A belső levegőkeringetés gombja hasznos lehet dugóban vagy nagy melegben, de ha túl sokáig bekapcsolva marad, romolhat az utastér levegője.
Ilyenkor nőhet a szén-dioxid-szint, a sofőr pedig fáradtabbnak, tompábbnak érezheti magát, ami vezetés közben komoly kockázatot jelenthet. A veszélyre a Blikk Rúzs is felhívta a figyelmet.
Nem mindegy, meddig kapcsolod be a levegőkeringetést
Szinte minden autóban megtalálható az a gomb, amellyel lezárható a külső levegő beáramlása. Sokan használják városi araszolásnál, amikor nem szeretnék, hogy kipufogógáz vagy kellemetlen szag jusson az utastérbe. Nyáron is praktikusnak tűnhet, hiszen a klíma gyorsabban hűti le a már bent lévő levegőt, mint a folyamatosan beáramló meleget.
A gond nem azzal van, ha valaki rövid ideig bekapcsolja a belső keringetést. A kockázat akkor nő, ha a funkció hosszabb úton is folyamatosan működik. Ilyenkor az autó utasterében egyre kevesebb friss levegő cserélődik, miközben az utasok kilégzése miatt emelkedhet a szén-dioxid mennyisége. Ezt a vezető nem feltétlenül veszi észre azonnal, a hatása viszont megjelenhet.
A romló levegőminőség álmosságot, ásítozást, fejfájást vagy koncentrációvesztést okozhat.
A sofőr így lassabban reagálhat, nehezebben tartja fenn a figyelmét, és ez különösen autópályán vagy hosszabb országúti szakaszon válhat veszélyessé. Ha többen ülnek az autóban, a levegő gyorsabban elhasználódhat, ezért a probléma még hamarabb jelentkezhet.
A belső keringetés tehát nem ellenség, csak nem való állandó használatra. Dugóban, alagútban, poros úton vagy rövid ideig tartó intenzív hűtésnél jó szolgálatot tehet, de hosszabb utazásnál időről időre érdemes kikapcsolni. Így friss levegő jut az utastérbe, ami segíthet éberebbnek maradni.
Ha vezetés közben indokolatlan fáradtságot vagy tompaságot érzel, nem biztos, hogy csak a kevés alvás vagy a hosszú út áll a háttérben.
Kapcsolódó cikkünkben arról olvashatsz, miért fontos az autó klímáját rendszeresen tisztíttatani, fertőtleníteni.
