A faültetés komoly felelősségvállalás, hiszen egy több évtizedig vagy akár évszázadig növekvő élőlény sorsa múlik azon, hogy mennyire körültekintően járunk el – az utógondozásról nem is beszélve. Zsolnai Balázs kertészmérnök magyarázza el, milyen szempontokat kell sorra vennünk, mielőtt nekiállnánk otthon zöldíteni.
Port és zajt szűrnek, levegőt tisztítanak, csökkentik a hőmérsékletet, tanítanak, gyógyítanak és nem utolsósorban gyönyörűek – a fák, az erdők kulcsszerepet játszanak földünk egészségének megóvásában. Nem véletlenül indult útjára az elmúlt hónapokban számtalan mozgalom azzal a céllal, hogy ellensúlyozzák az épített felületek okozta károkat és visszazöldítsék a bolygót.
Életbevágóan fontosak ezek a kezdeményezések, ahogy az is, hogy ha eldöntöttük, mi is beszállunk egy faültetős projektbe, csináljuk úgy, hogy jó szándékunknak és tetteinknek valóban legyen értelme, haszna és gyümölcse. A fák ugyanis, ahogy valamennyi élőlény, gondoskodást igényelnek. Egyetlen növényt sem hagyhatunk magára az ültetés után, ha még szeretnénk sokáig élvezni a társaságát. Éppen ezért az első lépés az, hogy alaposan átgondoljuk: mikor, hova, mit és hogyan is érdemes ültetnünk. Jön a részletes útmutató.
Mikor és hogyan?
A faültetés időpontját az időjáráson túl a megvásárolni kívánt növény kiszerelése határozza meg, vagyis az, hogy szabad gyökerű, földlabdás vagy konténeres növényről van-e szó, továbbá az, hogy gyümölcs- vagy díszfát szeretnénk-e a kertünkbe. „Ez utóbbi lehet lombhullató és örökzöld. A fagyott talajba egyik típust sem szabad ültetni, évszak és időjárás tekintetében tehát kerülni kell a mínusz fokos téli hideget” – figyelmeztet Zsolnai Balázs kertészmérnök, a 10 millió Fa kertészeti szakértője.
Szabad gyökerű növények
A szabad gyökerű növény nincs konténerbe ültetve, és földlabda sem található a gyökerei körül, egészen egyszerűen a gyökerei szabadon állnak. Ebből következik, hogy ezek a növények a legolcsóbbak, ugyanakkor a legsérülékenyebbek is – ezért szállítás és ültetés során is külön figyelmet igényelnek –, hiszen gyökereik az evolúció során nem úgy fejlődtek ki, hogy perceken túl kibírják földtakaró nélkül.
„Szállításkor ügyelni kell arra, hogy a gyökérzet ne száradjon ki, ezért célszerű beletenni egy nejlonzsákba, és víz beöntésével, illetve egy vizes rongy vagy papír behelyezésével biztosítani számára a megfelelő páratartalmat” – magyarázta a szakember.
A gödröt érdemes előre kiásni és beöntözni, hogy miután hazavitted, mindjárt el is tudd ültetni a növényt. Ha ez elmarad, akkor ideiglenesen vermelni kell a facsemetét, ami 1-2 napnál nem tarthat tovább. A vermelés során lefektetjük a növényt, és földet szórunk a gyökerére úgy, hogy sehol ne érje levegő. Akár egy árkot is készíthetsz neki, amibe belefekteted, majd befeded a kiásott földdel.
Ültetés lépésről lépésre
Lombhullató, szabad gyökerű fás növényt vegetációs időben nem, csak nyugalmi állapotban szabad ültetni. (Kivételt képeznek a termesztőedényben nevelt növények, amikről később még lesz szó.)
Nyugalmi időszak: a lombhullás végétől a rügyfakadás kezdetéig tartó időszak.
Vegetációs időszak: a rügyfakadás kezdetétől a lombhullás végéig tartó időszak.
- A szabad gyökerű növényeket az ültetés előtt legalább 3 órán át vízzel telt edénybe mártva kell tartani, a víznek a gyökérnyakig kell érnie.
- A gödörnek akkorának kell lennie, hogy a gyökérzet kényelmesen elférjen benne. Érdemes minden irányban legalább 20 cm-rel nagyobb gödröt ásni, mint az ültetendő növény gyökérzetének kiterjedése.
- A lyukat előző este alaposan öntözd be, vagy ha lehet, töltsd fel vízzel.
- A lyuk aljára célszerű komposztréteget vagy érett istállótrágyát rakni.
- Amennyiben a talajban pajor vagy drótféreg található, használj talajfertőtlenítő növényvédőszert. A csemete gyökérzetét ilyenkor nem szükséges metszeni, csak a sérült, törött, elhalt gyökérrészeket kell eltávolítani.
