Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ jelentése szerint a magyar csapvíz alapvetően jó minőségű, bizonyos helyeken az arzén, a klorát vagy az ólom okoz problémát.
A csapból vagy ásványvizes üvegből töltsük meg inkább a poharunkat? Sokakat foglalkoztat ez a kérdés, ám a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) 2022-ről szóló jelentése alapján nyugodtan választhatjuk a csapvizet. Kivéve néhány településen.
Honnan jön a csapvíz?
De először is nézzük meg, honnak érkezik a víz a konyhánkba, fürdőszobánkba. Szerencsére ez már szinte mindenhol vezetékes vízen keresztül történik: Magyarország lakosságának 99,7 százaléka számára elérhető a közüzemi vízellátás. Az egyes megyék között persze azért vannak különbségek, 87,3 százalékkal Bács-Kiskun megyében a legalacsonyabb az ellátottság, Budapesten és 7 másik megyében közel 100 százalékos. Hozzávetőlegesen 200 ezer ember vízellátása ismeretlen, ők minden valószínűség szerint saját kútjaikból látják el magukat.
A víz legnagyobb része vagy felszín alatti vízből származik (50% réteg- vagy talajvízből, 31% parti szűrésű kutakból), felszíni vizet csak nagyon kevés helyen (7%) használnak.
Remek a csapvíz, de azért lehetne jobb is
Noha 2022-ben leterheltség vagy kapacitáshiány miatt nem mindenhol végezték el az ellenőrzéseket (Veszprém megyében például csak az esetek 25%-ában), az azért kitűnik az adatokból, hogy a közvíz minősége országos átlagban nagyon jó, hiszen az ellenőrzések 99-100 százalékban megfelelő eredményt hoztak. Egyes helyeken ugyanakkor azért vannak problémák.
Arzén a mélyből
Az egyik legnagyobb kockázatot az arzén okozta a vízmintákban. Ez az anyag tipikusan a talaj mélyebb víztartó rétegeiben fordul elő, és onnan kerül az ivóvízbe. Komoly veszélyt azonban az érintett településeken sem jelent, hiszen a határérték több százszorosát kellene elfogyasztani ahhoz, hogy súlyos tünetek, gyomortáji fájdalom, hányás, hasmenés jelentkezzenek. De azért fontos eltüntetni a vezetékes vízből, hiszen évtizedeken át tartó bevitele kis koncentrációban is hozzájárulhat a daganatos betegségek kialakulásához. Az arzén a bórhoz, a fluoridhoz és az ammóniumhoz hasonlóan geológiai eredetű szennyeződés. 2022-ben
11 olyan település volt, ahol ezekből az anyagokból a határérték feletti koncentrációt találtak a csapvízben,
ezek közül 9 településen az arzéntartalom volt túl magas. Az arzénnal érintett települések mindegyike Csongrád-Csanád vármegyében található (Ferencszállás, Földeák, Kiszombor, Klárafalva, Makó, Makó-Rákos, Maroslele, Óföldeák, Székkutas). Az elmúlt 10 évben egyébként sokat javult ebből a szempontból a helyzet, hiszen a 2010-es évek elején még 400 településen találtak túl sokat ezekből az anyagokból.
A nagyvárosok gondja az ólom
Sajnos a vízvezeték-hálózat sok helyen nagyon régi, így gyakori, hogy ólomcsöveken keresztül jut el otthonunkba a víz. Ezekből a csövekből viszont nehézfémek – leginkább az ólom – juthatnak a vízbe. Ennek köszönhető, hogy az NNGYK adatai szerint
körülbelül 746 ezer embert érint a víz magas ólomtartalma, ami különösen veszélyes a terhes anyákra, magzatokra, csecsemőkre és kisgyerekekre.
Leginkább az épületeken belüli csövekről van szó, hiszen a gerinchálózatokban már lecserélték az ólomcsöveket, a bekötővezetékek cseréje pedig folyamatosan zajlik. Budapesten például a belső kerületek a legérintettebbek.
A tisztítás mellékterméke
Egy másik problémás anyag a klorát. Ez az anyag a víz tisztítása, „klórozása” során, az alkalmazott hipóoldattal jut a vízbe. Az oldatban található hipokloritionok a nem mozgó vízben kloráttá bomlanak, a folyamatot a fény és a magas hőmérséklet elősegíti. Ezzel kapcsolatban sok dolga lesz még a vízműveknek, hiszen
a 0,25 mg/l-es klorát határértéket a víz a szolgáltatók közel 52 százalékánál meghaladta.
A probléma ugyanakkor függ az alkalmazott fertőtlenítőszertől is. Ahol hipót használnak, ott 85 százalékban lépték túl a határértéket, ahol viszont klórgáz oxidálószert, ott csak 7 százalékban.
Csapvíz vagy palackos ásványvíz?
Azt már tudjuk, hogy jó minőségű a csapvíz, no de melyiket érdemes inni? Az biztos, hogy a csapvíz sokkal, de sokkal olcsóbb az ásványvíznél. Ízben nincs lényegi különbség közöttük: vaktesztek során az emberek túlnyomó része nem tud különbséget tenni. Kivéve, ha valaki csak az ízesített vizet szereti. Egy-egy helyen a csapíz minőségével kapcsolatban merülhetnek fel kétségek, a palackos vízben ugyanakkor bizonyítottan mikroműanyagok találhatók. Egy kutatás 259 palack 93%-ában talált ilyen egészségkárosító anyagot. Ami az ásványvizek mellett szólhat, az a bennük található, a szervezet számára fontos ásványi és egyéb anyagok. A környezetre gyakorolt káros hatásban egyértelműen a csapvíz nyer, hiszen sokkal kisebb terhet ró Földünkre. Szóval mi mindenképp a csapvízre szavazunk.
Jó a víz, de hol van?
Bár megnyugtató, hogy a vezetékes víz a legtöbb helyen kiváló minőségű, ugyanakkor nem sok örömet jelent, ha semmi sem jön a csapból. A tavalyi forró, aszályos nyáron sok helyen korlátozni kellett a vízhasználatot. Július első hetében például ezrek maradtak víz nélkül Solymáron, de a vízközműhálózatról tilos volt a tömlős locsolás, az autómosás, a medencetöltés vagy az automata öntözőrendszer működtetése Szentendrén, Pomázon, Budakalászon és Pilisborosjenőn is. Leginkább felkapott agglomerációs településeket érintett ez a probléma, ezeken a helyeken ugyanis az elmúlt 30 évben nem tartott lépést a vízvezetékrendszer a lakosságszám bővülésével. A rendszer elöregedése miatt sok helyen egyre szaporodnak a csőtörések is. Ivóvíz nélkül jellemzően ezeken a településeken sem maradtak az emberek, ám a globális felmelegedés hatására a nyári forróságnak csak a növekedésére lehet számítani, úgyhogy ez a megoldatlan probléma várhatóan még jelentkezni fog a jövőben is.
Ha kíváncsi vagy, a legfrissebb kutatások szerint mennyi vizet kell meginni egy nap, kattints ide!
