Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A csirkemellen látatható csíkok nem túl bizalomgerjesztőek. A kérdés már csak az, hogy veszélyesek-e?
A csirkemell továbbra is az egyik legnépszerűbb húsféle Magyarországon, ami nem is meglepő, hiszen magas fehérjetartalmához alacsony zsírtartalom párosul, kiterjed rá a hatósági ár, és megszámlálhatatlan elkészítési módja ismert. Ha te is szívesen fogyasztod, akkor azonban feltűnhetett, hogy sokszor fehér csíkok láthatók rajta. Mik lehetnek ezek?
Ezért vannak fehér csíkok a csirkemellen
A csirkemell felszínét borító fehér csíkok általában csak inak, amelyek rostos kötőszövetből állnak, és az izmok tapadását hivatottak biztosítani a csontokhoz. A jó hír, hogy fogyasztásuk teljesen veszélytelen, ám főzés közben kissé megkeményedhetnek, vagy gumiszerű állagot kaphatnak, ezért a hús előkészítése során ajánlott eltávolítani őket.
Az inak kivágásához egy éles szakácskést érdemes használnod, de létezik néhány alternatív, trükkös megközelítés is. Egy raerae738 néven futó TikTok-felhasználó például bemutatta, hogy a villa fogai közé helyezett inat egyszerűen ki lehet húzni a húsból.
Egyre zsírosabbak a csirkék
A Compassion in World Farming nevű állatvédő szervezet úgy gondolja, jó oka van annak, hogy egyre gyakrabban lehet találkozni a csirkemellen fehér csíkokkal. Ez szerintük a megváltozott állattartási körülményekre vezethető vissza. Jelentős különbség figyelhető meg ugyanis a tanyasi, szabadtartású csirke, illetve a jóval olcsóbb, ipari tartású csirke húsa között.
A csoport tagjai a csirkemellen található fehér csíkokat izom-rendellenességnek tartják.
A deformitásról korábban egy olasz szaklap is írt egy 2013-as tanulmányra hivatkozva, miszerint a csirkemellen párhuzamosan futó csíkok a nagyobb zsírtartalom és az alacsonyabb fehérjetartalom kombinációjára utalnak, ami a forgalomban lévő csirkehús 96 százalékát érintheti.
A génmódosítás kizárható
Bár felmerülhet a génmódosítás gyanúja is, tudni kell, hogy Magyarországon a GMO-mentes mezőgazdaság fenntartása alaptörvénybe van foglalva. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a Klímapolitikai Intézet elemzése szerint „a haszonállatok takarmánya érkezhet olyan országból, ahol GMO-növények termesztése zajlik, így egy Magyarországon tenyésztett csirke, sertés vagy marha is kaphat génmódosított növényt tartalmazó tápot”.
