Amikor már három napja esik, és muszáj a tócsák között ugrálva kimenni az utcára, minden gumicsizma megszépül. De mégis hogy került az istállóból az utcára?
Az első pár, teljesen leegyszerűsített magas szárú csizmát Wellington grófja tervezte a 19. század elején, akkor még bőrből. Az első gumi wellingtonokat 1856-ban, Skóciában készítette az amerikai Henry Lee Norris, aki nagyon hitt az esős skót klímában.
A wellingtont a Chanel vezette be az utcai divatba 1994-ben, amikor bemutattak egy pár feketét, rajta az összekapcsolódó C betűs logóval. A képen az aktuális Chanel gumicsizma látható, a jellegzetes kaméliákkal díszítve.
A wellington elsősorban magas szárú, lovaglócsizmára hasonlít, és követi a vádli vonalát, a szár végénél általában csatt díszíti. Akár gumiból is szép ruhadarab. A lábszárközépig érő, kis ganézó, nejlonzacskó vastagságú csizmák nem wellingtonok, virágokkal megnyomva és fehérneműboltban vásárolva sem, csupán gumicsizmák. Wellingtont is lehet olcsón kapni, érdemes inkább ezeket keresni, ugyanolyan praktikus, de legalább nem reménytelenül idétlen. Nekem ezek a vadász stílusúak tetszenek a legjobban, ezekben van anyag.
Ön miben jár zuhogó esőben?
