Aki látta Az ördög Pradát visel című filmet, vagy a Betty, a csúnya lány sorozat egy részét, az tisztában van azzal, hogy aki a divatszakmában dolgozik, annak néha a legmegalázóbb és legbizarrabb feladatokat is teljesítenie kell.
Aki látta Az ördög Pradát visel című filmet, vagy a Betty, a csúnya lány sorozat egy részét, az tisztában van azzal, hogy aki a divatszakmában dolgozik, annak néha a legmegalázóbb és legbizarrabb feladatokat is teljesítenie kell. Már ha nem akarja, hogy a főnöke a Jimmy Choo cipőbe bújtatott lábával penderítse ki a trendi irodájából. A The Indepedent című lap egyik szerzőjének barátja mindezt személyesen tapasztalta meg. Egyszer például az a szerencse érte, hogy rábízták Karl Lagerfeld kedvenc 2B-s ceruzáját. Ezen felbuzdulva a cikk írója összegyűjtötte az öt legfurcsább munkát, amit a szakma nagykutyái bíznak az alkalmazottakra.
Az egyik 1947-ben alapított párizsi divatháznál dolgozik egy 75 éves hölgy, aki kézzel készít fonatokat, zsinórokat és szegélyeket a kabátokhoz, táskákhoz és övekhez. Ez a szakma valószínűleg a múlté lesz, ha az idős hölgy jobblétre szenderül, ugyanis eddig senkinek nem sikerült eltanulnia tőle a különleges technikát.
A világ legkeresettebb divatfotósai meglehetősen nagy stábbal dolgoznak. A slepp egyik tagjának például csak az a feladata, hogy egy beállításról, egy pózról, egy képről megállapítsa, vajon elég szexinek találják-e majd a női fogyasztók. Bár nyilvánvalónak tűnik, hogy ezt a feladatkört egy hölgy látja el, a művészek néha sokkal jobban megbíznak az erősebbik nem egy képviselőjének ítélőképességében. Gondoljunk csak bele, a leghíresebb séfek, fodrászok és divattervezők döntő többsége bizony férfi.
Manapság semmi különös nincs abban, ha valaki egy, vagy akár két márkás mp3-lejátszó boldog és büszke tulajdonosa. Természetesen a divatszakma fenegyerekei nem érik be ilyen szerény mennyiségű iPod-dal, nekik egy egész kollekcióra van szükségük. Az egyik divattervezőnek a híresztelések szerint száz ilyen lejátszója van. Így talán nem is csoda, hogy egy külön ember felügyel a rengeteg kütyüre, illetve az azokra feltöltött tartalmakra.
A szakma talán egyetlen jeles képviselője sem venne a tervezési fázison kívül egy olyan divatjamúlt eszközt a kezébe, mint a ceruza, a toll, vagy a jegyzettömb. Bár nemrég olyan fantasztikus találmányok lepték el a műszaki boltok polcait, mint a kézi számítógépek, vagy az okos telefonok, egy igazi főnök számára nincs nagyobb öröm, mint amikor az alkalmazottjának lediktálhatja csodálatosabbnál csodálatosabb ötleteit, amit természetesen a jegyzetelő stilisztikailag és helyesírásilag kicsit fogyaszthatóbbá tesz. Vagyis nem árt elvégezni egy gyors- és gépírótanfolyamot, mielőtt arra adjuk a fejünket, hogy egy divatguru asszisztensei leszünk.
Miután A Tervező és segédei kemény munkával megalkotják a következő kollekciót, nem várhatjuk el tőlük, hogy azon ötleteljenek, vajon milyen nevet is adjanak gyermekeiknek. Mivel egy rossz név akár a bukást is jelentheti, ezért egy verbálisan kellőképp fejlett embert bíznak meg azzal, hogy találjon ki egy-egy nevet a kollekciónak, illetve a különböző öltözékeknek, ruhadaraboknak. Egy jól csengő kifejezés ugyanis biztosan hozzátesz pár száz dollárt a ruhaköltemény amúgy is borsos árához.