- Díszfák ültetésekor a magasságot úgy kell beállítani, hogy a gyökérnyak (a szár alapi része, ahonnan a gyökerek erednek) helye a felszín felett legyen egy-két centiméterrel. Erre azért van szükség, mert az alapos beöntözéskor a növény alatt tömörödni fog a talaj, amitől lejjebb fog kerülni. Némi ügyességet és gyakorlatot igényel, de megtanulható.
- Mélyebb gödör esetén egy deszkát keresztbe fektetve tudjuk ellenőrizni a gyökérnyak megfelelő helyzetét. A gyökérnyak nem kerülhet a talajfelszín alá, mert a száron, törzsön rothadás indulhat meg, ha pedig a talajfelszín fölé kerül, akkor a gyökérnyakból induló hajszálgyökerek elhalnak. Gyümölcsfák esetén azonban, ahol az oltás a gyökérnyakba történik, fontos, hogy ültetéskor a gyökérnyak a föld alá kerüljön. Így elkerülhető az alany kihajtása.
- A megfelelő magasságba állított fácskára óvatosan kezdd el rászórni a porhanyós, rögöktől mentes földet, egyenletesen minden oldalra, miközben a fát az egyik kezeddel egyenesen tartod. Amennyiben a kiásott föld száraz, és rögösen tudod kiásni, törd össze a rögöket egy gereblyével. A porhanyós földre azért van szükség, hogy a fejlődő aprócska gyökerek egy laza szerkezetű talajban kezdhessék meg pályafutásukat. Ebben a fázisban még tudsz játszani a gyökérnyak megfelelő beállításával.
- Miután visszaszórtál 10-15 centiméter földet, óvatosan tömörítsd egy vastagabb fakaróval vagy a lábaddal. Figyelj arra, hogy közben ne sértsd meg a gyökérzetet.
- Tömörítés után alaposan öntözd be, lehetőleg erősebb vízsugárral, vagy vedd le az öntözőkanna fejét, úgy locsold. Ilyenkor történik az iszapolás, amikor a víz hatására a pépes föld megfelelően körbeveszi a gyökereket. Ezt addig ismételd, amíg el nem éred a földfelszínt.
- Az ültetést követően készíts talajból egy tányért a növény köré, amely utógondozáskor megtartja az öntözővizet.
- Szükség lehet a fa rögzítésére is, mivel a szél a fácska mozgatása által elszakíthatja a talajban képződő új, aprócska gyökereket.
- Célszerű a fa méretétől függően 1, 2 vagy 3 karóhoz kikötni, minimum egy centiméter széles kötözővel. Ennél kisebb szélességű kötöző sérülést okozhat a fa törzsén.
- Az ősszel ültetett lombhullató fák esetében a fa tövét fel kell kupacolni, az öntözést pedig a fagyos időszakokban szüneteltetni kell.
- Tavasszal a rügyfakadás kezdete előtt a földkupacot le kell bontani és szét kell teríteni a fa körül.
Földlabdás növények
A földlabdás növények drágábbak a szabad gyökerű növényeknél, de olcsóbbak konténeres társaiknál. Gyökerük védve van a földlabdában, ezért kevésbé sérülékenyek, és szállításkor nem száradnak ki olyan könnyen.
Hogy mi mindenre kell figyelned földlabdás növény vásárlásakor? A szakember szerint a földlabdának kellően tömörnek, keménynek kell lennie, hogy megtartsa a gyökereket. Ennek ellenőrzéséhez mozgasd meg a növényt; ha a földlabda is vele mozdul, a gyökerek biztosan rögzülnek a földlabdában. A földlabda méretének arányosnak kell lennie a növény méreteivel: a nagy labda előny, a túl kicsi azonban az elégtelen gyökérzet miatt a növény pusztulását okozhatja. A jól elkészített földlabda gömbölyű vagy felfelé szélesedő kúp alakú.
„Ne vásároljunk meg olyan növényt, aminek a földlabdája erősen lapított vagy szétborult. Az ilyen labda már elveszítette eredeti formáját, ahogy a gyökerek is kilazultak benne” – tanácsolja Zsolnai Balázs. A földlabdát borító jutazsák sérülésmentes kell hogy legyen, és nem szabad, hogy szétnyíljon a varrás mentén. Amennyiben a jutazsákot tapintásra nyirkosnak érzed, akkor a növényt megfelelő körülmények között tartották, nem száradt ki. Nagyon fontos: ne a törzsénél, hanem a gyökérlabdájánál fogva emeld fel a növényt!
Ültetés
A szabad gyökerű növények esetében leírt ültetési módszerek sok esetben megegyeznek a földlabdás és konténeres növények ültetésével, ezért most csak azokra a pontokra térünk ki, amelyekben az ilyen kiszerelésű növények ültetése különbözik.
