Végre nyitva a két nagy magyar síterep: ezt kell tudnod a hazai viszonyokról

Olvasási idő kb. 4 perc

Akik Magyarország területén képzelték el idén a síelést, azoknak nem tartogatott túl sok jót eddig a szezon. Mátraszentistván után azonban ma Eplény is újra megnyitotta kapuit: erre számíts a magyar terepeken.

Nagyon úgy néz ki, hogy az idei hazai síszezon a globális felmelegedés jegyében egy új éra kezdetét jelöli ki: 

a kevés hideg, havas nap miatt eddig alig adódott lehetőségünk arra, hogy gyakorolhassuk ezt a sportot az ország határain belül,

holott egyes esetekben ez tűnhet kézenfekvőbb megoldásnak. Útiköltség és szállásdíj: ez a két nagy tétel teszi igazán drágává azt, ha valaki külföldre indul síelni. Felszerelésre és síbelépőre természetesen itthon is szükség van, viszont legalább kevesebb üzemanyaggal juthatunk el a kinézett síterepre, és akár egynapos kiruccanás keretében is élvezhetjük a havat. Nézzük, mi vár azokra, akik ezt a lehetőséget választják idén – ha éppen elég hideg és hó is van.

A síelés itthon is sokba kerülhet

A nagy síterepekétől ugyan valamelyest elmarad a két legismertebb és legnagyobb hazai sípálya árában, ugyanakkor mélyen a zsebedbe kell nyúlnod, ha Mátraszentistvánba vagy Eplénybe mennél csúszni. 

Az emelkedő energiaárak nagymértékben csapódnak le a sípályákon, ahol nemcsak a felvonókat kell üzemeltetni és a melegedésre kell helyet biztosítani, de a hóágyúzás is jelentős szerephez jut,

hiszen nincsenek elég magas hegyeink ahhoz, hogy a természetes hóellátásra alapozhassunk.

A Sípark Mátraszentistván az idei főszezonban, március 15-ig hétköznapokon 12 500, hétvégéken 13 500 forintos jegyárakkal működik: akik ezt maximálisan kihasználják, azok hét órát tölthetnek a síterepen. Ez 14 év alattiak számára 9000, hétköznap 8500 forintra módosul, a 22 év alatti diákok pedig 11 ezer, illetve hétköznap 10 ezer forintért csúszhatnak.

A síelés Magyarországon is nagy élmény lehet
Fotó: Arnold Media / Getty Images Hungary

Eplényben a mátrainál hosszabb, 10 órás a nyitvatartás, de még így is valamivel mérsékeltebb az ár annak, aki felvonóindítástól zárásig csúszna. A kétlépcsős áremelés második szakasza a friss újranyitással lépett életbe, jelenleg kétféle árképzéssel működik a terep – egy, illetve több pálya nyitvatartása esetén eltérnek a jegyárak. Több pálya nyitvatartása esetén az egész napra érvényes maxijeggyel 16 200 forintért sportolhatnak péntektől vasárnapig, hétfőtől csütörtökig pedig 15 000 forintért. Gyerekeknek 10 500, illetve csütörtökig 11 300 forintba kerül ugyanez, a diákok pedig 13 700, hét közben 12 700 forintos jegyet válthatnak.

Idézőjel ikon

Ha csak azt nézzük, hol mennyiért lehet hét órán át síelni, azt látjuk, hogy az árak összeérnek,

hiszen 12 600 forint a hétórás jegyár még péntektől vasárnapig felnőtteknek. Egypályás nyitvatartásnál nem lesz sokkal olcsóbb a belépő: kevesebb mint 2000 forint a különbség ilyenkor a többpályás árhoz képest.

Vannak kisebb magyarországi pályák is

Akinek ez már túlzás, az szerencsére kisebb síterepek közül is válogathat – abban az esetben, ha havazik, ugyanis ezek a terepek csak ilyenkor nyitnak meg, jelenleg egyikük sem üzemel. Bánkúton szintén hétórás a nyitvatartás – igaz, amennyiben az időjárás ezt engedi, megtoldhatják azt fél vagy órával. A napijegy 9500, a gyerekjegy 6000, a diákjegy 7500 forint itt.

Pécsett a Misina pályán felnőttek 2500, diákok 1500 forintért sportolhatnak, Sátoraljaújhelyen pedig felnőtteknek 5990, diákoknak 5490, 6–14 éves gyerekeknek 4490 forint a jegyár hétvégén, hét közben ez 5490, 4990 és 3990 forintra módosul. Kékestetőn hétvégén 7000, hétköznap 6000 forint a felnőttbérlet, a gyerekek pedig 6000, illetve 5000 forintért síelhetnek.

A visegrádi Nagyvillám sípálya még nem tette közzé idei árait, mivel nem tudott megnyitni az enyhe időjárás miatt, de január 29-én itt is meg tudták kezdeni ehhez az előkészületeket. A Nagy Hideg-hegy hóban bővelkedik, de pályái több éve magukra hagyottak.

Az alpesi fíling nélkül is érdemes síelni indulni
Fotó: Adie Bush / Getty Images Hungary

Erre számíts, ha itthon síelsz

Persze a kisebb síterepek kevesebb csúszási lehetőséget is rejtenek – így fest a pályaszám a nagyobb, illetve a kisebb terepeken (a síelhető pályahossz nem a jelenleg aktuálisan besíelhető mennyiséget jelenti, hanem a maximumot):

  • Mátraszentistván: 10 sípálya, 9 felvonó, 4,3 km síelhető
  • Eplény: 11 pálya, 3 tanulópálya, 8 felvonó, 7,9 km síelhető
  • Kékestető: 10 pálya, 5 felvonó, 3 km síelhető
  • Bánkút: 8 pálya, 7 felvonó, 3,3 km síelhető
  • Pécs: 2 pálya, 1 felvonó, 1 km síelhető
  • Sátoraljaújhely: 2 pálya, 5 felvonó, 2 km síelhető
  • Visegrád: 4 pálya, 7 felvonó, 1,7 km síelhető
  • (Nagy Hideg-hegy: 4 pálya, 4 felvonó, 4 km síelhető).

A fentiektől jelenleg nagyban eltér a mostani kínálat a hószegény tél miatt.

Idézőjel ikon

Eplényben január 30-án nyitáskor 2,4 kilométer állt a síelők rendelkezésére,

Mátraszentistván nem közölt pontos pályahosszt, de négy kék és egy piros pályával indították a napot. 

A felkészülést se hagyd ki

A pályák száma ugyanakkor egy dolog, a hosszuk már más lapra tartozik: a drágább, nagyobb sípályák általában több csúszási lehetőséget és nagyobb tömeget is rejtenek, így ezt is érdemes figyelembe venni akkor, ha hazai síterepek közt válogatunk.

A kisebbek hó esetén azoknak is lehetőséget nyújthatnak arra, hogy belekóstoljanak ebbe a sportba, akiknek idén a külföld elérhetetlen cél:

bármennyi rutinnal is indulj azonban neki akár hazai, akár külföldi pályáknak, fontos arra is figyelni, hogy a ritkán síelő magyaroknak érdemes nagyobb odafigyeléssel belevágni ebbe a nagyszerű sportba.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?