapasztalt brutalitást, például, hogy élve tépték le a szőrt a kifeszített, magatehetetlen állatokról. A szervezet a telepeket nem nevezte meg, viszont videót készített az ott látottakról, egyúttal mindenkit felkér, hogy bojkottálja az angóra termékek vásárlását.
Az egyik eljárás szerint a nyulakat a nők egy fából készült deszkára fektetik (vagy kikötözik) és kézzel, esetleg szerszámokkal tőből kirántják a szőrüket egészen addig, amíg ki nem látszik a rózsaszín bőrük. Egy másik folyamatban a férfiak a két-két lábuknál fogva kifeszítik őket és ollóval vagy borotvával, különösebb óvatosság nélkül leborotválják őket. Milyen okai vannak ennek a kegyetlenségnek? Kizárólag gazdasági.
Tetszik önnek a Dívány Tejben-Vajban blogja?
Keressen bennünket a Facebookon, így nem marad le egy érdekes posztunkról sem!
Mennyi az annyi?
Az angóra kilónkénti ára 7600 és 9600 forint között mozog, így inkább ne gondoljon bele abba, hogy a pehelykönnyű szőrből mekkora mennyiség ad ki 1000 grammot. Mivel minél hosszabb a szőr, annál többet ér (ennek az összegnek akár a dupláját), ezért folyamodnak sok farmon a tépéshez a nyírással szemben. Mivel mennyiségalapú a fizetség, ezért van az, hogy nem fordítanak sok időt egy-egy állatra.
Angol tenyésztők elmondták a Daily Mailnek, hogy egy fájdalommentes szőrtelenítés akár két hétig is eltarthat, ezzel szemben nézze meg a lenti videót, melyen látszik, hogy keleten percekbe telik csak ez a folyamat. A kínzás háromhavonta ismétlődik kettő-öt éven keresztül, melynek végén a nyulak torkát elvágják, húsukat pedig eladják a piacon. Egyébként van olyan periódus az angóranyúl életében, amikor amúgy is hullajtaná szőrét, és egy növényi táplálékkiegészítővel fájdalomentessé tehető a szőr kitépése, a nyugati tenyészetekben ekkor és így tépik a nyulak szőrét, ha nem borotválják. Ezt a periódust persze ki kell várni, a nővényi kivonatot be kell szerezni.
Megszólal egy külföldi szakértő
Angol nyúltenyésztő is nyilatkozott a Daily Mailnek, aki elmondta, hogy egyszerűen nem tudják felvenni a versenyt a kínai piaccal. A második világháború az iparnak ezen része teljesen csődbe ment, csak pár tenyésztő maradt és ők is sajnos inkább hobbiból foglalkoznak ezzel, mert megélni nagyon nehéz belőle.
Egy 64 fontos (~ 22 000 forintos) angóra pulóver 8 fontos (2700 forintos) fonalból készül, ezt az irreális profitot pedig jogosan nem nézik jó szemmel egyrészt a versenyhivatalok, másrészt a tenyésztők sem. Sajnos Kínában nem született még jogszabály, amely az állattartást szabályozná, így ennek hiányában mindenki kénytelen "nyelni". Jó hír azonban, hogy a Nagy Britanniában eladott angóra nagy része az országból származik. A magazin több céget is felkeresett (közöttük volt a H&M és a TopShop), egyedül a Marks&Spencer vallotta be, hogy Kínából importálja a pulóvereihez szükséges angórát.
Figyelem! A lenti videó megrázó, csak akkor kattintson, ha jók az idegei!
Magyar angóra?
A Daily Mail cikke szerint különböző farmokon 50 millió nyúl él, melyekről 4000 tonna szőrmét távolítanak el. Habár ennek 90 százalékát Kínában állítják elő, a maradék 10 százalék javarészt Argentínából, Chiléből, Csehországból és Magyarországról származik.
Bár a 80-as években igazi angóra-nagyhatalom volt Magyarország eszerint az írás szerint, hazai angóratartókat egyelőre nem találtunk, egy kormányrendeletet viszont igen, mely szerint (7. oldal alja) itthon angóranyulat a húsáért tartanak, a szőre csak másodlagos fontosságú. Az általunk megkérdezett, neve elhallgatását kérő szakember is azt támasztotta alá, amit sejtettünk: Magyarországon évekig egyáltalán nem volt angóragyapjú-termelés, és ha most van is, az se jelentős, az alábbi videón látott módszer pedig sose fordulhatna/fordulhatott elő Európában.
Ebből a szempontból úgy tűnik, hátradőlhetünk, Magyarországon nem kínoznak a szőréért nyulat: azonban érdemes megnézni a karácsonyra kinézett, puha kötött pulóver címkéjét, van-e benne angóraszál és ha igen, honnan származik... Mert ha Kínából, akkor csak akkor vásárolja meg a terméket, ha megnézte fenti videót és ön szerint rendben vannak az ott látottak. A H&M például annyira rosszul lett a felvételtől, hogy szóvivőjük, Camilla Emilsson Falk bejelentette: amíg meg nem győződnek róla, hogy előírásaiknak megfelelően folyik-e a nyulak tartása, addig nem gyártanak több angóra terméket, de a már boltokban lévő készletet nem vonják vissza – írja az Index.
UPDATE: A C&A és a Lindex is felfüggeszti megrendeléseit, és nem használ ruháihoz angórát, amíg nem ellenőrzik az állításokat és beszállítóikat – írja a Focus.de.
