Ügyféllel kerestünk virágos anyagot, amikor nagy szerelembe estem. A gyerekszobámban egy lilásbordó-fekete-törtfehér torontáli szőnyeg volt a padlón, geometrikus mintái örökre beégtek. Az anyagboltban pedig ott volt a polcon valami hasonló, de szép súlyos hernyóselyemből. Levettem, kicsit illegettem benne magam, az egész üzlet és az ügyfél is rábeszélt.
- Jaj, hát nem látom magam ebben felszállni a négyeshatosra.
- Az mindegy, cipőd van hozzá?
- Van, az se az a kimondottan BKV-kompatibilis modell...
- Nem is jársz BKV-val.
- Nem, mert bringával járok...
1-vállpánt nélküli maxi 2-beejtett nyakú
3-poncsó, derékon övvel 4- vállpánt nélküli ruha
Melyiket választanák?
A minta csak keresztbe forgatva működik, hosszában csíkosan nagyon béna, elpusztul, nem szeretném agyonszabatni se, és ezzel szétszedni a motívumokat. Egyetlen övem van, egy szegecses, a képeken ezzel próbáltam magamon tartani az anyagot, de lehet, hogy megmarad a ruhához is, amit egyelőre gőzöm sincs hova veszek fel, de majd simán egy szerda reggel, aztán annyi. A képeken látható, pofonegyszerű, klasszikus fazonokból önök melyiket választanák ehhez az anyaghoz? Én már választottam, de kiváncsi vagyok.
A kifordított kesztyű
Ruhát nem így kell tervezni, ez a móka nem az volt. Egy tisztességesen végigvitt tervezési folyamat végső fázisa a koncepciónak megfelelő alapanyag megkeresése, kiválasztása, sőt, legyártatása. Az első lépés a mit akarok mondani a kollekciómmal kérdés, aki ezt kihagyja, nem tervezi, csak gyártja a ruhát, bánjunk óvatosan a ruhatervező kifejezéssel.
De saját magának mindenki olyan zsákot tákol, amilyet tetszik, próbálják ki bátran!
