Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Valószínűleg te is találkoztál már egyedi matricás almával, de banánnal mindenképp. Mezei vásárló számára ezek tűnhetnek pusztán dísznek, hiszen ránézésre nem túl beszédesek. Ráadásul van, hogy még bosszankodunk is miattuk, hiszen némelyiket nem is olyan könnyű letakarítani a gyümölcsökről. De akkor miért teszik rá?
Price look-up, röviden PLU – ez a nevük azoknak a matricáknak, amelyeknek igencsak fontos a szerepük a csomagolástól a szállításon át az élelmiszerboltokban történő értékesítésig, az egész ellátási láncban. És bármilyen furcsa, még a fogyasztók számára is hasznosak lehetnek, csak tudni kell dekódolni a matricán szereplő számokat.
Miért kell a PLU?
A PLU-számokat a Nemzetközi Termelési Szabványok Szövetségének, egy globális iparági csoportnak köszönhetjük, ez szabályozza és rendeli hozzá a kódokat az egyes termékekhez. Noha némelyik után sokat kell dörzsölni a ragacsot, nem azért matricázzák fel a gyümölcsöket, hogy felidegesítsék a vásárlókat.
A számokra azért van szükség, mert ez alapján azonosíthatók be a kereskedelmi forgalomba kerülő termékek, de ezek segítségével lehet nyomon követni a készletet is, és ha ezek nincsenek, sehogy vagy legalábbis nehezen lehetne megkülönböztetni a fajtákat és a származási országokat.
Az eredet- és tételkóddal ellátott termékek egyben élelmiszer-biztonsági eszközök is, így termékvisszahívás esetén is kitűnő mankót jelentenek.
Segítség a pénztárosoknak is
Amikor többtonnányi gyümölccsel és zöldséggel gurul be egy teherautó az élelmiszerüzlet udvarára, a PLU-számok alapján pontosan lehet tudni, hogy a termékek milyen fajtájúak, mennyibe kerülnek, és honnan származnak.
No és a pénztárosoknak meg az önkiszolgáló kasszáknak is segítséget nyújtanak, hiszen az adott gyümölcshöz vagy zöldséghez rendelt matricán lévő szám alapján pontosan azonosítják a tételeket.
Vegyük például az almát! Egy élelmiszerboltban megannyi piros alma kapható, legyen az Granny Smith, Fuji vagy éppen Gala. Ember legyen a talpán, aki e fajtákat első blikkre meg tudja különböztetni. De a számok segítenek!
Azt is tudni, melyik a bio
Említettük azt a bizonyos dekódolást arra az esetre, ha te is szeretnél tisztában lenni a számokban rejlő információkkal. Hasznos tudni, hogy a számjegyeket nem véletlenszerűen nyomják a termékre, hanem nagyon is tudatosan.
„A PLU-k négy- vagy ötjegyűek. A négy számjegyű azt jelenti, hogy a terméket hagyományosan termesztik, a 9-es számmal kezdődő, ötjegyű PLU-k pedig minősített bioterméket jelölnek” – mondta Jeff Salchenberg termékprogram- és kategóriamenedzser.
A 8-as számmal kezdődő ötjegyű kódokat egykor a genetikailag módosított, GMO-termékekre szánták, de a kiskereskedelemben sosem használták, mert kevés termelő döntött úgy, hogy önkéntesen címkézi ezeket.
Nincs minden terméken
Ha alaposan szemügyre vesszük a zöldség- és gyümölcskínálatot, szembeötlik, hogy nincs mindegyiken matrica. Ennek az a magyarázata, hogy a csomagolás helyétől és módjától függ, hogy kap-e számot az adott termék, sőt, a termék mérete is befolyásolja, hogy lesz-e saját PLU-ja.
A zacskós vagy dobozos termékeken nem is érdemes keresnünk matricát, mert másként árulják, és általában saját vonalkóddal is rendelkezik.
Nem mérgező, de azért ne együk meg!
Noha közvetlenül a gyümölcsökre és zöldségekre ragasztják, nem azt jelenti, hogy a PLU-matricát emberi fogyasztásra szánják. A szakértők állítják, hogy abból nincs gond, ha evés közben véletlenül lecsúszik.
Bár Jeff Salchenberg szerint a matricák önmagukban nem mérgezőek, és az a ragasztó sem, amellyel a termékre tapasztják az apró címkét, mégis azt tanácsolja, inkább vegyük le, és fogyasztás előtt öblítsük le a gyümölcsöt.
A szakember hozzátette: az eltávolított matricákat szemetesbe dobjuk, és ne a házi komposztba, biológiailag ugyanis nem lebomlók.