„A lombhullató földlabdás növényeket ősszel és tavasszal, a földlabdás örökzöldeket pedig a lombhullató fák nyugalmi állapotával megegyező időszakban lehet ültetni – ilyenkor az eredésük 80-90 százalékos” – magyarázza a szakértő.
- A földlabdás növényt az ültetés előtt alaposan öntözd meg.
- Az ültetőlyuk mérete minden irányban legalább 10 cm-rel haladja meg a földlabda méretét.
- Helyezd a növényt az ültetőlyukba, és a kötözőzsinórokat alulról felfelé elvágva távolítsd el a zsákot a földlabdáról, vigyázva a gyökerekre és arra, hogy a földlabda ne essen szét. Amennyiben a földlabda felszínén körbefutó gyökereket látsz, teregesd szét a lyukban, ezzel elősegítve, hogy begyökeresedéskor a gyökerek megfelelően támasszák a növényt.
- A lyukat morzsalékos talajjal töltsd fel.
A talaj tömörítése, beöntözése, a fa kikötözése hasonló a szabad gyökerű növények esetén leírtakkal.
Konténeres növények
A konténeres növények ültetése talán a legegyszerűbb. Nagy előnyük, hogy általában kisebb a gyökérlabdájuk, mint a földlabdásoké, ezért könnyebben szállíthatók. Ezeket a növényeket konténerben nevelték, ezért kiültetéskor a gyökérzetük nem sérül. Emiatt kevésbé hozzáértő ültetés esetén is biztosabb az eredésük, de ez nem jelenti azt, hogy ne kellene betartanunk az ültetés szakszerű szabályait.
Ültetés
A konténeres örökzöld és lombhullató fákat a fagyott talajos és mínusz fokos téli időszakokat leszámítva bármikor lehet ültetni, a fajra jellemző eredési optimum időszakában.
„A konténeres fák ültetése gyakorlatilag megegyezik a földlabdás növények ültetési szabályaival. Itt is nagyon fontos, hogy az ültetőlyuk kiterjedése minden irányban legalább 10 cm-rel haladja meg a földlabda méretét, ahogy az is, hogy megszüntessük a konténer fala okozta körbenövést” – mondja Zsolnai Balázs.
Ezt könnyedén úgy teheted meg, hogy alulról felfelé a földlabdát körben 5 centiméterenként a metszőolló éles pengéjével vagy egy késsel elvágod, felborzolod a körbenőtt gyökereket. Ugyanígy kell eljárni a gyökérlabda aljánál is, a lényeg, hogy a gyökerek minden irányba növekedni tudjanak. Ez a művelet nagyon fontos a gyökerek körkörös fejlődésének megelőzése érdekében, a megvastagodás során ugyanis megfojthatják a belsőbb gyökereket, így a fa nem fog stabilan állni, másrészt száraz időszakban megfelelő gyökértömeg nélkül könnyen kiszáradhat a növény.
A lyukat morzsalékos talajjal kell feltölteni, a talaj tömörítése, beöntözése és a fa kikötözése ugyanúgy történik, mint a szabad gyökerű és földlabdás növények esetében.
Így gondozd az elültetett facsemetéd
Utógondozás alatt a rendszeres öntözést (2-5 évig), a metszést és a növényvédelmet értjük. Íme néhány fontos tudnivaló, hogy az elültetett facsemete kényelmesen, biztonságban, egészségesen növögessen:
- A beültetett szabad gyökerű és a földlabdás növényt meg kell metszeni. Az ültetéskor végzett válogató metszéssel lehet az egymást keresztező, sérült, beteg ágakat eltávolítani, majd indítómetszéssel a fajra jellemző koronaszerkezet alapját kialakítani.
- A fiatal fát a védelmi zónáján belül védeni kell a káros behatásoktól: a talaj tömörödésétől, az eróziótól és a deflációtól, a kiszáradástól, a pangóvízzel telítettségtől, a gyomosodástól, valamint a káros vegyszerek bemosódásától.
- A védelmi zónában mulcsozás alkalmazható, amihez kizárólag biológiailag lebomló anyag használható. A mulcsréteg vastagsága legalább 8 cm legyen.
- Ősszel ültetett lombhullató fák esetében a fa tövét fel kell kupacolni, az öntözést a fagyos időszakokban szüneteltetni kell.
- Tavasszal, a rügyfakadás kezdete előtt a földkupacot szét kell húzni.
- A fákat a méretüktől, az ültetési módtól, a talaj szerkezetétől és a lehullott csapadékmennyiségtől függően alkalmanként 40–60 mm csapadéknak megfelelő vízmennyiséggel kell öntözni. A tű-, pikkely- és lomblevelű örökzöld növényeket télen, fagymentes időben is öntözni kell.
